És ez nem valami lábszagú poén, hanem a véres valóság

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Bár a gyorsjelentést lenyomtuk a nap legkínosabb eseményéről még akkor, frissen-melegen és gyorsan, kénytelen vagyok visszatérni a Lego Duce ma délutáni posztreális-szürreális, egyben fölöttébb kétségbeejtő performanszára, amit volt szerencsém a Migráns1 jóvoltából látni és hallani.

Harrach mellkasára omló feje, Mocsai Lajos elcseppenő nyála, Semjén Zsolt szerelmes tekintete, Bakondi elvtárs kaján vigyora, Széles Gábor bárgyú tekintete, a puccba öltözött nénik és bácsik, fiatalok és idősek ájtatos-elismerő-elégedett röfögése egy-egy szégyellnivalóan lábszagú dakota bölcsesség hallatán… a szokásos nemzeti groteszk. A vezér szónokolt. Korábbi, már akkor is hugyosra csépelt szövegeinek unalomig ismételt részleteit egyszerűen hátborzongató volt hallgatni. Valójában már ahhoz sincs kedvem, hogy elhangzott faszságait az ezelőtt 5-10-20 évvel ezelőtti, homlokegyenest ellenkező igazmondásaival összevessem. Pedig soha nem érnék a végére.

És bár egy szaros évértékelő (?) egyáltalán nem annyira fontos, mint amennyire mi jelentőséget tulajdonítunk neki, az hogy tragikus a helyzet, és kurva nagy baj van, az nem kifejezés ahhoz képest, amit hallottunk, és ami felé ez az eszelős vadbarom az országot vezeti. Ha jó kedvemben lennék azt is leszarnám, hogy – szándékosan, hergelésből, ahogy szokta – a suttyó, félművelt és bukott plagizátor Schmitt Pált csakazértis elnökurazta és mindenki más előtt köszöntötte.

Ha jó kedvemben lennék, röhöghetnék azon is, hogy a miniszterek elnöke olyan beszédet nyomott le, mint Ceausescu elvtárs a tetszőleges kommunista pártkongresszuson cirka 40 évvel ezelőtt, ahol nem volt olyan alkalom, hogy ne hangzott volna el: túlteljesítették az ötéves tervet. Volt, amikor a tízéveset is. Az ország meg nélkülözött, fázott, döglődött a sötétségben. A szó szoros és átvitt értelmében egyaránt. Nem vagyok jókedvemben, ezért nem tudok röhögni.

Mint ahogy azon sem – és az egy órás óbégatásból emeljük ki csupán ezt  -, hogy Orbán szerint a történelem beintett a liberális világrend híveinek, a globalistáknak, az ő média-siserehadainak és azok tulajdonosainak. 2016 beintett a gőgös felsőbbrendűségnek, a pénz, a globális média, világkormányzás és nyitott világtársadalom híveinek is. A liberális felfogás szerint a nép veszélyes a demokráciára.

Hagyjuk a picsába azt is, hogy Magyarország erősödik, hogy csak még egy kicsit kell várni, és kilőhetjük magunkat az űrbe. Hogy teljes foglalkoztatottság, béremelés, sikeres egészségügy, oktatáspolitika, külpolitika, hogy megvédtük, megvédjük, irigyelnek mindenfelől. Mert a népszavazással is hogy megtiltottuk, hogy mások döntsék el, kit engedünk be az országba és kit nem. Na, pont így fogjuk megvédni Brüsszeltől az adócsökkentést, rezsicsökkentést. Soros György meg külön megrohadhat. Sikertörténet ameddig a 9 hónap múlva esedékes szürkehályog-műtétre várakozó szemünk ellát.

Ha életemben most láttam volna először ezt a kényszeresen rángatózó, nyelvcsapkodó, az akolmeleg simogató ölelésétől és elismerő röhögcsélésétől magabiztosan poénkodó, görcsösen és vontatottan, de legalább mesterkélten hörgő embert, akkor is tudnám, hogy ezt/az ilyet messziről kerülni kell.

De nem vagyok ennyire szerencsés. Pontosan tudom, hogy ez a trágyadomb lassan tíz éve üvegbúra alatt játssza az ország miniszterelnökét, függönyök és egyéb rejtőzködésre alkalmas személyek és tárgyak mögé bújva kerüli a közvélemény spontán kérdéseit, lassan egy kib*szott évtizede nem szembesült a magyar rögvalósággal, fél a magyaroktól, mint a pokol tűzétől. Ez az emberszerű ma mégis képes volt a száján kiengedni azt a mondatot, hogy a liberális felfogás szerint a nép veszélyes a demokráciára. És ha ez nem lenne súlyosan gáz: az összegyűlt alattvalók egymásra nézve, összekacsintva megtapsolták, hogy ez a mi Viktorunk, jól megmondta megint.

Emberek! Ez a dühöngő pszichopata vastag rendőrkordonnal tartotta ma is távol magától azt a pár maroknyi magyar állampolgárt (nem NER-társ, állampolgár!), aki vette a fáradságot és elment kifütyülni őt. Ez a súlyosan beteg ember (és nem abban az értelemben, hogy ne tudná mit művel) előre megfontoltan elszigetelte magától a valóságot, de volt pofája a nép akaratáról halandzsázni. Arról a népről van szó, akitől amazok félnek, akiknek a hangját amazok nem akarják meghallani. Ez az idült személyiségzavar és hazug szélhámos, aki küldetéstudatában nem csak az idétlen zakóját, de megnyomorított országát is kinőtte, semmit nem hajlandó tudomásul venni abból, amit maga köré felépített.

Másokat köpköd, liberalizmust temet, média-siserehadakat emleget. A kaméleonba oltott páva, aki volt már minden, csak szűzkurva nem. Aki módszeresen nyírja ki a szabad médiát és csak a propagandát viseli el, aki rendőrkordonok, biztonsági emberek, függyönyök és Havasi Bertalanok mögé bújva menekül a nép számonkérése elől. És ez itt a lényeg. Hogy hazudik, hogy a valóság 95%-át teljesen kizárta mindenhonnan, az annyira alapvetés, leírni is felesleges.

Te szégyentelen humanoid, te minden miniszterelnökök legkártékonyabbja! Az, hogy a kordonbontó önmagad lehányna e beszéd után, csak azért nem érdekes, mert tőled tudjuk, hogy skizofrén hajlamaid vannak. Szerintem azok már nem csak hajlamok, ez maga a tömény skizofrénia. Egy dolog jött le belőled ma is: az ultranacionalista gyűlölettől, uszítástól és háborús pszichózistól csöpögő lázálmaidban és tévképzeteidben valóban istenkirálynak hiszed magad, és ez nem valami lábszagú poén, hanem a véres valóság.

Annak, hogy Európa és lehetőleg a világ vezetője leszel, körülbelül annyi esélye van, mint annak, hogy mimagyarok befogadunk rémült politikusokat, és újságírókat, akik elvesztett Európájukat majd nálunk akarják megtalálni. Ettől még a rögeszméid és a frusztrált kisemberséged tönkrevágják az országot. Ehhez már gazdasági adatokat és nyilvánvaló tényeket sem kell idecitálnom, mert a számok téged nem érdekelnek. Ellenben:

Ma még rejtve van az emberi elme elől, hogy melyik napon ér véget a felelőtlen játszma, de azt minden világos elme látja, hogy a hatalom a végzete felé masírozik. (…) Egyetlen országot sem lehet büntetlenül tönkretenni, a mi hazánkat sem. Nem lehet büntetlenül éllovasból sereghajtóvá silányítani. Nem lehet büntetlenül elfecsérelni azt, amit az emberek áldozatból, verejtékből és gürcölésből felépítettek. Felelni kell a törvénytelenül eltitkolt adatokért, a nemzetgazdaság tönkretételéért, a polgárok ellen elkövetett vétkeikért. (…) a népnek joga van elkergetnie a kormányt egy demokráciában is, ha az a népakarat ellenében kormányoz, ha az emberek létérdekét veszélyezteti. (Orbán Viktor, 2007. március 15. – Az utolsó alkotmányos eszköz: a népszavazás)

Mi látjuk ezt a felelőtlen játszmát. Ezt tolod, amióta ismerünk. Csak az ideológiák és az aktuális ellenség változik, a háború állandó. Ezt csináltad liberálisként, ezt csinálod álnemzetiként. Ezt csináltad ellenzékben, ezt csinálod kormányon. Csak közben romlott az állapotod és magadhoz betegítetted a magyar társadalom egy részét. Megbocsáthatatlan bűn és pusztítás mindaz, amit végigvittél, és külön tragédia, hogy te még mindig csak a lázadásnál tartasz.

Nem a Mészáros Lőrincekbe tömött, a magyaroktól ellopott milliárdok, hanem ez a beteggé torzított magyar lélek az, amit talán soha nem lehet helyrehozni. A bezárkózó, ellenségkereső, harsányan nemzetieskedő üvöltözés lépett a béke és a normalitás helyébe. Olyan ez az egész, mint egy szanatórium, ahol a főbeteg és Stockholm-szindrómás talpnyalói átvették a hatalmat, a többieket meg leszedálták, és bíznak abban, hogy a szer örökké hatni fog. Azt hiszik, ha hörögve ordítják, hogy igazuk van, akkor alanyi jogon igazuk is lesz.

Ha van valami, ami igazán veszélyes a demokráciára, az a manipulálható és leszedálható, kihasználható ostobaság. Magyarországon pillanatnyilag egyvalaki van, aki betegesen retteg a néptől, és azok nem a liberálisok, hanem maga a főbeteg. Az Orbán Viktor által ma eltemetett történelem eddig mindig bebizonyította, hogy a liberalizmus még soha nem égette fel a világot, a dühöngő populizmus és nacionalizmus viszont annál inkább. Hát ezért olyan félelmetes ez az egész.

adomany