Szeptember 23,  Vasárnap
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Nyert az érdektelenség

Azoknak a pártoknak a prominens képviselői járnak be minden nap Kálmán Olgához vagy Rónai Egonhoz, amelyek ugyanolyan magabiztossággal kínálják a változás hazug lehetőségét, mint április nyolcadika előtt, vagy 2014-ben. Mintha nem is lenne súlya vagy tétje annak, hogy négy évig ki fog kormányozni. Nemrégiben megtudhattuk az MSZP-től, hogy új elnökkel, jó programmal készen állnak a jövő évi önkormányzati és parlamenti választásokra, ahogy a csőd és szakadás szélén egyaránt táncoló Jobbik is úgy viselkedik, mintha Vona Gábor próbálkozása, azaz a centrális erőtérbe való áttérés a Fidesz kitolása révén olyan nagy sikereket ért volna el.

Az apropó, ami miatt ismét erről kell írnom, az egy sokak, elnézést, nem csak sokak, de még a választásra jogosult józsefvárosiak szerint is egy teljesen érdektelen időközi polgármester-választás volt, melynek győztese a fideszes Dr. Sára Botond lett az állítólag összellenzéki támogatásban részesülő Győri Péterrel szemben. Az „állítólag” szót azért fontos hozzátenni, mert nem túlzás azt mondani, hogy az önálló jelöltindítás elhagyásán kívül semmit nem tettek a pártok, hogy Győri nyerjen.

Az eddig is erősen fideszesnek számító kerültben nem a végeredmény lett a legérdekesebb: arra számítani lehetett, hogy a kampányt pénzügyi okok miatt alig folytató Győri ellenében egész Józsefvárosban körbeplakátolt Sára hatalmas hátszéllel (a pártújságtól kezdve a támogatások mennyiségéig) legyőzi ellenfelét. De hányan is mentek el?

Választópolgárok száma összesen: 57 469 fő

Megjelent: 13 246 fő (23,05%)

Nem szavazott: 44 223 fő (76,95%)

Elsősorban ez az a tendencia, ami a Fidesz elmúlt nyolc éves sikerét mutatja. Bár nem kis részben közrejátszott, hogy az ellenzék a megszokottól is jóval alávalóbb módon szúrta tökön magát hétről hétre, de egyértelműen látszik, hogy mind a választás kérdésében, mind egyéb társadalmi problémák felvetésekor a nép egy olyan leplet húz magára, ami minden bizonnyal nem takarja el a mérhetetlen korrupciót, az összes kormány alatt bizonytalan lábakon álló, ám most a leghangsúlyosabban lezüllesztett jogállamot, az ellenzéki lapok beszántását és az ország magánkezekbe adását, csak teljesen közömbössé teszi. A Fideszre nem Mészáros Lőrinc vagy Tiborcz István miatt szavaznak, hanem ennek ellenére. Erről egyébként pont a Kolozsvári Szalonnán írtam június végén.

De térjünk vissza az ellenzékre: én őszintén nem értem azokat az embereket, akik szerint az ellenzéki pártok kritizálása a választások után már nem ér semmit. Ezeket a mondatokat általában az a jól megszokott klisé szokta követni, hogy „most már dolgoznunk kell közösen és nem széthúzni”. Csakhogy ez még egyszer sem történt meg, illetve ilyen alakokkal már elkezdeni sem érdemes.

Igenis most van annak az ideje, hogy nevén nevezzük azt az évek óta tartó hitegetést, amiben a baloldaltól kezdve a szélsőjobbig, Vonán át Gyurcsányig mindenki nyakig benne van: ezzel a gittegylettel szeretnénk Orbánt elzavarni? Az már világos, hogy ők a kezdeti személycserék ellenére nem hajlandóak a tényleges változásra. Pár emlékeztető:

Az LMP a választások előtt Szél-kormányról beszélt, mára azt hangoztatják nagy örömködéssel, hogy több szavazójuk lett, mint 2014-ben volt.

Az MSZP-ben folyó belharcok egy keselyűk által lassan széthordott szemétdombra emlékeztetnek, talán még ők sem hiszik el, hogy lehet bármi esélyük a következő választásokon.

A Jobbik az egyetlen kormányváltó erőként határozta meg magát (Orbánt hazaküldik, befejezik a rendszerváltást stb.), majd egyetlen választókerületi helyet szereztek összesen, mára pedig ott tartanak, hogy egy polgármester-választásra nem képesek megteremteni az anyagi feltételeket. (Ők nem álltak be Győri mögé, csak nem tudtak jelöltet állítani.)

A DK csendben van és a botrányok is elkerülték, de elutasítottságuk hatalmas, ami a pártelnökük személyét ismerve teljesen jogos, ezen felül ők sem abban érdekeltek, hogy az ellenzék egységes és erős legyen.

Így állunk most. A VIII. kerületi időközi végeredménye, a 20%-ot alig meghaladó részvétel nem csak azt mutatja, hogy az a bizonyos lepel sehol nem lyukadt ki, de az ellenzék médiapolitizálásának nevetségességét is: sem bázis, sem háttér, sem erő nincsen bennük, ellenben a diagnózis megtalálása és önkritika helyett széles mosollyal folytatják azt, amit pár hónapja abbahagytak: az értelmetlen hitegetést. Azt hiszem ez volt az ára a kóros ácsingózásuknak a parlamenti székek, a bizottsági helyek és a politikai jelenlét körül.

F.A.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.