Március 29,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Addig még van egy kis dolgunk, és be fogjuk fejezni

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,567,959 forint, még hiányzik 1,432,041 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Mostanában ennyi energia jut az ingyenes verzióhoz… A komolyabb cikkek átmentek fizetősbe. 🙂 Néztem én is pár napja, hogy ennyi energia jut már csak ide, hogy ez meg az ezt mondta és bemásolnak egy hosszabb szöveget és akkor mit szóltok hozzá? 🙂 Hát az sem egy mai mondás, hogy olcsó húsnak… Csak az a kérdés, hogy érdemes e akkor ezt még fenntartani? Gondolom abban bíztak, hogy ez már eléggé önjáróvá alakult és az emberek majd osztogatják a cikkeket, kommentelgetnek, elvannak egymással, csak az a baj, hogy egyre több a tényleg szemét oldalakról megosztott szemét, ma több percet tartott csak átgörgetni magam rajta és elgondolkoztam, hogy jó e ez így… 

Ez itt Tibor hozzászólása egy két nappal ezelőtti Gyurcsányról szóló, hagyományosan rövid, hosszas kifejtéstől mentes posztunk alatt a Facebookon (aki naponta követi a Szalonnát, az pontosan tisztában van a hagyományokkal), amely Péter nehezményező kommentjére érkezett, ami így szólt:

T. cikkíró! Most komolyan: ennyi??? feri ezt felböfögte és akkor már egyből essünk hasra és „közvéleménykutassunk”, hogy akkor ő vagy viktor??? Ennyi????? Ezt a progit én is kiizzadhattam volna magamból 2 másodperc alatt, egy pulpituson állva. Akkor holnaptól én is lehetek miniszterek elnöke??? Mindenkinél jobb lehetek?????? Jesszumpepike… feri húzza már le magát a WC-n, lesz szíves! 

Vannak olyan hozzászólások, amelyeket egyszerűen nem lehet megkerülni, akkor sem, ha egyáltalán nem esik jól. Mivel a köldöknézést sem főállásban, sem mellékállásban nem kultiváljuk, az egyoldalú monológokat egyenesen rühelljük, továbbá nem hisszük, hogy saját magunk egyoldalú szórakoztatására toljuk bele a tartalmakat a vakvilágba, a konstruktív kritikát viszont nagyra értékeljük, úgy gondoltuk, hogy hozzászólunk a hozzászólás(ok)hoz. Péternek természetesen szíve joga a tartalmat kritizálni, bár arra nem emlékszünk, hogy a kollégánk bármi mást tett volna, mint hogy az Orbán ingyenhiteles családvédelmi akciótervére válaszul született DK-s elképzelést ismertette, és feltette a kérdést:

 Önök mit gondolnak, melyik elképzelésben van több ráció?

Hogy ebből mennyire volt indokolt azt kiolvasni, hogy mi valójában arra kértünk bárkit is, hogy Orbán vagy Gyurcsány országvezetői alkalmassága között válasszon, azt nem most fogjuk megválaszolni. Az mindenesetre sokat elmond a magyar közvélemény állapotáról, hogy a volt miniszterelnök neve ilyen vehemens indulatokat vált ki. Félreértés ne essék: mindenféle előjellel. Ez egy másik, sokadik cikk témája lehetne, hogy a spontán reakció miért a zsigeri ökölbe szorulás. Akár indokolt, akár nem. De erről majd legközelebb. Ha Szél Bernadett vagy a Jobbik, vagy az MSZP áll elő hasonló, pontokba szedett családvédelmi javaslattal, akkor azt kérdeztük volna, hogy melyik elképzelésben van több ráció, és nem azt, hogy Szél Bernadett vagy Sneider Tamás jobb miniszterelnök lenne-e, mint Orbán Viktor.

A lényeg azonban nem ez, hanem az első hozzászólás. Mert bár a konstruktív kritikát nagyra becsüljük, a rosszindulatú, lejárató trollkodást nem különösebben díjazzuk. Márpedig Tibor nem kritizál, nem építő jelleggel szól hozzá, hanem csúsztat és hazudik. Teszi ezt úgy, hogy bár egyetlen fillérrel nem járult hozzá soha ahhoz, hogy ez az oldal működjön, azért elfogyasztja azt, amit eléje raknak, majd miközben hangosan undorodva görget egyik szeméttől a másikig, azon filozófál, hogy ugyanbiza, mi a francért éri meg ezt a szemetet egyáltalán fenntartani. Ami természetesen nem lenne baj, ha Tibor a saját hozzájárulása fejében állapítaná meg, hogy amiért fizetett, az nem több közönséges trágyánál, és őt átverték. Csakhogy nem erről van szó. Hanem arról, hogy úgy tesz panaszt, mintha megkárosítottuk volna, és közben a kezét dörzsölgetve nézeget szanaszét, hogy ugye mások is látják, amit ő. Hogy tudniillik egy hete – mióta volt pofánk elindítani az előfizetéshez kötött oldalt – milyen minősíthetetlen, színvonaltalan mocsokkal mérgezzük az olvasóinkat.

Szeretnénk most ünnepélyesen, szerkesztőségileg arra kérni Tibort, hogy ne fáradjon. Abban a pillanatban, amint úgy érezzük, hogy olcsó húst kínálunk, aminek híg a leve, elhúzunk a fenébe. Addig is felhívnánk Tibor figyelmét arra, hogy hazudik. Egyrészt mert ha követné a Szalonnát, akkor pontosan tudná, hogy a kettes posztunk jellemzően egy rövid kommentárral ellátott éppen aktuális téma, amit adott napon hírértékűnek találunk. Nem egy hete van ez így, és pláne nem azért, mert nagyívben teszünk arra, amit három év alatt a semmiből felépítettünk. Másrészt azt külön kikérjük magunknak, hogy máshonnan összegereblyézett tartalmakat osztogatnánk, ilyet soha nem tettünk, és ezután sem tervezünk tenni. Harmadrészt visszatekertünk a szemetek között és nem találtunk semmi olyat, amiért ne vállalnánk bármikor a felelősséget, amiért szégyenkeznünk kellene, vagy el kellene tűrnünk az effajta pálya széléről gúnyolódó bekiabálásokat.

Továbbá azt is szeretnénk Tibor figyelmébe ajánlani, hogy bármi is a célja az olcsó fanyalgásba csomagolt álaggodalmával, nem tartunk rá igényt. De annak érdekében, hogy megnyugodjon a lelke és ne kelljen álmatlanul hánykolódnia azért, hogy érdemes-e még fenntartani ezt a szemétkupacot – továbbá azért is, mert közérdekű információ: azokra tartozik, akik fenntartják az oldalt -, iderakjuk a Szalonna elmúlt három havi nettó bevételét:

  • December: 553.000 Ft
  • Január: 648.000 Ft
  • Február: 471.000 Ft

Ez semmi mást nem jelent csak azt, aminek látszik: átlagban havi 560 ezer forintnál kevesebből működtettük ezt az oldalt, amit havonta néhány százezer ember olvas. Nincs arcba mászó kuncsorgás, nincs kéregetés, hogy még 13 milliót küldjetek és jó lesz, nincs Soros, nincs reklám, nincs közpénz, nincs Gyurcsány, nincs oligarcha és nincs pártutasítás sem.

Nem, kurvára nem éri meg. Ez nem panasz, nem siránkozás, ez egy sima ténymegállapítás azért, hogy világos legyen: ha azért csinálnánk, mert megéri, akkor már legkésőbb decemberben lehúztuk volna a rolót. Ha a munkát akarnánk megúszni, akkor elindítjuk a fizetős oldalt, és bezárjuk a francba ezt itt, hogy egyetlen Tibornak – akiről nem tudjuk, mikor és mit kockáztatott azért, hogy egy gondolattal is jobb hely legyen a körülötte lévő világ – se kelljen szlalomoznia az ingyenes szemeteink között.

Majd legközelebb bocsánatot is kérünk, hogy egyáltalán létezünk. De addig még van egy kis dolgunk, és be fogjuk fejezni. És nem azért, mert megéri, vagy nem éri meg.

Szerkesztőség