Április 26,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Majd akkor a te orcádra is kíváncsi leszek, Mónika

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,544,300 forint, még hiányzik 455,700 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Valakinek mond valamit a Dunai Mónika név? Akkor jó, mert nekem se. Mármint semmi olyasmi nem jut eszembe, amit a Fidesz egyik legnagyob kortárs költőnője (bizony, róla beszélünk) elkövetett életében a nemzet szolgálatában, a nemzet – azaz valamennyi magyar ded, csecsemő, férfiú, honleány, illetőleg aggastyán – kollektív felemelkedéséért az elmúlt tizenhuszonév alatt.

Pedig Dunai Mónika nem is akárki. Igen jelentős nemzeti tartóoszlop ő, igaz, a nyilvánosságot nem annyira szereti. Ami elég vicces, tekintve, hogy ő a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjának szóvivője. Ti se tudtátok? Ja, jó.

Miután ma három órán keresztül hallgattam Lázár János impertinencia szorozva arrogancia-index soron következő, elképesztően kínos kormányinfóját;

miután kézhez vettem Mészáros Lölö rózsaszirmokba, hűtött pezsgőbe, földieperbe és kézművescsokoládéba csomagolt, a felcsúti kisvasútra szóló Valentin-napi meghívóját (jó, nincs meghívóm, csak láttam, hogy fejenként 4500 forintért árulja a rózsaszín hányingert); remélem az is megvan, hogy a kastéllyá alakított fóti gyermekvárosra is ő teszi rá a tehetséges patáját;

és miután tudomásul vettem, hogy Matolcsy Rómeó György jegybankelnök és népes családja aprópénzért vette vissza a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jóvoltából közpénzből felhízlalt cégeket a família strómanjaitól,

szembejött velem Mónika.

Mónikával még soha nem foglalkoztunk, ezért a fent látható oltári görénységeket félredobtam. Mert Mónika, aki tehát 2014 óta hurcolja, cipeli rendületlenül a Fidesz frakció szavát úgy, hogy egyszer sem hallottuk beszélni (mert szegény fogalmatlan Kósát lökdösik oda mindenhova), interjút adott a 168 órának. Tegnap Máriáról írtam, ma Mónika a soros (hehe). Igaz, teljesen más előjellel.

Ez az interjú korszakalkotó kilométerkavics a Fidesz hímtagjai közé beeresztett nők erkölcsi tartásának, általános emberi minőségének és – nem utolsó sorban – szakmai felkészültségének tekintetében. Részeiben és teljes terjedelmében egyaránt ékszer az interjú, ezért mindenkinek ajánlom elolvasásra. Ennél kötelezőbb darab rég nem volt. Bár a köpedelem beszélgetés szinte minden része aranyat ér tehát, nem áll módomban szétcincálni az egészet, viszont minden idők legbrutálisabb lenyúlásával kapcsolatban (és ez a jelenlegi kormánykommunikáció állításaival szemben nem a 4-es metró körüli korrupciós botrány), egyetlen témát idézek.

Miután Mónika nagyságos asszony a riporter – a Nők 40 programmal, illetve a nagymamanyugdíjjal kapcsolatos szakmai jellegű – kifogásaira és kérdéseire válaszolva mázsás közhelyeket puffogtatott (megőriztük a nyugdíjak vásárlóértékét pedig az ország 2010-ben a csőd szélén táncolt, csökkent az alapvető élelmiszerek áfája, 25 százalékkal csökkent a rezsi, tízezer forintos Bözsi-utalvány minden nyugdíjasnak), szóba került a közel 3000 milliárdos Manyup-disznóság.

168óra – A magánnyugdíj-pénztárakból eltűnt 2700 milliárd forintról kiderült, hová került?

Mónika – A valódi kérdés az, hogy 2010 előtt hová tűnt az emberek magánnyugdíj-pénztár megtakarításainak jó része, és hová tűnt a nyugdíjkassza harmada? A szociálliberális kormányok alatt az állami nyugdíjkasszát egyszerűen lecsapolták, a 2010-es kormányváltáskor már minden harmadik nyugdíj-forint hiányzott.

168óra – Én azt kérdeztem: hol a magánnyugdíj-pénztárakból eltűnt 2700 milliárd?

Mónika – Én meg azt mondom: Gyurcsány Ferencék már csak IMF-hitelből tudták fizetni a nyugdíjakat, miközben a nyugdíj-megtakarítások jó részét átirányították a külföldi kézben lévő magánnyugdíj-pénztárakba. Azok szabadjára engedve a zsebüket tömték, a megtakarításokból 150 milliárdot vontak le működési költségekre. Ha ez így maradt volna, és a polgári kormány nem lép közbe, mára összeomlott volna a nyugdíjrendszer.

168óra – Válaszol végre?

Mónika – Megtettem. A kormányzati beavatkozásnak köszönhetően mára stabil a nyugdíjrendszer.

168óra – Tehát nem tudja, hol a 2700 milliárd?

Mónika – Válaszoltam önnek. 

Mivel rendkívül toleráns és civilizált embernek nevelt édesanyám, tekintettel leszek arra, hogy a parlament női méltóságért (?!) című albizottságának vezetője (nyugodj békében, szegény vak komondor!) engedte meg magának a fenti páratlanul impertinens gyurcsányozást. Nem, hazudtam: Matolcsy Gyurci karácsonyi bejglije azért határozottan vetekszik ezzel az papucsállatkákra jellemző végtelen egyszerűséggel.

Mert Mónika egyszerű, mint a faék, de Mónika bármikor képes felmondani a fideszes leckét. Mónika szerint minden rendben van az országban, ők folytatják, csinálják és meg vannak győződve arról, hogy sikeresek. Sőt, Mónika vissza is kérdezhetett volna. Közötök hozzá? Nem mindegy nektek hova lett a pénzetek? De nem. Mónika, minden magyar-francia szakos tanárok, nők és az egész emberiség szégyene ezt volt képes válaszolni az elmúlt 27 év legpofátlanabb kormányzati átverésére vonatkozó kérdésre. Hogy Gyurcsány.

Mónika úgy tudja, hogy a nyugdíjrendszer – amihez szintén ért – mára stabil lábakon áll. Lóf@szt, Mónika! Az alternatív valóságban nem divat ezzel szembenézni, pedig a nyugdíjrendszer összeomlóban van, csak a plafon még nem szakadt a nyakunkba. Már ti magatok is beismertétek, hogy ugyan 2700 milliárd forintnak a seggére vertetek (nem, ezt nem ti mondtátok), de az állami rendszer fenntarthatatlan.

Gyurcsány lassan egy évtizede lemondott, Mónika, cseppet sem zavar? Ha már ennyire futja a papagájkodásból és az IMF-et is sikerült belekeverni, mert propagandagépezet ezt írta a papírodra: nem elég, hogy megzsaroltátok és beszarattátok az embereket, hogy nem lesz nyugdíjuk, ha nem az állami rendszert választják, az IMF hitel jelentős, ha nem a teljes részét masnival átkötve vettétek át Bajnaitól és tőzsdéztétek el. Egyebek mellett túlárazott MOL-csomagot fizettetek belőle, meg feltőkésítettétek a baráti bankokat (pl. OTP, Eximbank).

A büdös nagy igazság az, hogy a Manyup erőszakos lenyúlása a Dunai Mónikák földbuta szervilizmusának vállán és segédletével ámokfutó Orbán-kormány egyik soha el nem évülő bűne. Hát nem sül le a bőr arról a buta és hazug orcádról, Mónika? Nem szégyelled magad legalább a saját választóid előtt? Felfogta az a végtelenül egyszerű agyad, hogy amit egy mikrofonba okádsz bele, azt valójában a nép arcába tolod? Hogy nem csak azokat nézed hülyének, akiket amúgy is hülyének néznél, mert nem rád szavaztak, hanem a saját választóidat is?

Mónika, képzeld! Míg 2010-ben minden harmadik szájbavert nyugdíj-forint hiányzott, most az összes hiányzik. Elégettétek, felzabáltátok, megloptátok az embereket. És mivel egy méretes pöcegödrön kívül semmit nem tudtok felmutatni 2017 vadhajnalán, nyomjátok a paneleket: hogy Gyurcsány, az IMF és a fényességes telihold. Ez minden intellektuális, erkölcsi muníciótok. A másra mutogatás.

Egyetlen reményt táplálok e Matolcsy György gyökérségét is megszégyenítő trollkodás után: hogy a sajátjaitok fogják kirángatni azt a gyönyörű hajkoronátokat (persze csak szimbolikusan), amikor rájönnek, hogy még a legjelentéktelenebb Mónika is átverte őket. Hogy azért nem lesz nyugdíjuk (azokról beszélek, akik még mindig töretlenül bíznak benne, hogy lesz), mert a Fidesz önkényesen elvette a magántulajdonukat és szétvert egy egész rendszert.

Majd akkor a te orcádra is kíváncsi leszek, Mónika. adomany

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.