NEHAZUGGY

Védjük meg Magyarországot Orbán Viktortól

Lázár Gergő | 2017. November 13, Hétfő | 9:59

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,408,773 forint, még hiányzik 1,591,227 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Tegnap a Fidesz tisztújító kongressuszt tartott, ahol a megszámlálhatatlan sorosozó szólam mellett igen kevés idő maradt érdemi tények közlésére. A kormánytagok egymás után léptek színpadra, hogy bebizonyítsák, még mindig képesek alulmúlni párttársaikat.

Volt itt Kövér-féle „a liberális demokrcáia totalitárius rendszer”-től kezdve Németh Szilárd-féle „Tele van az ellenzék korrupcióval, nem szabad megengedni, hogy újra kifosszák az országot”-on át, egészen az emberminiszter mindent vivő kijelentéséig, miszerint „Nem szabad az embert szétszabdalni”. Hát ki más lehetne az, aki az emberek szétfűrészelése ellen felszólal, ha nem az emberminiszter? Na, ugye. Aztán a nap csúcspontjaként természetesen következett a nép vezére, Orbán Viktor.

A „Soros-katonák” is meg akarják határozni ugyanis – folytatta a kormányfő -, mit tegyünk, mit mondjunk, mit gondoljunk, sőt hogy minek tartsuk magunkat: ennek a világnak nincsenek biztos pontjai, nem világos, ki a férfi, ki a nő, mi a család, mit jelent magyarnak és kereszténynek lenni, harmadik nemet kreálnak, a hitet kifigurázzák, a családokat feleslegesnek, a nemzeteket elavultnak tartják.

Orbán Viktor akkor sem írhatta volna le tökéletesebben a kormányzat működését, ha egyébként minden erejével azon lett volna. A fenti sorok pontosan tükrözik a kormány elmúlt 8 évének munkáját. Ők ugyanis azok, akik megmondják mit tegyünk, mi helyes és mi helytelen. Mit jelent kereszténynek lenni, mit jelent a család és mit jelent nemzeti érzelműnek lenni. Orbán Viktor – magát hamarosan az egyház felkent vezetőjének titulálva – fogja bevezetni Magyarországon az államvallást. A keresztényi értékek hazug álcája mögé bújva kinyilatkoztat, megbélyegez és elítél. Szerinte ugyanis az nem számít családnak, ha élettársak közösen nevelik gyermeküket. Házasság nélkül nincs család. Ez pedig azért van így, mert Orbán Viktor ezt mondta.

Ezek után ki az, aki akaratát ránk erőltetve próbálja meghatározni, mit mondjunk vagy gondoljunk? Ki az, aki erkölcsösségről, keresztényi értékekről papol, miközben az ország módszeres kirablásán dolgozik? Itt azonban még nem volt vége a miniszterelnök mondandójának.

A sikeresekkel, akiknek jól futott a szekere, könnyű dolgunk volt. Ők nem akartak mást, csak annyit, hogy értelmetlen korlátokkal, ostoba adórendszerrel, bürokratikus útvesztőkkel és hivatali packázással ne szűkítsük be, ne fékezzük le, ne zárjuk karanténba vállalkozó- és munkakedvüket. Annyit kértek, hagyjuk, hogy boldoguljanak.

A fent idézett sorok ugyancsak Orbán Viktor száját hagyták el ezen a hűvös őszi napon. Kire is gondolhatott Felcsút hőse? Andy Vajnára? Tiborcz Istvánra? Esetleg jóbarátjára, Mészáros Lőrincre? Ezek a nagyszerű férfiak kérlelték önt? Hát hogy is mondhatott volna nemet, kedves elnök úr? Ha valaki olyan sikeres, mint a fent idézett „üzletemberek”, úgy ne is álljanak holmi törvények az útjukba. Nyissunk hát nekik szabad utat, hisz megérdemelnek minden egyes adófizetőktől ellopott milliárdot. Így is van ez rendjén.

Mi voltunk azok, akik a rendszerváltás átmeneti alkotmányát egy modern, európai és egyben hazafias Alaptörvényre cseréltük. Vivát, háromszoros vivát Schmitt Pál elnök úrnak!

Mondjon Schmitt Pálnak vivát az, akinek két anyja van. Egy sunyi, doktoriját plagizálva szerző, majd azt be nem ismerő volt köztársasági elnöknek nem jár a tisztelet, hát még az éljenzés. Schmitt Pál elnöki évei alatt semmi olyat nem tett, ami akár említésre méltó lehetne. Íróasztala mögé bújva aláírt bármit, amit csak elé toltak. Tekintélye pont annyi volt, mint most Németh Szilárdnak vagy Kósa Lajosnak. Nulla. Egy olyan új alaptörvényre adta áldását, mely szabad utat nyitott a demokratikus Magyarország leépítése előtt. Hogy aztán később elhozza egy, a már saját szomszédaitól is rettegő társadalom korát. Ezzel nem egy modern, európai kor köszöntött be hazánkban, hanem a sötét középkor. Egy olyan időszak, ahol a tudatlanság és rettegés a városok és falvak lakóinak sajátja. Egy kor, ahol bolond királyok szavára ezrek vonulnak szó nélkül háborúba.

Még négy év munka kell ahhoz, hogy megerősítsük az eddigi eredményeket úgy, hogy azok már visszafordíthatatlanokká váljanak.

Álljanak ezek a sorok végső figyelmeztetésként azok előtt, akik úgy hiszik, az elkövetkező négy év már nem számít, van még időnk. Orbán Viktor maga jelentette ki, amennyiben újabb négy évet kapnak, úgy eddigi intézkedéseik visszafordíthatatlanná válnak. Kapjanak még négy évet? Valóban erre van szükségünk?

adomany-1

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!