Most akkor ki kinek a csicskája?

Forrás: jobbegyenes.blog.hu Forrás: jobbegyenes.blog.hu

Alig telt el egy hét azóta, hogy a miniszterelnök úr frontálisan lecsicskázta a Jobbikot és külön Vona Gábort midőn ez utóbbi a miniszterelnök úr családjának vélt állampárti, ügynök- és ÁVH-s múltját feszegette az országnak házában, a Kósa Lajos bölcsessége által megvilágított Fidesz-frakció is a főnök nyomdokaiba lépett. Az ok: Mirkóczki Ádám, szintén jobbikos képviselő kért ötpárti egyeztetést a büntetőeljárási törvény módosításának több passzusáról, amiről ITT emlékeztünk meg.

Erre a szándéknyilatkozatra nyomta ki magából a nagyobbik kormánypárt az alábbi intellektuális hányadékot:

Ha a gazda rendel, a csicska teljesít. A Jobbik szolgai módon folytatja a Simicska-lap hazugságait, annak ellenére, hogy azt az Igazságügyi Minisztérium már egyértelművé tette, hogy továbbra is csak bűncselekmény gyanúja alapján lehet majd lehallgatni valakit. Minden más állítás szándékos félremagyarázás. Ezt a Jobbik és a többi ellenzéki párt is pontosan tudja, hiszen az új büntetőeljárási törvény korábban ötpárti támogatást kapott.

Nem lenne különösebb bajom azzal, hogy az országot állítólag kormányzó, gyakorlatilag a lopással körített kommunikációs szalagmunkával kábító gittegylet szépen lassan a börtönszlenget megszégyenítő módon reflektálna saját magára. Rogán Antal mellbevágó sameszozása Juhász Péterrel és Portik Tamással összefüggésében már a maga idején tökéletesen megágyazott a csicskázásnak.

Azzal viszont már egy héttel ezelőtt is igen nagy bajom volt, hogy egy miniszterelnök már csak ilyen alpári stílusban képes büfögni, ilyen kifinomult vitakultúra-színvonalra futja a kútfejéből, ilyen áporodott polgári elegancia könyököl ki a száján (és akkor a szintén nemrégiben megvillantott buzizásról egy szót sem szóltam), amikor választott képviselők kérdéseire kellene válaszolni. Bár az ökölrázás és a köpködés egyelőre nem elmaradhatatlan kelléke a megszólalásainak, de egyáltalán nem állunk távol tőle.

Teljesen mindegy, hogy kiről-miről van szó, hogy az Orbán-klán vagyonosodása, Mészáros Lölö kivételes zsenialitása, az udvari oligarchák általános zsírosodása, a holdudvar ügynökmúltja, vagy bármi más a téma, a látványosan leharcolt miniszterelnöknek nincsenek érvei. Nem tegnap óta, évek óta. Amikor pedig az érvek elfogynak (törvényszerűnek is mondható, hogy a feneketlen korrupció árnyékában soha nem hemzsegnek az érvek), marad a mindenféle erkölcsi alapot nélkülöző, és általában súlyos önellentmondásokkal terhelt sárdobálás.

Ünnepélyesen szeretném felhívni a figyelmet a nyilvánvalóra: a sorosozás, brüsszelezés, elmúltnyolcévezés, kommunistázás, balliberálfasisztázás egyáltalán nem dicsőséges sorába a jelenre és a jövőre való különös tekintettel néhány hete a simicskázás-csicskázás is ígéretesen felkapaszkodott. Nincs szégyen, nincs rossz érzés, nincs rossz szájíz, csak az úthenger bömbölése.

Uruk és parancsolójuk – a Fidesz, a kormány és az ország egyszemélyes döntéshozója – példáját követve, Kósáéknak sem esik nehezükre letagadni az állampárt dicsőséges közelmúltját, amelyet egyetlen, de annál markánsabb ténnyel lehet leírni. Az Orbán nevű G. Viktor a komplett hatalmát köszönheti Simicska Lajos pénzének, Simicska Lajos pedig a pénzét köszönheti Orbán hatalmának. Erre a szimbiózisra épült fel az egész mai, bűnszervezetben elkövetett országlás.

Ha tehát valaki pontosan tudja, hogy milyen csicskába lemenni kegyvesztett Lajosunk okán (háromrészes írásunkban korábban részletesen foglalkoztunk azokkal az évekkel, amikor a Simicska-Polt-Orbán háromszög kibontakozott: ITT, ITT és ITT), az éppen a Fidesz, élén a – hazug Simicskával évtizedes barátságot ápoló -miniszterelnök úrral.

Nem haszontalan újra leírni, pontosan annyiszor, ahányszor a Fidesznek van pofája a politikai ellenfél ellenség véleményével való konstruktív vitába szállás helyett az ellenfelet ellenséget személyében támadni: a Fidesz évtizedekig szolgálta Simicskát, kereste a kegyeit, nyerette meg vele az összes közbeszerzést, hunyászkodott meg előtte, szalutált neki tömött sorokban és szívta tüdőre kelletlenül szivarjának füstjét.

Ezek után úgy beszélni róla,

mintha Fideszék még soha nem találkoztak volna vele, csak néha szoktak olvasni róla a sajtóban, hogy mekkora szar ember;

mintha nem ő építette volna fel a párt gazdasági háttérhatalmát;

mintha nem hajolt volna rá az uniós pénzek forrására és nem abból szívta volna dagadtra magát;

mintha nem lett volna jelen a Fidesz-székház eladásánál, az eladásból befolyt összeg szétcsatornázásánál, az Orbán família magánvagyonának megalapozásánál,

mintha nem ő működött volna közre konkrétan Orbán Győző bányavásárlásában;

mintha nem ő tervezte volna meg és vezényelte volna le a média megszállását;

mintha Simicska nélkül a Fidesz ma ismert formájában létezhetne,

a legmocskosabb ügynöközésen, pufajkázáson, hazaárulózáson és penetráns buzizásba csomagolt karaktergyilkosságon is túltesz.

Hogy Vona Gábor és a Jobbik kinek a csicskája, az egy teljesen marginális kérdés akkor, amikor arról van szó, hogy egyáltalán felmerülhetett: bűncselekmény gyanújára sem lesz szükség ahhoz, hogy bárkit lehallgassanak, titkos eszközökkel megfigyeljenek, felbontsák leveleit vagy távollétében átkutassák a lakását, kocsiját.

Az, hogy az Igazságügyi Minisztérium ezzel összefüggésben mit tett világossá, senkit nem érdekel. Addig legalábbis nem, ameddig a fő kérdés az, hogy kinek a tudtával és beleegyezesével, kinek a parancsára és utasítására lehet bárkit lehallgatni, megfigyelni Magyarországon. Mint tudjuk, ehhez elég egy politikailag elkötelezett miniszter, aki a rezsim érdekét szolgálja.

És miután ebben az országban a kormány távirányítása alatt működő rendőrség és egyéb nyomozati szervek bűncselekmény hiányában függesztenek fel nyilvánvaló bűncselekményekkel gazdagon terhelt ügyeket (a választási irodánál felsorakozott kigyúrt szekrényajtók demokratikus garázdálkodása csak egy kósza példa) a bűncselekmény gyanúja fogalom rendőrségi/ügyészségi értelmezése olyan távol esik minden törvényességtől, hogy hadd ne vegyem komolyan a fenti szemfényvesztést.

Ha az érdemi vita, a konszenzus-keresés helyett egy ilyen súlyos kérdést el lehet intézni egy hónaljszagú csicskázással, ha ráadásul éppen az a párt csicskázik és simicskázik egy másik pártot, amelyik Simicska kottája alapján épült fel, amelyiknek egyszemélyes vezetője a sajnálatos G nap előttig Simicska elvtársa volt az elvtelenségben, akkor újra meg újra beszélni kell erről. Arról nem is szólva, hogy a hazug Simicska-lap 2014-ig a mindenkori Fidesz mindenkori hazugságait tolta bele az arcunkba, de úgy látom, ezt is elfelejtették az urak.

Sebaj, én ráérek elmondani ahányszor csak szükséges. Javaslom a hívőknek is: bárkinek van erkölcsi alapja simicskázni ebben az országban. Bárkinek. Csak annak a Fidesznek nincs, amelyik most éppen ezt az erkölcstelen és szégyenteljes baromságot tűzte zászlajára a kormányzás helyetti primitív szájkaraté, és az érdemi munka helyetti figyelemelterelés jegyében. Most az a feladat, hogy a szekta tényként kezelje: Orbán haverja már nem haver, hanem patás ördög, akit pedig a patás ördög támogat, az csicska.

A geciség minősített esete ez, pedig a választási kampány csak most kezdődik. Javaslom továbbra is a gondolkodást mindenkinek, mert ha ilyen dörgedelmes hazugságokkal újabb mandátumot össze lehet lapátolni, akkor nem a Fidesz, nem a Jobbik a csicska itt, hanem az istenadta nép. Meg lehet sértődni, de ez van. Egyáltalán meg lehet sértődni?

Update:

– Ha a Jobbik csicska párt lett, a Fidesz is az volt? (HVG)

– A Fidesz szuverén párt, mindig is az volt. (Orbán)

– Ámen. (Szalonna)

adomany-1