Október 30,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Nemcsak a néppel van itt baj

Én eredetileg csak attól akartam óvni a naiv olvasót, hogy tüntetni menjen, de igaza van Tamás Róbertnek (Kolozsvári Szalonna), ez ennél azért bonyolultabb kérdés. Majdnem mindenben egyet is értek vele, de csak majdnem. Talán nem hangsúlyoztam eléggé: a tiltakozás is elismerés, az intézkedés elfogadása legitim tettnek. Minden egyes alkalommal az, ahányszor tiltakozom. Ha korábban egyszer sem tiltakoztam, akkor minden korábbi tettet elfogadottnak nyilvánítottam, a mostani tiltakozás (tüntetés) azt jelenti, ez az intézkedés kirívóan váltotta ki a nemtetszésemet, azaz valamennyi, általam hallgatólagosan elfogadott disznóság nemcsak legitim volt az ország törvényeit alapul véve, hanem azokat kevésbé tartottam elvetendőnek, mint ezt, jelesül az ellenzéki brigantik elleni kormánypárti brigantik támadását. 

Dehát ez nem is annyira fontos. Nekem azzal van bajom, hogy Tamás Róbert szerint

A Jobbik éppen annyira legális, törvényesen működő párt, mint a Fidesz, vagy bármelyik párt.” 

Látszólag messziről indulok, de hamar megérkezünk a lényeghez. 

A katonaságnál viszonylag egyszerű a helyzet: a parancs az parancs, egészen addig, amíg a parancs bűntett vagy vétség elkövetését célozza – abban a pillanatban az engedelmesség nem megtagadható, hanem kötelezően megtagadandó. A bűntett vagy vétség pedig könnyen meghatározható a hatályos törvények segítségével. 

A törvény az törvény, mondja a jog. A törvény pedig érvényes, ha van hatalom, ami érvényesíti. Azaz a jogászok látszólag védtelenek. Akkor is, ha csak annyit állítunk, hogy a jog az igazságosság akarása. De ha hozzátesszük a jog három alappilléréből még hiányzó kettőt, a közhasznot, és jogbiztonságot, akkor arra az eredményre jutunk, hogy a hármasság harmóniája olykor nem érvényesül. Hogy felmerülhet a kérdés, pusztán a jogbiztonság kedvéért szükséges-e a közre ártalmas illetve igazságtalan törvényeket elfogadni, vagy meg kell tagadni tőlük a jogi érvényességet. 

Lehetnek törvények, amelyek oly mértékben igazságtalanok és társadalmilag annyira kártékonyak, hogy tagadni kell érvényességüket, sőt jogi jellegüket is. 

A jognak ugyanis vannak olyan elvei, amelyek erősebbek minden írott jogszabálynál, úgyhogy az ezeknek ellentmondó törvény érvénytelen. Ezeket az elveket természetjognak vagy észjognak nevezik. Külön-külön persze ezek némileg kétségesek, az évszázadok munkája azonban kidolgozta szilárd magjukat, s az emberi és polgári jogok úgynevezett nyilatkozataiban oly messze ható megegyezés tárgyává váltak, hogy ma már csupán az eltökélt szkeptikusok kételkedhetnek létükben. 

Mondok példát. 

A „nemzeti konzultáció” nem azért kell ennek az ostoba bagázsnak, amit naponta böfögnek róla, ilyen hülyeségeket a joghoz minimálisan értő jogász nem javasolhatott nekik. Attól, hogy egy szót nem értettek az eredeti tanácsból, éppen ezért nem is beszélnek róla, a „nemzeti konzultáció” elnevezésű aljasság még egy koherens és magyarázható tétel – ez egy fals és piszkos szillogizmus végkövetkeztetése. Mely szerint „jog csak ott van, ahol hatalom létezik – demokráciában a legfőbb hatalom a nép – minden törvény vitathatatlan érvényű, ami a nép érdekét szolgálja”. Ez a logikai tekerés minden valamirevaló diktatúrában megtalálható, sokszor mondtam már, a világtörténelem legnagyobb bűneit mindig törvényesen követték el: a diktatúra csinált magának törvényeket. 

Innen már csak egyetlen lépés, amit ez a rablógyilkossághoz is balfasz (bocsánat, csak az alliteráció kedvéért) banda nem bír megjegyezni, pedig aki a tanácsot adta, nyilván mondta: a nép érdekében tesz mindent, hiszen a nép azt akarja, amit ő tesz, íme a bizonyíték, a „nemzeti konzultáció”. Ahhoz meg a kormánypárthoz hasonlóan csököttnek kell lenni, hogy valaki ellenőrizni akarja ennek a „nemzeti konzultációnak” a kézzelfogható eredményét, ez ugyanis olyan, mint a papoktól számon kérni a beígért mennyországot. 

Amit fentebb írtam a jogról, az az úgynevezett Radbruch-formulahelyenként majdnem szó szerinti idézése. Kérdeztem jogászokat, ezt tanítják a magyar egyetemeken is. Csak valahogy a magyar jogászok elfelejtik a létét is, nemhogy az alkalmazhatóságát. 

Még egyszer, hogy könnyebben lehessen megjegyezni: Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (1789. augusztus 26.), az Amerikai Egyesült Államok Alkotmánya (1787) és a Bill of Rights (Jogok Törvénye 1791. december 15.), Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948) azok a közmegegyezés alapján ismert törvénygyűjtemények, amikre Gustav Radbruchhivatkozik. És amiknek az alapján a csúti trógert már régen el kellett volna ítélni – törvényesen, ha az ember által alkotott törvények mindig és mindenhol egyformán működőképesek volnának. És amiknek az alapján soha egyetlen másodpercig sem volt „törvényesen működő pártnak” tekinthető az “ellenzékinek” nevezett, valójában totálisan illegitim banda. 

Minden egyébbel egyetértek (néhány apróságot kivéve), csak az a baj, hogy szerintem a fundamentum hibás, amire Tamás Róbert igazán szép és tisztességes elmélete épül. 

P.S.: Ami az elején említett legitimációt illeti, ami a tiltakozások  (tüntetések) által csak erősíti a csúti gazember hatalmát, arra természetesen egy megoldás létezik: azonnali feljelentés, per, eleinte esetleg az olykor még függetlennek tekinthető magyar bíróságokon, majd ha az nem működik, akkor más, valóban független bíróságokon. A per jogi megalapozottsága a fent említett iratokon nyugszik, valamint a Nürnbergi per ítéletein. 

Tetszett hallani akár csak egyetlen ilyen perről az elmúlt több, mint hét évben? Tetszett hallani magyar jogásztól akár csak egyetlen hivatkozást a Radbruch-formulára? 

Találtam egy (1, egyetlen egy) jogászt, aki egyetértett velem, és aki hajlandó lett volna ebbe belevágni, csak azt mondta, ő egyedül ehhez kevés, ha szerzek még kettőt (2, azaz kettőt) akkor start. Nem tudtam szerezni még kettőt, pedig közel 20 éve dolgozom igazságügyi szakértőként, sok jogászt ismerek. Az általam ismertek között nincs kettő (2), aki vállalni merné az ezzel járó, kétségtelenül hosszú és megerőltető munkát (egyéb – igazi gerincet igénylő – kockázatokról nem is beszélve). Nemcsak a néppel van itt baj. Bár a jogászok is a nép részei. adomany-1

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!