November 17,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Olvasói háborgás az orbáni vallásháborúról

Tisztelt Kolozsvári Szalonna!

Olvastam újabb remek írásukat Úgy tudom, a trágyázásnak is meg van a maga kultúrája címmel. Tovább gondoltam írásukat, meg a felcsúti magyar állampolgár, „keresztény kultúra védelméről” való agymenését. Ha jól értem az öreg harmadosztályú  focistát, akkor ő vallásháborúról elmélkedik, amiben Ő (!) a védelmező. Ezzel több gond is van:

1. A keresztény kultúra ellen senki nem hirdetett Szent Háborút, amit a mohamedánok „Dzsihád” szóval fejeznek ki.

2. Mi, reformátusok „keresztyén”-nek, „Krisztushoz tartozónak” hívjuk magunkat. Akkor minket Vál-völgy szülötte megint kifelejtett (hála Istennek!) hagymázas gondolkodásából.

3. A keresztények felekezeti hovatartozástól függetlenül – ismerik mai dogmatikájukban is – a vallásháború fogalmát, de történelmi érzékenységből, meg azért is, mert nem aktuális, idejétmúlt – nem emlegetjük. Vallásháborút a pápa, a metropolita, a református zsinat rendelhet el. Ők ilyet nem tettek. Ha valaki úgy gondolja, hogy ő testesíti meg a fent írt személyeket, szervezeteket… nos, annak sürgősen orvosra, első hallásra-olvasásra konkrétan pszichiáterre van szüksége. Gondolom, többszörös tudathasadásban szenvedhet. Erről tényszerűen szakorvos tud nyilatkozni.

4. Én – lehet hogy tévedek – a keresztény kultúra részének tekintem a Bibliát, vagy másként a SZENTÍRÁST, az egyházi énekeket, vallásos tartalmú az Isten (Mindenható, Úr), Jézus Krisztus, Szűz Mária dicsőítését tartalmazó írásokat. Mindez, európai kultúránk töredéke. Elfelejtette a „defensor fidei” (a hit védelmezője), hogy Európában először Itália földjén, majd Oroszországot kivéve másutt is megszületett, megerősödött, elterjedt a HUMANIZMUS! A reneszánsz megjelenésétől datáljuk napjainkig. Az istenközpontúság (vallásos gondolkodás) helyébe az emberközpontúság lépett. Dante, Villon, Boccaccio, a humanista filozófusok, tudósok, köztük a csillagászok, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Descartes, Newton … Einstein, Planck, Bohr, Heisenberg, az Amerikába települt magyar Nobel-díjasok, Szentgyörgyi Albert nem a keresztény kultúra részei. Az európai irodalom, azon belül a magyar irodalom, zene, képzőművészet nem a keresztény kultúra része.

5. Az európai civilizáció forrásai közül kettő, nevezetesen az antik athéni demokrácián alapuló mai demokráciánk a kereszténység megjelenése előtti időből ered, akárcsak a Római jogon alapuló jogrendszereink. A római jog a XII. táblás törvényektől, Krisztus előtt 451-450-től Krisztus után 651 -653 -ig tart. (Tudom, jogász vagyok. Tanultam.)

6. A híres magyar nem olvasta, nem tanulta meg pártalapító barátja a Brüsszel-Budapest vasútvonalon tabletre vetett dolgozatának egyik fejezetét.

Ők „Alaptörvénynek” hívják. Most – jobb híján helyettük is – vegyük komolyan ezt a gyenge jogi dolgozatot, amit néhány éves elfogadása óta éppen a minap módosítottak hetedik alkalommal. Ma 2018. június 18. van. Mire az email önökhöz ér, talán már újabb módosítása is lesz. Nem tudom, ma este fél 8-kor küldtek-e ki ezzel kapcsolatban az országgyűlési képviselőknek újabb javaslatot, amit holnap délelőtt 10 óráig pontosan 2/3 szavazattal fogadnak majd el. Ebben a dolgozatban szó szerint szerepel, hogy az állam és az egyház egymástól függetlenül működnek. Ő, a híres magyar ezt nem tanulta meg máig. Zárásul szó szerint idézem az alaptörvényük – általuk megfogalmazott – idevágó részét, ami alapján magyar politikus, jogász, katona nem harcolhat. Erre állami felhatalmazás nem adható ki.

 VII. cikk

(1) *   Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa.

(2) *  Az azonos hitelveket követők vallásuk gyakorlása céljából sarkalatos törvényben meghatározott szervezeti formában működő vallási közösséget hozhatnak létre.

(3) *  Az állam és a vallási közösségek különváltan működnek. A vallási közösségek önállóak.

(4) *  Az állam és a vallási közösségek a közösségi célok elérése érdekében együttműködhetnek. Az együttműködésről a vallási közösség kérelme alapján az Országgyűlés dönt. Az együttműködésben részt vevő vallási közösségek bevett egyházként működnek. A bevett egyházaknak a közösségi célok elérését szolgáló feladatokban való részvételükre tekintettel az állam sajátos jogosultságokat biztosít.

(5) *  A vallási közösségekre vonatkozó közös szabályokat, valamint az együttműködés feltételeit, a bevett egyházakat és a rájuk vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

Ezek után – kérem – ajánljanak neki szakorvost. Vagy ő itt mindenkit megbolondít.

Üdvözlettel: Tóbiás Ferenc

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.