Június 26,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

Hacsaknem Blog


Nem egyszerűen gonoszság. Bűn

Liberálisék kiindulópontja,hogy minden nemzeti érzelmű ember agyhalott.És persze gondolkodásra képtelen bunkó…ja és ha még katolikus is ,az olaj a tűzre,De azért megdöbbennek. Képmutatás.Ha valakinek,hát nekik nem fájhat,ami történt Párizsban tegnap.Max egy épület. Az iszlám bevándorlóknak köze meg hogyan lehetne hozzá.Nem mondták ők sosem,hogy ellenségnek tekintik a keresztényeket. Á dehogy. Fura társaság liberálisék. Csak hát a valóság rasszista. (Márta)

Így kezdődött tegnap, miután Edgar a reggeli posztban beletolta az arcunkba azt a szép vélemény-csokrot – migránsok, szándékos gyújtogatás, rohadék Macron, Iszlám Állam, háború -, amit a Notre-Dame tűzbe borulása és részleges megsemmisülése kihozott a magyar propagandamédiát fogyasztó nemzeti érzelmű populációból. Akkor még mindig nem gondoltam, hogy ez a dermesztő tragédia is alkalmas lehet arra, hogy emberek statisztikailag releváns csoportjaiból egy ilyen baleset, konkrétan ez a baleset is a kormány által szított migránsgyűlölettel etett szörnyeteget hozza ki. Én még Bayerről is azt feltételeztem, hogy ezúttal talán visszafogja magát. Tévedtem.

A fenti komment a mi oldalunkról származik, és valószínűleg magasról teszek rá, hogy a nemzeti érzelmű ember mennyire jól tudja, hogy nekem mi fáj és mi nem, számomra mi az érték és mi nem, ha az önmagát naponta alulmúló, jobboldali szellemi és erkölcsi fölény pöcegödrében a fizetésükért szorgosan lapátoló propagandisták nem lapátolták volna hozzá a magukét az évek óta keményen hülyített kisemberek továbbhergeléséhez. Sunyi, alattomos, avagy éppen csöpögősen dagályos manipulációs szakdolgozatok hűvös halma bizonyítja, hogy ezek a szolgalelkű, opportunista ártányok nem ismernek lehetetlent, hogy számukra nincs az a gyász és veszteség, amit ne lehetne a mocskos állampárti propaganda szolgálatába állítani. Mert a bálványuk, a keresztény köpönyegbe bújt illiberális keresztény istenük mégsem mondhatja ki hangosan, hogy a bevándorláspárti erők, a liberálisok és Soros mocskos keze van a dolog mögött. Ezért rábízták a szennyes munkát azokra, akiket ezért fizetnek. Ahogy szokták. Akikre szokták.

És lássuk be, remekművek születtek az egyetemes emberi kultúra fájdalmából és gyászából, csak éppen a mellső végtagjukat nem dörzsölgették epés együttérzésükben a két- és háromnevű keresztény világítótornyok:

Nem, nem érdekelnek az összeesküvés-elméletek. Nem, nem érdekel, hogy a francia vezetők kevés pénzt adtak – s talán megkésetten – a felújításra. Az sem érdekel, hogy a rekonstrukcióhoz kijelölt biztonsági szakemberek hol is lófráltak, amikor szükség lett volna rájuk. 

Mondanám azt is, hogy nem érdekel, ha ezt holnap az Iszlám Állam már megint szívesen magára vállalja. De mindez nem igaz. Igenis érdekel! Dühöngök, és toporzékolni tudnék, amiért ez megtörténhet velünk itt, Európában, a XXI. században!

Nem akarok rejtett üzeneteket keresni. Fantasztikus értéket, a kereszténység egyik szimbólumát veszítettük el.

A közömbösök számára csak „tűz van egy tetőn”. (PS)

***

Most majd elmagyarázzák nekünk, hogy a felújítás alatt valamelyik munkás eldobta a cigarettát, az okozta a tüzet. Esetleg egy vezeték lángra kapott. Vagy valami hasonló, de mindenképpen emberi mulasztás történt. Látszólag igen, tényleg így lehet, csakhogy a kéz, amely láthatatlanul vezette az eseményeket, már akkor ütésre lendült, amikor még semmit sem sejtettünk. A kéz, amely egyidejűleg ütni és simogatni is képes.

Az igazság az, hogy maga Európa égett el a szemünk előtt. Csak éppen nem vettük észre.

Nem figyeltünk, amikor egymás után zárták be a katolikus templomokat Nyugat-Európában. Hiszen azok csak épületek, Isten már nem lakik bennük, és egyébként is, Isten sehol nem lakik, mivelhogy nem létezik. Elfordítottuk a fejünket akkor is, amikor a kis francia gyülekezet a testével védte meg a párizsi Szent Rita-templomot. Amikor rohamrendőrök cipelték el őket a helyszínről, egy tiltakozó papot pedig letepertek, földre vittek. Akkor sem tettünk semmit, csak hebegtünk-habogtunk, amikor a 85 éves Jacques Hamel atyát iszlamista gazemberek letérdeltették roueni templomában, majd átvágták a torkát.

Ezt a tüzet Isten bocsátotta ránk. Isten figyelmeztet bennünket, hogy térjünk le arról az útról, amelyen járunk. Amelyen a gőgös, beteg, perverz Európa jár.

Nézem az utcán síró embereket. És arra gondolok, muszáj Istenben hinniük, ha zokogva tekintenek az égő templomra. A materialistának pusztán zordon épület a múltból, üres látványosság, ha leégett, hát, leégett, marad még elég, és újat is építhetünk. Aki viszont siratja a Notre-Dame-ot, szakrális viszonyban áll önmagával és a világgal. Talán nem is tudja, de imádkozik. Az a sírás, a lángoló szakrális tér miatti bánat ugyanis ég felé repített, csendes ima.

Vissza kell találnunk a gyökereinkhez. Vagy mi is elégünk, mint a Notre-Dame. Elemészt bennünket a tűz, amelyet mi lobbantottunk lángra, s amely végül elborította a világunkat.

Nagyon balgák vagyunk, ha a mostani húsvétkor elmulasztjuk a szembenézést önmagunkkal. (888)

Mert mindig van ember a legmocskosabb mocskos munkára. Parancsot teljesítő erkölcstelen véglény, aki tudja és azok helyett is jobban tudja, mi miért van, akiknek a szeme láttára történt a katasztrófa. Őket nem érdeklik az összeesküvés-elméletek, de ha nem az Iszlám Állam, akkor Isten akarata és haragja sújtott le, nyilván. (Teljesen logikus, hogy Isten úgy büntet, hogy felgyújtja a házát.) Nekik nem lehet beadni, hogy egy építkezésnél, ahol az állványzaton hegesztenek, ragasztanak, flexelnek, fúrnak és faragnak emberi mulasztás történhet (vagy talán még az sem kell hozzá), hogy lehullhat egy szikra, egy parázs, vagy valamilyen olvadék, amely lángra lobbanthatja az évszázados száraz fát, és pillanatok alatt ellenőrizhetetlenné válik a helyzet. Ők jobban tudják, hogy mi történt, ki tehet róla, és kit kell köpködni, hogy miért szégyelljék magukat a Macronok, vagy azok a tűzoltók, akiket nem mellesleg hősként ünnepeltek a franciák. Ők tudják, hogy a Notre-Dame csak nekik jelentett valamit, mindenki másnak tökmindegy. Az iszlamista gazemberezés mellé (arról egyik ócskalelkűnek sem sikerült említést tennie, hogy a muszlimok francia vallási vezetői is kifejezték együttérzésüket és anyagi támogatásra szólították híveiket) már csak az hiányzott volna, hogy azt is leírják: Trianonért ez a minimum. Azt mégsem írhatták, hogy a migránssimogató, bevándorláspárti Botka László és Szeged elsőként (és majdhogynem egyedüliként) küld adományt a felújításra, arról meg nehéz is lett volna, hogy a Mészáros nevű keresztény milliárdos belenyúlt a közpénztől dagadó zsebébe, és segít, ahol tud. Végül is ez nem egy mexikói, ugandai, közel-keleti keresztény üldözött templom, csak a Notre-Dame.

A gőgös, beteg, perverz Európa szidalmazása, a migránsozás-iszlamistázás kényszere, a tomboló paranoiától ordító fideszes méregpropaganda valahogy megint felülírta azt az elemi jóérzést, ami ilyenkor minden normális embert arra késztet, hogy csendben maradjon. Amit ezek művelnek, az nem egyszerűen gonoszság, az bűn. Európa és a világ egyik szimbolikus művészeti és kulturális alkotásának részleges megsemmisüléséből ezt kihozni nem egyszerűen gonoszság, de soha el nem évülő bűn. És a célközönség remekül érti. Ezt a mocskot márpedig egészen biztosan nem Isten bocsátotta ránk, hanem Finkelstein hű tanítványai. A Notre-Dame talán újjáépíthető, ez a szellemi-lelki rombolás soha.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

KÖVESS MINKET FACEBOOKON IS