Lévai Anikó asszony, a szánalmas konyhai biodíszlet

Orbán Viktor  Lévai Anikó  táraságában átadja a Magyar Érdemrend Középkeresztje a csillaggal kitüntetést Ilham Aliyev azeri elnök feleségének, Mehriban Aliyeva asszonynak, a Heydar Aliyev Alapítvány elnökének a Baku melletti elnöki palotában 2016. március 6-án. (MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs) Orbán Viktor Lévai Anikó táraságában átadja a Magyar Érdemrend Középkeresztje a csillaggal kitüntetést Ilham Aliyev azeri elnök feleségének, Mehriban Aliyeva asszonynak, a Heydar Aliyev Alapítvány elnökének a Baku melletti elnöki palotában 2016. március 6-án. (MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs)

Miközben áldott jó ura és parancsolja úthengerként tapos el mindent és mindenkit, ami és aki az útjába akad, és az országgyűlést a falusi kocsmával határos köpködő és késdobáló szintjén is kínos párbeszédek színhelyévé, mindenféle méltóságot nélkülöző intézménnyé degradálja, Lévai Anikó asszony a háttérben asszisztál mindehhez. Rég nem beszéltünk róla, pedig alighanem érdemes volna.

A Simicska Lajos névre hallgató patás ördög tulajdonában lévő Magyar Nemzet ásta elő, hogy mivel foglalkozik a miniszterek elnökének hites felesége, miközben mi nem figyelünk oda. Bár az is lehet, hogy ő sem tudja, hogy mivel foglalkozik, és azt sem, hogy milyen nemes cselekedetekhez adja ő a nevét.

Mióta a keleti és a szélrózsa minden irányába történő nyalás nyitás politikája felütötte a fejét az orbánviktori kormányzati köpönyegforgatás terén, és mióta következetesen igyekszünk távol tartani magunkat Európától, értelemszerűen olyan országok vezetéseivel barátkozunk, mint Mongólia, Kazahsztán, Törökország, Oroszország, vagy Azerbajdzsán.

A mindent átható korrupciótól bűzös, középkori feudális államot idéző sötét azeri diktatúrában az országot vezető szuverén despota azt találta ki, hogy saját feleségét nevezi ki az úgynevezett „első alelnöki” posztra, amelyet először is létre kellett hozni, mivel ilyen mostanig nem létezett. Igen, bizony így történt: ehhez a kinevezéshez gratulált levélben az Orbán nevű Viktor felesége, bár ettől a magyar sajtó valamiért nem volt annyira hangos. Bár mondjuk akkor se üvöltöttek torkuk szakadtából, amikor Sajátlábék Bahreinban miniszteri szinten csokikáztak Magyarország képviseletében.

levai
Forrás: AzerTag

A fenti forró és baráti gratulációjában Anikó Lévai soha el nem múló háláját is kifejezte az azeri first lady-nek, Mehriban Aliyevának a Batthyány László nevét viselő alapítványért végzett munkájáért, amely elsősorban látássérült, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozik. Anikó asszony nagyon örül, hogy tavaly személyesen is megismerkedhetett Aliyevával (lásd címlapfotó), valamint tiszta szívből kíván sok sikert, kitartást és jó egészséget ennek a felelős állami tisztségnek a betöltésére. És igen, nagyon reméli, hogy őszinte jókívánságait személyesen is tolmácsolni tudja neki.

Nem tudom, ki hogy van vele, de ettől a tömény nyáltól enyhén szólva is felháborodott a gyomrom. Legalább annyira, mint tavaly márciusban, amikor Orbán és felesége valamint a komplett magyar kormány azért utazott Bakuba, hogy fényesre nyalja Azerbajdzsán elnökének seggét és az általa kiépített példásan irigylésre méltó rendszert. Amiről ismételjük át – mert ma is ugyanúgy érvényes, mint egy éve -, hogy egy középkori módszerekkel vezetett posztszovjet diktatúra. Egy demokratikus országnak álcázott sötét rezsim az egykori Szovjetunió területén. Ilham Alijev államfő, egy KGB-s, maffiakapcsolatokban nyakig fetrengő apától örökölte meg valószínűleg örök életére az országot, aki ugyanúgy birtokaként kezelte azt, mint ő most, a jelenben.

Azerbajdzsán hatóságait és intézményeit Európa legelnyomóbbjai között jegyzik, és miközben az elnök sajátlábú gyerekei aranybányákkal, olajmezőkkel és dubaji luxusingatlanokkal rendelkeznek úgy, hogy egy rakás offshore cég van a nevükön, a kormányzat kritikusait valós indok nélkül tartják fogva, állandó fizikai erőszaknak vannak kitéve és folyamatos fenyegetettségben élnek. És igen, miközben az elnöki család minden törvények fölött áll, a folyamatos bebörtönzések bénítják a civil társadalmat, a véleménynyilvánítás szabadságát keresztre feszítették, újságírókat, civileket, fiatal aktivistákat vegzálnak, és hamis vádak alapján ítélnek el.

Ha esetleg nagyvonalúan egyetlen szót nem ejtenék az azeri baltás gyilkos szabadon bocsátásáról (amikor Magyarország egy őskeresztény országot alázott meg az azeri biznisz kedvéért), akkor is arcpirító lenne, hogy egy uniós tagállam miniszterelnöke és annak kedves felesége egy ilyen vállalhatatlan sötét ország vezetésével kebelcimborál.

Annak tükrében különösen, hogy egy 99%-ban iszlám országról beszélünk, vagyis tehát a mi talpig keresztény kultúránkra nem vet olyan jó fényt ez az indokolatlan földig hajlás. Bár az is igaz, hogy az iszlámmal csak akkor van bajunk nekünk, keresztény mimagyaroknak és külön Orbán Viktornak Lévai Anikóstól, ha semmiféle érdekünk nem fűződik hozzájuk. Ha jól megfizetik a letelepedési kötvényeket, és üzleti lehetőséget jelentenek a maffiának, akkor kellő tisztelettel és csodálattal tekintünk rájuk. Olyannyira, hogy az asszonyt is bevonjuk a hajbókolásba.

Nincs fikarcnyi kételyem azzal kapcsolatban, hogy mennyi beleszólása van Lévai Anikónak abba, hogy milyen leveleket írkál és írkál alá (a meglehetősen jó angolsággal megírt gratulációt valószínűleg nem Sajátláb királykisasszony fogalmazta), de a történet mégiscsak az ő neve alatt fut. Orbán beesett arcú, boldogtalannak és igencsak leharcoltnak látszó felesége (az utóbbi időben róla készült nem túl számos fotóról állapítottam meg) számára viszont akkor sem jelent ez felmentést, ha valójában őt is ugyanolyan eszközként használják valamire, mint az egész országot. Tevőlegesen részt vett mindenben, amivé ez az ország lett, csak mostmár a maffia törvényszerűségei szerint tűrnie kell, ha jót akar magának. Ez már nem az a pont, ahol csak úgy ki lehet szállni.

Lévai Anikó névvel és arccal birtokol közönséges halandó számára felfoghatatlan mennyiségű földet, ingatlant, szőlőt, miegymást. Az ő családja ugyanúgy haszonélvezője egy ország ledózerolásának, mint ura és parancsolója a gazemberségben. Azzal az apró megjegyzéssel, hogy vele soha nem fordulhatna elő az, ami Aliyevával: hogy rangot, címet, állami pozíciót, azaz bármiféle magasrangú politikai tisztséget adományozzanak neki világ szégyenére.

Lévai Anikó a szánalmas, otthonkás konyhai biodíszlet, aki a háttérben hallgat, tűr és néha a látszat kedvéért – azt gondolván, hogy ezzel minden helyrehozható – diktátorfeleségek oldalán jótékonykodik. Akik szintén a látszat kedvéért tesznek úgy, mintha valójában nem asszisztálnának Anikó módjára egy ország kirablásához, erkölcsi és szellemi nyomorba döntéséhez.

Ez a gratuláció ugyanúgy felfoghatatlan, mint minden, amit Orbán kormányzása, külpolitikai kapcsolatépítése és diplomáciai pávatánca jelent. Egy iszlám diktatúrában az elnök saját felesége számára hozza létre a második legfontosabb állami pozíciót és ehhez gratulál egy európai uniós tagország miniszterelnökének felesége. Ahhoz, hogy egy sötét diktátor családja saját tulajdonaként kezel és vezet egy országot. Ha újjászületnék sem tudnám ezt feldolgozni. Lévai Anikót pedig majdhogynem megsajnálnám, ha nem mély megvetést éreznék iránta.

adomany-1