És most betolok egy Heinekent, mert ilyen ország tényleg nincs

MTI Fotó: Bruzák Noémi MTI Fotó: Bruzák Noémi

Akárhonnan nézem, nem csupán a tegnapi, a mai és a holnapi nap témája, hanem az elkövetkezendő forró ősz egyik kampánytémája lesz abból, hogy egy kvázi marginális nem kormánypárti lapban megjelent interjúból diplomáciai háborút kreált két nap alatt az eszelősen nemzeti kormány.

Főszereplő: Szijjártoporzék Péter és a távozó budapesti holland nagykövet, Gajus Scheltema. Mióta tegnap Peti csatár újfent kikérte magának azt, amit senki nem mondott, még a holland nagykövet sem, miután megint a magyar emberek nevében mímelt felháborodást, noha senki egy szóval nem bántotta a magyar embereket, ott tartunk, hogy Magyarország kormánya megszakította a nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatokat Hollandiával. Amúgy Scheltema takarodjon haza, mert a külügyminisztériumba tuti nem eresztik be. Gondolom, emberünk azonnal össze is szarta magát bánatában.

Közben a holland külügyminiszter is reagált a botrányra, a Geert Wilders nevű szélsőséges futóbolond pedig – szintén mértékadó hangként – leidiótázta Scheltemát, sőt Tarlós Pityu is rendberakta már az összes fakockát, úgyhogy neki is volt mondanivalója.

Ám mielőtt elmondanám mit gondolok én erről a mesterségesen szított hisztériáról, röviden és tényszerűen iderakom azokat az állításokat, amelyek a Finkelstein sárguló kottáiból röfögő narancssárga különítménynél kicsapdosták a biztosítékokat.

Külön felhívom a figyelmet arra, hogy sokkal több és lényegesen fontosabb észrevétel elhangzott annál, mint amibe kapaszkodva teremfocistáék most habosítják a fekáliát:

  • Aki nem ért egyet a Fidesszel, a hatalmon lévőkkel az ellenségnek számít (klasszikus marxista világlátás).
  • (…) különbséget kell tenni menekültek és gazdasági bevándorlók között. Csakhogy itt a kormány mindenkit migránsnak tekint, senkit sem menekültnek. Vagyis nem ugyanazt a nyelvet beszéljük. Ráadásul Magyarországon nincsenek is migránsok, ez homogén nép. (…). Abszurd módon a magyar kormány kampánya azért működik, mert ha a veszély távol van tőlünk, jóval nagyobbnak tűnik.
  • Terrortámadások: van egy csoport melynek tagjai a globalizáció vesztesei, ezért a szélsőségesség, a fanatikus vallásosság felé fordultak, mert ez ad nekik biztonságérzetet. Ugyanolyan elv mentén kreálnak ellenséget, mint a magyar kormány.
  • Olyan nincs, hogy egyes országok csak profitálnak az EU pénzéből, de nem hajlandók hozzájárulni és segíteni a minket érő kihívásokban. A holland adófizetőknek joga van tudni, mi történik az EU-nak befizetett pénzükkel. Nem pénzelhetjük a korrupciót, nem tarthatunk életben egy korrupt rendszert. (…) A holland adófizetők pénze nem belügy. Ahogy egyetlen európai adófizetőé sem. 
  • A magyar politikusok Brüsszelben távolról sem ilyen agresszívek. Az indulat itthon tör így elő belőlük, amikor saját szavazóikhoz beszélnek. Személyes találkozóink alkalmával Szijjártó Péterrel mindig szívélyes, baráti hangulatban tárgyalunk. Ebből is látszik, nem kell mindent komolyan venni, amit a politikusok mondanak.
  • Civil törvény: Mondtam is néhány támadott civil szervezet vezetőjének: vállalják büszkén, hogy a holland kormány támogatja őket.  (…) Mi komolyan hiszünk azokban az értékekben, amelyekben ők, s tudjuk, aggódnak a kisebbségekért, a média szabadságáért és még jó pár demokratikus ügyért.

Ameddig el nem felejtem. A nemzet főtahója is beszállt a buliba, csupa észérvekkel, ahogy szokott, idepakolom az éterbe öklendezett váladékozását. Elrettentésül:

deutsch

Nem mondom, hogy nem lehet ezt így is, mert a fenti ábra szerint lehet. Nem mondom, hogy nem gondolkodtam el rajta, hogy én is mindenféle kapcsolatomat megszakítom a tulipánhagymákkal, mert annak is körülbelül annyi haszna lenne, mint a magyar kormány sértődött vinnyogásának.

Viszont ha komolyan vesszük ezt a dolgot – és muszáj komolyan vennünk, mert a mi bőrünkre megy a kecskeszar pattogása a deszkán -, akkor kollégámmal messzemenően egyet kell értenem: ez elmebeteg, az egész kormány az, költözöm el innen.

Ugyanis ezek nem részegen a kocsmában hányják a falra az alternatív valóságukat. Ezek a Fülöp-szigetek, Oroszország, Kazahsztán, Azerbajdzsán és egyéb szájbajkúrt elnyomó rezsimek barátságával a mellényzsebükben, a hergelésen kívül már semmi mással egyben nem tartható táboruk szellemi kielégítéséért konfrontálódnak Európával. Kimagyarázva, felnagyítva, eltúlozva és őrjöngve hazudozva. Akinek van gyomra hozzá, tekintse meg a holland nagykövet oldalán egymást érő hőzöngéseket:

A lakájmédia talicskázza a büdös szart, mossa a szennyest és azt állítja, hogy a holland nagykövet a terroristákhoz hasonlította a magyar kormányt. A jó pénzért, hatalomért félanalfabétát játszó, a sérelmi politizálást és a büdöstalpú panaszkultúrát csúcsra járató nemzeti kormány és szájszagú zenekara bódítja a parasztot.

Éppen ezért – anélkül, hogy mély összefüggésekről beszélnék, nincsenek mély összefüggések, csak a kiszámítható, zsigeri kapaszkodás az uszítás minden lehetősésébe; egyébként ITT olvasható egy kiváló elemzés arról, hogy lényegében miért jön jól aljaséknak, hogy Hollandiát kell megállítani most éppen – megelégszem annyival, hogy az olvasni nem annyira szerető, de a háromszavas tőmondatokba csomagolt csatakiáltásokból értők kedvéért a szikár tényeket rögzítsem.

Gajus Scheltema, azokhoz hasonlóan, akik eddig vették a bátorságot, hogy kimondják, mit ábrázol Európa peremén Magyarország kormánya, nem támadta meg az országot és a magyar embereket.

Gajus Scheltema, a Szijjártó nevű diplomáciai vakondtúrás hazug óbégatásával szemben kifejezetten csodálattal beszélt Magyarországról:

Hiányzik majd az ország. Főleg a természet, a vidék. Minden hétvégén utaztam, és igyekeztem felfedezni az ország eldugott részeit. Petőfi útját jártam, az Alföld a kedvencem, főleg a Kiskunság. I am a Kiskunság guy.

Gajus Scheltema egyetlen szóval nem mondta, hogy a magyar kormány terrorista lenne és ártatlanokat gyilkolna. Az ellenséggyártás vonatkozásában tett egyenlőségjelet. A módszerek között. Minden ezzel ellenkező értelmezés hazugság.

Gajus Scheltema arról beszélt, amiről a magyar kormány ellenségnek tekintett polgárai is beszélnek, akiknek elegük van a feneketlen korrupcióból, a kettős beszédből, a civilek és minden nem lojális társadalmi csoport boszorkányüldözéséből, a menekültek terroristákként való megbélyegzéséből, a láthatatlan ellenségek elleni folyamatos uszításból.

Ezt nagyon sok magyar állampolgár pontosan úgy gondolja, mint Gajus Scheltema. Nem egy interjú erejéig gondolja így, hanem az év minden egyes napján. Csakhogy ezekkel a polgárokkal a Szijjártókból álló csürhe nem ma, hanem már évek óta megszakította a kapcsolatot. Ugyanez a csürhe véreskezű diktátorok előtt hajol földig és Putyin valagából köpködi Európát, magasról leszarva, hogy a magyar emberek – akiket mindig előszeretettel tolnak maguk előtt paravánként – Európához kívánnak tartozni majd akkor is, amikor már a migránsokkal nem lehet fanatizálni a szavazóikat.

Ez a nap Szijjártó Péter szégyenletes, mélypontokkal kikövezett diplomáciai pályafutásának abszolút mélypontja. Ez a nap Magyarország európai jelenének talán legsötétebb pillanata. Annak fényében különösen, hogy a meghunyászkodás politikáját elutasító Szijjártó farkát felcsapva lohol majd hétfőn Vlagyimirovics elé a repülőtérre. Ha nem meghunyászkodásból, akkor őszinte rajongásból. Nem tudom, melyik a rosszabb. De most betolok egy Heinekent, mert ilyen ország tényleg nincs.

adomany-1