A keresztény mázzal bevont gazemberség tortája

Balog Zoltán miniszter és Farkas Flórián a szervezet elnöke felvág egy tortát a Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség kongresszusán Szolnokon a tiszaligeti Városi Sportcsarnokban 2017. október 28-án. (Fotó: Mészáros János / MTI) Balog Zoltán miniszter és Farkas Flórián a szervezet elnöke felvág egy tortát a Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség kongresszusán Szolnokon a tiszaligeti Városi Sportcsarnokban 2017. október 28-án. (Fotó: Mészáros János / MTI)

Első ránézésre azt gondolná az ember, hogy azon kívül, amit tegnap esti posztunkban a Lungo Drom 27. születésnapja alkalmából nyilvánosságra került Farkas Flórián-Balog Zoltán afférról meglehetősen rusztikus stílusban leírtunk, nincs itt semmi látnivaló a világbajnok kormányzati erkölcstelenség hímes mezején.

Aludtam egyet a kolléga első felindulásból született, de legalább teljesen jogos eszmefuttatására, ám sajnos változatlanul nem tudom elhinni, hogy van az a jobboldali, nemzeti, keresztény morális mérce – amit oly sokszor hallunk a kormánypárt napi szennyesét védő beszédekben -, amelybe simán belefér, hogy egy csalással vádolt, milliárdos nagyságrendű közpénzt Rodolfo módjára eltüntető, demokratikusan megválasztott szélhámossal összefüggésben a kormány tetszőleges tagja ezt büfögje bele a nyilvánosságba:

Farkas Flórián az első cigány vezető Magyarországon, akivel érdemben lehet és lehetett együttműködni. Az Országos Roma Önkormányzatnak az elmúlt huszonöt évből volt négy botránymentes éve, amikor Farkas Flórián volt az elnök.

 

(Balog Zoltán, betanított esztergályosból lett lelkészből lett miniszter)

Ha ez a társadalom lenne annyira tökös, hogy egyetlen pillanatra tükörbe nézzen, akkor például pontosan ezt látná: a simlist és a szendét, a szendét és a simlist, amint a tőle (a társadalomtól) ellopott pénzt megtestesítő szimbolikus tortát egymás (enyves) kezét szorongatva felvágják. Azt, ahogy a betanított esztergályosság és a lelkészi hivatás becsületét hátrahagyó, szemforgató keresztény aljadékká züllött papminiszter az elismerés hangján beszél és nagyra értékeli a többszörösen bűntetett előéletű minden cigányok szégyenét. Aki olyan sikeresen megépítette a roma közösséget a munka világába visszavezetni hivatott függőhidat, hogy az arra a célra szánt, alaphangon másfél milliárdot is meghaladó összeget aztán az adófizetők pénzéből dobta össze újra minden nemzeti kormányok legkeresztényebbje.

Az, amit a Fidesz-KDNP kormány, és külön Balog Zoltán bábminiszter büntetlenül megenged magának Farkas Flóriánnal szemben, nem Farkas Flórián, nem a roma közösség, hanem az egész magyar társadalom szégyene. Még akkor is, ha a cigány szavazatok begyűjtéséért felelős, minden hájjal megkent, a nyilvánosság elől körültekintően menekülő díszcigány nevéhez kapcsolódó – jelen tudásunk szerint – egyjegyű számmal mérhető közpénzmilliárdok eltörpülnek azok mellett a tételek mellett, amelyeket a demokratikus megválasztásával minden lopást legitimáló kormány önkényesen, de következmények nélkül eltulajdonított a magyaroktól.

Balog jelenlétének ezen a mélyen undorító tájképen az kölcsönöz penetránsan orrfacsaró, perverz bájt, hogy ő az a politikus, aki az emberi erőforrással összefüggő eddigi, emberséget foltokban sem tartalmazó, mandátumokon átívelő vállalhatatlan kijelentéseivel és nemtelen intézkedéseivel már olyan mélyre küzdötte magát az erkölcsi fertőben, hogy semmiféle gondot nem jelent számára közösséget vállalni egy köztörvényes bűnözővel, az elismerés hangján beszélni egy köztörvényes bűnözőről és a gyalázat tortáját felvagdosni egy köztörvényes bűnözővel.

Az elmúlt huszonöt év Farkas Flóriánnak köszönhető úgynevezett botránymentes éveit és a vele való nagyszerű együttműködést egyáltalán felemlegetni a soha meg nem valósult roma integráció bizonyosságának tudatában olyan szinten arcpirító, hogy ezt nagyon nem lehet két, vagy több politikai érdekből összefonódott maffiaalakulat nyakába varrni.

Az a társadalom, amelyiket úgy lopják meg, úgy használják ki, hogy közben a legnyomorultabb, legkiszolgáltatottabb, önérdekérvényesítésre leginkább képtelen rétegek következmények nélküli kizsigerelését tortával ünneplik a tolvajok, és beletolják a kizsigereltek arcába, hogy ez a világ rendje, ezt is megtehetjük veletek, és ti úgysem tesztek semmit ellene, hanem annyiszor fizetitek vissza az ellopott milliárdokat, ahányszor mi akarjuk, attól bármit, bármennyit, bármikor el lehet venni. Ahol 1,6 millárd közpénzt többször is el lehet lopni büntetlenül, a tolvajról pedig rivaldafényben dicshimnuszokat zengedez a bárgyú vigyorú, kenetteljes álkerszténység lelkipásztora, ott bizony bárkinek a hátán akár fát is lehet vágni.

Farkas Flórián ilyen értelemben az önbecsülését elveszített magyar társadalom jelképe, lemoshatatlan szégyene. A jobbágylelkű emberanyag kitermeléséért, az oktatás újraállamosításáért, a szegregáció fejlődést akadályozó betonba öntéséért, tágabb értelemben az ország egészségügyi és oktatási rendszerének lebontásáért felelős emberszerű miniszterrel a háta mögött. Aki a maga szervilis, bármire hajlandó, semmihez nem értő, gerincet és elveket nélkülöző személyével és nem létező személyiségével a nevét adta ahhoz, hogy az európai uniós felzárkóztatási forrásokból egyetlen milliméternyi felzárkóztatás nem valósult meg.

Nem is kell jobban belegondolnunk, hogy világossá váljon: ez volt a cél. Mert ameddig évtizedeken átívelően a cigányság szemére lehet hányni, hogy nem tanulnak, nem dolgoznak, másként élnek úgy, hogy közben a Farkas nevű iskolázatlan díszcigány-strómannak köszönhetően lenyúlják az integrálásukra fordítandó pénzeket, kizárják őket az oktatásból, a munka világából, addig ez tökéletes állapot a Fidesz számára. A nyomorában fetrengő, saját érdekeit felismerni és azokért tenni képtelen közösség ideális szavazóbázis a Fidesznek. Orbán Senkitnemhagyunkazútszélén Viktor számára semmi nem túl drága a cigányság szavazataiért. Miképpen a határon túli magyarok, vagy a nyugdíjasok szavazataiért sem. Hogy ki fizeti meg rövid- és hosszútávon ennek az eszelős hatalommániának az árát, az teljesen lényegtelen.

Itt már rég nem az a baj, hogy Orbán parancsára Dózsa Lászlókat hazudnak a meghamisított történelem plakátjaira, hogy többszörösen elítélt bűnözőkkel veszik körbe magukat, büszkén mutatkoznak velük, és hangosan beleröhögik az arcunkba, hogy a milliárdokat sikkasztó, elcsaló tolvajokat elismerik, hanem hogy a magyar társadalmat a maguk képére és hasonlatosságára alakították. Hogy a tisztesség, becsület nem elvárás a választottak irányába, hogy a hazugság, becstelenség, korrupció és az állandó bűnbakképzés az erő szimbólumává nemesült.

Már régen nem milliárdokban mérhető, hanem sokkal súlyosabb és visszafordíthatatlanabb társadalmi kár egy egyszerű, rohadt felvételen. A keresztény mázzal bevont gazemberség tortájával a főszerepben. És miközben ebben az országban bármely üldözött civil, emberjogi szervezet többet tett a cigányságért, mint Farkas Flórián egész bűncselekményekkel tarkított életében, a civileket üldözi, a bűnözőket vállára emeli a szuverén, felsőbbrendű nemzeti maszlag kormánya.

Szarul hangzik, de ez nem Farkas Flórián szégyene, hanem mindenkié, aki még most is úgy érzi, van hova hátrálni.

adomany-1