Április 25,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Gondolkoztam, válaszoljak-e

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,528,300 forint, még hiányzik 471,700 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Előzmény.

Gondolkoztam, válaszoljak-e. Ha egy éves is a cikk, nem tudom, mennyi benne az eredeti, mennyi a módosítás.  

Az „agresszív ateizmus”-ról sincs sok mondanivalóm, de annyit azért jó volna tisztázni, hogy az ateizmus és a vallás nem összetartozó fogalompár, ellentétként sem. Az ateista egyszerűen tagadja Isten, a természetfeletti létét. Innen még elég hosszú út vezet a valláshoz, odáig magára valamit adó ateista el sem lát. Ezen a ponton hajlandó vagyok egy pillanatra észrevenni, hogy az „agresszív ateizmus” címzés nekem is szól – a reakcióm mindössze annyi, hogy a fent nevezett fogalmazvány szerzőjének felettébb kevés köze van ahhoz, én ateista volnék vagy istenben hívő. 

A vallásról volt szó, a keresztény vallásokról. Tettem észrevételeket a vallás (a keresztény vallás, azon belül is a sokáig egyeduralkodó és máig domináns katolikus vallás) tömeggyilkosságairól és egyéb kártételeiről. Ez ügyben lehetne beszélnivalónk egymással, ha volnának a cikkírónak adatai például arról, mekkora történelemhamisítás az inkvizíció, a hittérítés mint a kereszténység agressziójának megnyilvánulása, a „vademberek” vallásának elpusztítása (lehetőleg a vademberekkel együtt), az egyházaknak a háborúk kirobbantásában való részvétele, a fegyverek és katonák „megáldása” meg ilyesfajta dolgok. Úgy értem, ha ezek cáfolatára tudna mutatni dokumentumokat. Ha ilyenek nincsenek, akkor nem kellene „vallásgyalázásról” írni, mert a jelzett cselekményeket nézetem szerint nem lehet eléggé gyalázni, de én ezt mégsem tettem. Mint ahogyan fölöslegesnek tartom annak hangsúlyozását is, miszerint az „embereken siklik félre a dolog”. Tessék mondani, kin siklana? Istenéken? Hogy ugyanis istenék (vallástól függően gondolom, mert nyilván mindegyiknek más istene van) jót csináltak, valamilyen formában kinyilatkoztattak, csak az emberek az egészet eltolták? A vallások netán nem az emberek produktumai? 

Kicsit lejjebb, már a „kommentek” között azt is olvastam szerző tollából, hogy  „az emberek összekeverik a vallás fogalmát az egyházzal”. 

Nem kellene? Kénytelen vagyok beismerni, ezt a hibát én rendszeresen elkövetem. Amennyiben úgy gondolom, hogy egyház nincs vallás nélkül, vallás pedig nem tud létezni valamilyen szervezet, esetünkben egyház nélkül. Kétségtelen, az egyiket vallásnak hívják, a másikat egyháznak, a két szót talán érdemes megkülönböztetni egymástól, már csak nyelvünk gazdagságának érdekében is, de a két fogalom olyan szorosan összetartozik, hogy hirtelen nem is tudok mondani ehhez hasonló szorosságot. (Arról ugye most nem kell beszélnünk, hogy az egyház tudomásom szerint a keresztény vallással tartozik össze, más vallások más elnevezésű szervezeti struktúrákon belül üzemelnek, de a lényeg mindenütt ugyanaz: a vallásnak alapfeltétele a valamilyen módon szervezett közösség.) 

Összefoglalásul: ha a fent leírt című dolgozat szerzőjét annyira felháborította az én elmélkedésem a hit és a vallás különbözőségéről, akkor cáfolja meg érvekkel az állításaimat (lehetőleg gyalázkodás nélkül, és ne egy évvel ezelőtt írt dolgozattal), ha viszont ismeretterjesztő előadást kíván tartani a buddhizmusról, akkor azt az én írásom helytelenítő beidézése nélkül tegye. Legközelebb. Ami történt, megtörtént. adomany-1

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.