NEHAZUGGY

De ti a tényeket leszarjátok, mert közeleg a választás, és ti nem, nem, nem veszíthettek

Nem csak azért, hogy a kedvére tegyek annak a tisztelt hozzászólónak, aki a minapi posztomra annyit bírt reagálni, hogy szerinte nem egy Heinekent nyomtam le, hanem sokkal többet (értsd: bebaszva faszságokat írtam), hanem azért is, mert ez a téma jóval súlyosabb annál, hogy elengedjük és elegünk legyen belőle… szóval a változatosság kedvéért beszéljünk Szijjártó mégmindigkülügyminiszter ATV-s interjújáról.

Azon a ponton lendüljünk túl, hogy a holland külügyminiszter megígérte, és jól el is határolódott a budapesti nagykövet állításaitól, Peticsatár pedig diadalmasan, azzal az oly jól ismert Orbán-imitátorba fulladt primitív nyegleséggel csapkodta az asztalt, hogy kikérjük magunknak, hogy minket az Iszlám Államhoz hasonlítsanak.

Rónai Egon: Az elég, hogyha ettől az egy mondattól elhatárolódnak? Ugye, a nagykövet számtalan dolgot felsorolt. A korrupciótól kezdve addig, hogy miket finanszíroz és meg kell nézni, hogy miket finanszíroz az Európai Unió és bármely európai uniós tagállam, amikor a pénzek nagy része kormányzati zsebekbe vándorol… számtalan dolgot mondott, amire tiltakozhatnának ugyanilyen erővel.

Szijjártó (a merevlemez összezavarodik): Hát nézze! Szoktunk is. Hát nyilvánvalóan ez egy udvariatlan interjú volt, én most tényleg nem akarok lemenni arra a szintre, amilyen szintű ez az interjú. Tehát most én mondhatnám azt… hogy valószínűleg akart egy kis feltűnést kelteni a nagykövet úr, mielőtt elment Magyarországról (az interjú korábbi részében azt mondta, hogy még nem ment el, még nagykövet, ezért nem lehet bagatellizálni az állításait – szerk.). Kicsit túl jól sikerült, maradjunk annyiban. Nézze, nyilván azok az állítások meg rágalmak, amelyeket megfogalmazott, ezekkel már találkoztunk. Ezeket százszor megválaszoltuk. (megválaszoltuk=Soros – szerk.) Én nem tartom helyesnek, és nem is engedem a nagyköveteinknek (ha év végén úgy lesznek a számok, emelek -szerk.), hogy a fogadó országról ilyen hangnemben beszéljenek, mint amilyen hangnemben szoktak rólunk beszélni. Nem engedem, hogy ilyen általános rágalmazásokat nagyvonalúan megfogalmazzanak, aztán ott hagyjanak a levegőben mindenfajta bizonyíték nélkül.

Rónai Egon: Ön szokott mondani keményeket, osztrákoknak üzent, ide üzent, oda üzent (elküldte a faszba többek között Jean Asselborn luxemburgi külügyminisztert, az ENSZ emberi jogi főbiztosát, Jean-Claude Junckert, az EB elnökét, Matteo Renzi, egykori olasz miniszterelnököt, Frans Timmermanst, az Európai Bizottság első alelnökét, Martin Schulz, német szociáldemokrata vezetőt, az osztrák kancellárt, és ha jól emlékszem, a svéd kormányt is – szerk.)

Szijjártó (felkapja a vizet): Hogyne! Hát hogyha minket megtámadnak, akkor mi mindig válaszolunk. Van ez a mondás: amilyen az adjon isten, olyan a fogadj isten. Ez világos. De azt soha nem fogadom el, ha az egyik nagykövetünk csak úgy egyszerűen elkezdi bírálni a fogadó országot. Mi soha nem avatkozunk belügyekbe, nem minősítünk belpolitikai kérdéseket, mert nem az a dolgunk. Ez is lehet egy felfogásbeli különbség, de én mindenesetre egy tiszteletlen, udvariatlan, sok rágalommal telített interjúnak tartom… Kétségtelen viszont, hogy ez a mondat ment túl minden határon.

Rónai Egon: Nem lett volna egyszerűbb, hogy ha ön is ezt teszi (tudniillik azzal dicsekedett Szijjártó, hogy a holland külügyminiszter nem sokkal azelőtt hívta fel), mielőtt ilyen drasztikus eszközhöz nyúl? Vagy nem lett volna egyszerűbb a nagykövetet berendelnie magához?

Szijjártó: Há’de bocsánat. Nem gyerekekről beszélünk. Tehát itt nem az van, hogy valaki egyszercsak mondott valamit az óvoda udvarán az óvodás pajtásának. Hát egy nagykövet, aki egy tapasztalt diplomata (…) ide küldi egy másik ország kormánya, ad egy írásbeli interjút, valószínűleg ő azt megnézi, ellenőrzi ugye, hogy mit mondott, jóváhagyja, hogy ezt így le lehet hozná… há’ most én ezek után mit kérdezgessem? Hogy mér’ teccett azt mondani, hogy a magyar kormány meg a terrorista szervezetek…?  Mit kérdezzek én erről? Most én hívjam fel a holland külügyminisztert, hogy te, Bert barátom, ne haragudj, ezt hogy gondoljátok? Egy ezeréves államisággal rendelkező ország vagyunk, nem egy bokszzsák.

Rónai Egon: Ha a hollandok megteszik azt, amit a külügyminiszter megígért, akkor ez az ügy elsimul. Amit viszont a nagykövet mondott, az nem először hangzik el. Ugye, a francia nagykövet áprilisban állt fel egy rendezvényen, lobogtatva a kormányzati kommunikáció Állítsuk meg Brüsszelt! plakátját azzal, hogy ezt az európai uniós polgárok pénzéből finanszírozza a kormányzat (Szijjártó vadul vedeli a vizet – szerk.). Jeszenszky Géza a héten nyilatkozott, ő az Orbán-kormány nagykövete volt, aki szintén arról beszélt, hogy számtalan korrupt ügyet lát…

Szijjártó: Én azt gondolom, hogy ha valaki – legyen magyar, vagy külföldi – ilyen súlyos vádakat fogalmaz meg, a korrupció az egy súlyos vád, korrupt esetek felhánytorgatása az egy súlyos vád, akkor szerintem illik konkrétan fogalmazni, illik bizonyítékokat felsorolni… nem csak azt mondani, hogy itt súlyos a korrupció, és otthagyni ezt a mondatot a levegőben. Én mindig erről vitáztam a korábbi amerikai kormány tisztségviselőivel, akik azt mondták, hogy itt nincs demokrácia, itt korrupció van, veszélyt jelentünk a szövetségeseinkre, nincs médiaszabadság. Mindig azt kértem, tessék ideadni nekem a konkrét példákat, azokra konkrétan válaszolni fogok önnek.

Rónai: Tudom, hogy ez nem az ön ügye, dehát az ügyek nagy része elakad Polt Péter ügyészségénél. Tehát konkrét ügyeket sorolnak, amelyek nem jutnak el a vizsgálatig sem. Mondják ezt uniós szakértők, meg mondják ezt magyar politikusok.

Szijjártó: Definíciószerű, hogy ha egy országban súlyos gazdasági gondok vannak, akkor ott gazdasági siker biztosan nincsen. Mert egy korrupcióval átitatott, korrupcióval terhelt rendszer nem tud gazdasági eredményeket felmutatni. Magyarország elmúlt hét éve egy sikeres gazdasági ívről szól. Ha megnézi, hogy 2010-ben hol állt ez az ország a 12,5%-os munkanélküliségével, a 85%-os államadósságával, a 7,5%-os költségvetési deficitével, az 1,8 millió adófizetőjével, és hol áll most, akkor láthatja, hogy ez egy nagyon sikeres gazdasági pálya. Magyarország a szakadék széléről eljutott oda, hogy Európában már egy átlag fölötti növekedést tudunk produkálni, hogy rendszerváltoztatás óta nem dolgoztak annyian, mint most, hogy a munkanélküliség 4,3%, hogy életpályaprogramok vannak, hogy növekszik a fizetés, hogy nő az export. Ezt nem lehetne definíciószerűen létrehozni, ha lenne egy rendszerszintű, súlyos korrupciós kockázat a magyar gazdaságban.

Rónai: Erre mondják, hogy az uniós pénzek adják erre a forrást. A növekedésre is, meg a korrupcióra is.

Szijjártó (szinte visítva): De ez egy szakmaiatlan… szóval tényleg ne haragudjon… Hogyha most közgazdaságilag, szakmai alapon (hehe – szerk.) közelítünk ehhez a kérdéshez, ez egy szakmaiatlan, kizárólag politikai, nagyvonalú állítás. Már úgy nagyvonalú, hogy felületes állítás (beszarás – szerk.). Mert természetesen az európai uniós források nagyon fontos szerepet játszanak a magyar gazdaság növekedésében. De az európai uniós források semmiképpen sem lennének elegendőek.

Rónai: Tehát igaz az az állítás, hogy ugyanannyi a növekedés, amennyi a forrás? 

Szijjártó: Természetesen nem. Hát nézze, a növekedés az abból lesz, hogy jönnek beruházások, hogy van termelés, van export, van fejlesztés, van kutatásfejlesztés és aztán abból összeáll egy gazdasági teljesítmény. Aminek egy részét az európai uniós források dinamizálják.

Rónai: Márpedig jeles közgazdászok (Bod Péter Ákos, Chikán Attila) szokták ezt mondani (mármint hogy a növekedés az uniós forrásokkal egyenértékű -szerk.) Találkozik ezekkel a véleményekkel, nyilván.

Szijjártó: De én felvállalom a vitát (jajó – szerk.). Találkozom ezekkel a véleményekkel és tiszteletben is tartom, köztiszteletben álló közgazdászok mondják ezt. Vannak olyan közgazdászok, akik meg az ellenkezőjét mondják, én velük értek egyet.

Hát, Szijjártó, áldott nagy szerencséd, hogy a műsorvezető nem akarta eldönteni ezt a vitát, láttam is, hogy megkönnyebbültél, hogy nem állt bele. Én meg azért nem sajnáltam az energiát arra, hogy ezt az egész hihetetlen propagandát idetegyem (és ezen a ponton még nem volt vége egyáltalán), mert tökéletesen bizonyítja: amit tegnap leírtam, helytálló.

A kozmetikázott pártpropganda adatai már régen nem cáfolnak semmit.

Az, hogy kizárólag azokat a véleményeket veszitek figyelembe, amiket a saját házi szakértőitek képviselnek jó pénzért, az nem vita és nem cáfolat.

Az, hogy aki bírálni merészel benneteket, az beavatkozik a belügyeitekbe, az szintén nem érv semmire.

Az, hogy a korrupció a legfőbb politikátok, azt meg lehetetlen cáfolni, hisz ti magatok állítottátok.

Az, hogy Polt Péter áldásos tevékenysége okán Magyarországon nincsen korrupció, és az, hogy a disznószerelőtök néhány év alatt megmilliárdosodott, már csak a szekértábornak hihető magyarázat a sikeres gazdasági ívre, ami valójában nem létezik. Azelőtt Simicska volt hosszú évekig a gazdasági őstehetség, ő zsírosodott, aztán hirtelen elhülyült, a bárgyú Lölö meg megtáltosodott. Ennyire vagytok képesek: ilyen földhözragadtan primitív, átlátszó módon hazudtok. Ez van.

Csak az a baj, hogy közel 1 millió ember közben kivándorolt ebből a nagy sikertörténetből, ők nem rontják a statisztikáitokat, ellenben az a pénz, amit hazaküldenek, ugyanezeket az álstatisztikákat fényezik. Akárcsak a közmunka, vagy az eltörölt létminimum. Közben feléltétek a GDP 10%-át kitevő magánnyugdíjpénztári megtakarításokat, és egy rohadt, nulla hozzáadott értékkel bíró, országnyi összeszerelőüzembe pumpáljátok a közpénzt. Európa rekord áfáját basztátok a nyakunkba, kinyírtátok a középosztályt, a munkanélküliséget a munkaerőhiány tapossa agyon, hagyjátok elpusztulni a kis- és középvállalkozásokat, a szociális ellátórendszerből kivonultatok és bevonultatok a stadionokba. A 2022-ig lehívandó EU-s milliárdok nagy részét már idén szétosztottátok, és verdesitek a melleteket, hogy hasítunk. Miközben az uniós támogatások a GDP 6%-át teszik ki, 3%-os növekedéssel nézitek hülyének Európát úgy, hogy nyolc éve sereghajtók vagyunk a termelékenységet illetően, és a régió összes országa lekörözött.

Estig sorolhatnám a tényeket, hogy miért nem jutunk egyről a kettőre, hogy miért hazugság minden szavatok. De ti a tényeket leszarjátok, mert közeleg a választás, mert nem veszíthettek és mert ez csak akkor jön össze, ha dübörög az alternatív valóság. Ezért nem lehetett diplomatikusan csendben elintézni ezt az ügyet, ezért kellett belekapaszkodni egy fűszálba, ezért hebegsz-habogsz és vedeled a vizet, amikor szembesítenek azzal, hogy nem azok mind hülyék, akik szembejönnek az autópályán.

Szijjártó, egy szégyen vagy, egy szánalom, egy rakás szerencsétlenség.  Lassan beleér a kezed a bilibe, és a kutyát nem fogja érdekelni, hogy kivel értesz egyet, kivel nem, hogy szerinted mit illik, és mit nem.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább