Március 29,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Kinek szól az Ultimátum?

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,506,669 forint, még hiányzik 1,493,331 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Szégyen.

Benedikty Béla írása az Ultimátum 2. eddig (20:33 van a megjelenés napján) összesen 440 „tetsziket”, és 63 megosztást kapott. Még máshol egy olyan mondat, hogy „like, ha a fideszesek szerinted IQ-hiányosak” ennyi idő alatt kap 990 like-ot, 670 megosztást. Szégyen, szégyen, szégyen. Mi a baj? Sok benne a betű, kevés a kép?

Évek óta mást sem hallok, csak azt, hogy mindenki „szakértői kormány” után sipákol. Minden ilyen sápítozásnál rákérdeztem: „Mond, szerinted ki lenne jó erre? Javasolj, indítsunk beszélgetést erről”. Minden ilyen esetben büdös bunkó voltam, aki csak „kötözködik”. Íme, Benedikty Béla előállt egy listácskával. Egy javaslattal. Írásában kitért arra, amire már száz, sőt ezer alkalommal kitért a Szalonna minden újságírója. Ő is kerek perec elmondta, hogy egy ilyen „szakértői kormánnyal” is nehéz helyzetben vagyunk. Ahogy én mondtam jó párszor: „Ember legyen a talpán, aki ezt az ún. rendszerváltás óta felhalmozott szemetet, sittet, trágyát elhordja. Sokan mondjuk ezt. Nem térek ki a cikk minden egyes igazságára, maradnék a lényegnél. Először a cikk végi kérésnél:

Úgyhogy ezúttal kifejezetten kérem, szóljon, aki tud a felsoroltakhoz hasonló nevet (akkor is, ha a nevezettekről valami olyat, ami miatt nemkívánatosak lehetnek).

Ennek a kérésnek néhányan eleget is tettek. Főleg olyanok, akikben bíztam, és vártam is, hogy megszólaljanak. Ennyi. Egy kezemen meg tudom számolni a konstruktív hozzászólásokat. A Facebookon még a kezem sem kell, és ez szégyen. Mit mondjak erre? Erről írtam a múltkor. Senki sem hajlandó hosszabb szöveget elolvasni, gondolkodni. Tényleg mi a baj, ha nem az, hogy hosszú a szöveg? Valakiket nem ismernek a felsoroltak közül? Nincs azzal baj. Nekem is akadt ismeretlen név, de a Google a barátom. Összevadászom az információkat, mert engem érdekel Benedikty Béla javaslata. Jó, persze, ki vagyok én? Senki. Vagyis az az ember, aki még is írásra adta a fejét, mert megmozdult a fantáziája.

Az (utolsónak szánt) cikkemhez volt egy hozzászóló, aki említette, nem kell attól félnem, hogy „elvesztem az arcom”, ha újra írni kezdek. Akkor írtam neki egy választ, de most azt pontosítanám. Nem félek, mert nincs mitől. A magyarok igen nagy része erkölcsi, etikai, és morális bizonytalanságban él. Vegyük például Ambrus „Viszkis” Attilát. A sorozatos rablásait a nép egyfajta torz betyárvirtusként kezelte. Drukkoltak neki, nagy élvezettel figyelték a rablássorozatot, piedesztálra emelték. Ambrus Attilát elkapták, megkapta a büntetését, melyet le is töltött, és a társadalom rehabilitálta őt. Ebben semmi kivetnivaló nincs. Mármint a végkifejletben. Legyen a társadalom tagja, de ne sztároljuk már azért, mert bűnt követett el. Had’ említsek még egy „sztárt”. A rejtélyes, motoros bankrobbantót, akit a mai napig nem kaptak el. Akkor is mi volt? Az emberek igen nagy százalékban örültek az esetnek, hiszen az a „kurva, rabló” bank most megkapta a magáét. Ellenben mélységes csend van valakiről, akire talán már nem is emlékeznek az emberek. Pusoma Dénes. Egy töketlen, őt minden áron bűnösnek akaró gazságszolgáltatás áldozata lett. Most őszintén: Mi lenne, ha én jövő héten mangrove fának öltözve, szélfútta dzsungelhangokat lejátszó magnóval a nyakamba kirabolok egy-két-három bankot? Az elsőnél még idióta leszek, a harmadiknál népmesei hős? Annak ellenére, hogy mindháromnál csak egy bűnöző vagyok.

Visszatérve az eredeti témámhoz: Benedikty Béla cikkéhez alig volt építő, kifejtett javaslat. Mire véljem a javaslatok hiányát? Fogjam a butaságra, tájékozatlanságra, nemtörődöm, leszarom viselkedésre? Vagy ennyire nem tud senki sem szabadulni a régi bútordaraboktól, hogy képtelenek újat javasolni?

Az utóbbi hetekben nem titkolom, hogy ki vagyok akadva egy bizonyos párt rajongóira. Sokszor elmondom, hogy ők sem különbek, mint a fideszesek. Ők ugyanúgy bálványt imádnak, személyi kultuszt építenek, egy arra érdemtelen ember köré. Igen. Gyurcsány Ferencről beszélek. Aki emlékszik az írásaimra, az tudja, hogy hellyel-közzel megvédtem őt. Van egy sajátságos meglátásom az őszödi beszédről, melyért nem ítélem el, sőt: őszintének tartom. Jómagam nem tartozom azok közé, aki nem tudják mikor, és miért mondta azt az ominózus „El lehet menni Magyarországról” mondatot. Neki ki kéne szállnia, mert amúgy is kollaboránsnak tartják. Ő mégsem száll ki. Kapaszkodik, és tartják őt a hívei. De milyen hívek? Miért is nem különbek a fideszeseknél? Mikor azt mondjuk, Orbánék lopnak, a fideszesek rávágják, hogy Gyurcsány is lopott. A minap egy DK rajongó feketén-fehéren leírta, hogy tudja ő, hogy a Gyurcsány-kormány alatt is loptak, de nem annyit. Mi van, bakter? Hát milyen országban élünk? Két párt követői egymásra mutogatva legalizálják az intézményesített rablást.

Mondanám, hogy verje meg a radai rossebb ezt az országot, de olyat nem kérhetek, ami már megtörtént. Komolyan? Mi a frász van veletek emberek? Ennyire hülyék nem lehettek! Benedikty Béla leír egy javaslatot, és mi az első sirám a Facebookon?  „Romokban!!!Szakértői kormányt akarok!!!!”. Egyem meg a pici szíved.

Az Ultimátum 2. egy javaslat, tervezet. Benedikty úr olyat kért, amit jó magam is kértem nem egyszer. Javaslatokat, véleményeket. Nem sokat kapott. Most mit vártok? „Hoppsza, Béla bá’ a maga ötlete volt, hát ugorjon neki annak a qrva parázsnak, és kaparja ki nekünk a gesztenyét”. Hát egy frászkarikát. Hányszor hallottam már „Te miért nem mész előre?” Azért basszus, mert magamra hagyna mindenki, mert gyáva, és lusta dög.

A minap kommentben reagáltam Edgar Swan írására. Kifejtettem a véleményem a „kollektív bűnösségről”. Viszont most látom, hogy meg sem jelent ez a kommentem, mert olyan hosszú lett, hogy „spamnek” minősítette a Disqus. Így viszont marhára nem tudok hivatkozni rá. Szomorú. Lényeg az, hogy nem a bűnösöket kéne folyamatosan keresgélni, hanem tanulni, okulni a történelemből. De amíg ott tartunk, hogy zsigerből elnyomnak mindenkit, akinek csak egy picike ötlete is van, amíg ott tartunk, hogy személyi kultuszt építünk, és a másikra acsarkodunk, ha csak kimondja a bálványunk nevét, addig itt nincs gondolkodás, nincs józan ész. Egy dolog van: kollektív bűnösség.

Szóval emberek! Mit akartok? Toronyórát karddal? (Mert fényesebb a láncnál a kard?) Íme, egy újabb alternatíva. Megvan a lehetőség, hogy kiket kérjünk fel, csak meg kéne mozdulni. Nem megvárni, míg a másik mozdul. Pontosabban nem azt várni, hogy Benedikty úr kérje fel őket. Megmozdulni, kibaszni ezt a sok ingyenélőt a parlamentből, legyen az FIDESZ- KDNP, LMP, DK. Mindet. Szemetet a szemétbe. Ha ezzel megvagyunk, felkérjük ezeket az embereket. Ha nem mi, akkor majd én megkérem Benedikty Bélát, hogy ugyan már legyen kedves erkölcsileg és jelenlétével is támogatni.

Ha tudnám, és hinnék abban, hogy a fentiekre képesek az emberek, simán tojnék a munkahelyemre, amúgy is gyűlölöm, és mennék.

Tudom, ez sem fog megérni sok megosztást, mert sok a betű, bántom Gyurcsányt, meg különben is, mert csak… Jómagam úgy gondolom: Benedikty Béla „ultimátuma” főleg nekünk szólt. Ha ebből sem ért senki, akkor én LIF. Maximum találkozunk Kárpátalján, egy lövészárokban, vagy a sziklák közt, hogy megszerezzük Orbánnak azt, amit Putyin megígért neki.

Béke Veletek.

Singing Jungle

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.