Március 28,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Kedves nyugdíjasok! 6.000 milliárd forint két évi nyugdíjatok összege. Tudnátok ezt esetleg nélkülözni, ha úgy diktálja a nemzeti érdek?

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,506,669 forint, még hiányzik 1,493,331 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Keményen megvezetett kisemberek vagyunk. Keményen átvernek minket.

Ezért valóban nem elég százszor, ezerszer is elmondani, ismételni, hogy meglopnak, átvernek, hazugságban tartanak minket. Én ezt a hazugságleplet nem látom ám olyan szépnek, mint a frissen hullott fehér havat.

Nem, mert a számok nem hazudnak, vallom én, aki talán már nem vagyok normális, hogy folyton csak számolok. Pedig de, normális vagyok. Hiszen a hangok is megmondták…

Megint eszembe jutott, hogy meg kéne nézni nagyanyám befőttjeit a spájzban. Vagyis inkább Misi néni költségvetési számait. Kíváncsi voltam, hogy is alakultak ezek 2010 óta. Az volt az utolsó év, amikor országunk és királyságunk költségvetését még nem a Nemzeti Együttrablás Rendszerében tervezték meg. A NER életbe léptetésének fontos dokumentumát, azaz a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát remélhetőleg mindenki érti. Mert aki nem, az hazaáruló… jó ha ezt tudja mindenki.

Tény hogy növekszünk, hiszen az új szlogen is megvan már: tegyük naggyá újra Magyarországot (irredentizmusról természetesen szó sincs)! És ezzel együtt persze Magyarország kis miniszterelnökét is.

Szóval növekszünk, költségvetésügyileg legalábbis. Amint arról már szó esett, 2010-ben kis országunk nagyjai 14.058 milliárd forintot költöttek el 13.168 milliárd forintból. Azt is próbáltuk már megfejteni, hogyan is lehetséges mindez.

No de sikerült?! Hát nem, de azért nézzük át még egyszer:

Évek                Bevételek        Kiadások         Hiány 

Tényadatok:

2010                       13.168               14.058              -890

2011                        13.222              14.964               – 1.742

2012                        14.422             15.021                -599 

2013                        16.477              17.410                -933

2014                         17.458             18.262               -804

2015                         17.497             18734                 -1.237

Tervezett adatok:

2016                       15.800               16.562                -762

2017                       17.375                18.541                – 1.166

(Ha valaki perverz módon szeretne a mindenkori költségvetések bugyraiba belemerülni, itt adott a lehetőség.)

Nos tehát, így élünk, ennyiből élünk mi magyarok. Mi összedobjuk, ők meg eldöntik… hogy elköltik.

Pár részletes és fontosabb költségvetési adat még, csak a miheztartás végett.

A 2010-2015 időszakban, a zárszámadási törvényeink tanúsága szerint az uniós fejlesztésekre  7.117  milliárdot kaptunk és ebből, szintén bravúros módon, elköltöttünk közel 3 ezer milliárddal többet, összesen  10.107 milliárdot.

A 2016-2017 időszakban az események felgyorsulni látszanak, mint ahogy azt ígérik a következő 2-3 évre is, addig amíg kinéz még valami zsozsó attól az átkos Uniótól. 3.571 milliárdot terveztünk elkölteni két év alatt úgy, hogy 2.395 milliárd forint tervezett uniós bevételre számíthatunk.

Szóval ezekből a pénzekből jutott, jut a haveroknak, pereputtynak számolatlanul, ellenőrizetlenül. És még mindig nem elég! Még kell olimpia is. Mert… Miért is?

Az uniós források 2020-ig többé és kevésbé kitartanak, ám ez a forrás mindenképpen elapadni látszik. Na de! Ha megrendezhetjük az olimpiát, akkor továbbra is van törvényesített szabadrablás-forrás. Mert el kell ám kezdeni a munkálatokat időben, mindjárt rögtön a választások után. Vagy inkább már előtte, 2017 szeptember 15-ét követően azonnal. A közbeszerzéseket kiírhatják és meg is nyerjük. Mármint ők, a kiváltságosok. Nem mi! És nehogy már maradjon egy huncut vas is a spájzban, amit aztán… netán idegenek költhenek el. Már ha nem ők NyERik a választásokat.

Apropó közbeszerzés: az megvan, hogy 2017. évi költségvetési törvényt módosítani kellett a közbeszerzési értékhatárok miatt?

„… az értékhatárt az árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén 8 millió forintról 15 millió forintra, építési beruházás esetén 15 millió forintról 25 millió forintra, szolgáltatási koncesszió esetén pedig 25 millió forintról 30 millió forintra emeli. A közbeszerzési kötelezettség értékhatárának emelkedése jelentős egyszerűsítést jelent a legkisebb értékű beszerzések esetén.”

Jelentős egyszerűsítés? Az, igen. Kinek is?

Aztán: 2011-ben elindult a magán-nyugdíjpénztári vagyon az államhoz, no de mintha mégsem ért volna oda, hiszen a 2011. évi hiány láthatóan a legmagasabb volt az elmúltnyócévben. Ne feledjük, ez már a NER-kormányzás második éve volt, már jóval túl a Bajnai-kezelte válságos időszakon is. Persze, azt már láttuk, hogy a magán-nyugdíjpénztári vagyon nem az államháztartási hiányt csökkentette, hanem az államadósságot. Vagy mégsem? Azt sem? Akkor hol van?!

Több mint 3.000 milliárd forint magán-nyugdíjpénztári elsibolt vagyon! Ez a magyarországi összes nyugdíjas egy évi teljes nyugdíjösszege. A 2017-re tervezett 18.541 milliárdos összkiadásból 3.118 milliárdot jelent a nyugdíjkiadás, ez kb. egy hatoda az éves költségvetésnek.

3 ezer milliárd forintra becsülik az olimpia majdani költségeit, ami „jó” esetben talán a duplájára is nőhet.

Kedves nyugdíjasok! 6.000 milliárd forint két évi nyugdíjatok összege. Tudnátok ezt esetleg nélkülözni, ha úgy diktálja a nemzeti érdek? Esetleg elég lenne egy-két Bözse-utalvány, amiből netán belépőt lehetne venni valamelyik olimpiai mutatványra? Hiszen az akkora élmény lenne, hogy két évig már enni sem kellene, meg csökkentett rezsit sem fizetni. Mekkora élvezet ez már! Hmm, egy nyugdíjasnak… hát igen, ha más formában nem, akkor legalább így. Bocsánatot kérek a tisztelt kivételtől, a másként gondolkodóktól!

2017-re a magyarországi egészségügy kiadásait 2.059 milliárd forintra (az éves költségvetés kb. 1/9 része) taksálták a hozzáértők, vagy kik… Ebben, ha jól láttam, sehol nincsenek benne a stadionépítések költségei, pedig bizony azok is a mi egészségünket szolgálják – mondotta ezt a miniszterelnök egyszer, valahol. Én például nem is vágyom másra, csak arra, hogy ebben a jó friss, fagyos időben futhassak két kört a Pancho Arénában az influenzával tetézett, krónikus légúti problémáim kezelése végett. Tudom, 1.000 forintért már kaphatok belépőt.

Értem én valahogy ezt a költség vetést meg a bosszúság aratást is, de valami azért nagyon fúrja még az oldalamat. Vannak ugye mindenféle hivatalok, minisztériumok, amelyeket mi, akarva-nemakarva, de eltartunk. És hát nincs nekem azzal se nagy bajom, hogy ezeknek a kiadásaik akár másfél-kétszeresére is nőttek, míg az én fizetésem 5%-kal se nőtt az elmúltnyócév alatt, mert a törvény… Vagy ha van is bajom, az legyen az én bajom, ugye?

Na de! Azt végképp nem fogja át a tudatom, hogy a Miniszterelnökség a 2010. évi alig 58 millió (sem) forintos kiadása miért lett 2017-re majdnem 1.000 milliárd forint!

Persze, tudom. Biztos össsze-vissza úgy átszerveztek mindent, míg végül szinte mindent maga alá gyűrt a minisztereink elnöke és az ő hivatala. Érdemes megnézni a fejlődést, hogy vált ő naggyá:

2010    57,5 millió Ft   (ezzel szemben Rogán kabinetje 2017-re 22.007 milliót költhet)

2011     1.273,3 millió Ft

2012    14.597,0 millió Ft     

2013    27.430,3 millió Ft

2014    366.948,0 millió Ft

2015    410.006,9 millió Ft

2016    702.112,5 millió Ft

2017    949.325,4 millió Ft, azaz 949,3 milliárd Ft

Ugye? Naugye!

Akkor már csak egy gondolat… vagy több.

A közvetlen állami bevételeket 2017-re 8.610,5 milliárd forintra tervezték (még 2016 derekán). Alább felsorolva néhány a különféle adók, díjak és egyéb sarcok közül, amikre számít a kedvenc kormányunk, tudván, hogy mi jobban szeretünk adakozni, mint ők.

Így tehát terveztek ők például, gondolom a nagyrabecsült Tállai segedelmével, 2017-re ilyeneket (csak pár jelentősebb tétel):

Személyi jövedelemadó     1.787,4 milliárd Ft  (Az 5 féle lakossági költségvetési befizetésből egy)

Társasági adó                     734,7 milliárd Ft     

(A vállalkozásokra kirótt 16 féle befizetésből összesen 1.293 milliárd forintot terveztek)

Általános forgalmi adó     2.496,5 milliárd Ft

Jövedéki adó                        1.029,5 milliárd Ft   (Fogyasztáshoz kapcsolt 6 féle adóból csak kettő).

A fenti adókategóriákon kívül vannak még mindenféle egyebek is, mint pl. útdíjak, Kósakupak-féle termékdíjak, önkormányzati befizetések, némi uniós bevételek, és egyéb apróságok, amelyekből összejön a több mint 8,6 ezer milliárd.

Itt már csak egy kérdésem van.

A cégek, vállalkozások törvényesen sporttámogatásra költhetik a társasági adójuk (nyereségadó, TAO – ahogy tetszik) akár több mint 80%-át is. Azok, akik egyáltalán nem adóznak a foci templomaiban, illetve azok, akiknek a sporttámogatások leperkálása után a béka segge alá csökken a befizetendő nyereségadójuk, együttesen alig csak 735 milliárd forintot fizetnének be a közösbe. Ezzel szemben a Miniszterelnökség 2017-ben közel 950 milliárdot tervez elkölteni.

Vagyis, joggal mondhatjuk akár azt is, hogy a miniszterelnök foci-hóbortja és a gigantikus hivatala felemészti a magyar vállalkozások teljes TAO-ját, vagy annál  még sokkal többet is?

Na kérem szépen, akkor mondhatni azt is, hogy így veszítette el közpénz jellegét a  vállalkozások nyereségadója is.

Van még kérdés?

Nekem igen. Mennyivel lesz kevesebb majd a befizetendő TAO a 19, illetve 10%-os adókulcsok egységes, 9%-ra történő leszállítása miatt, amiről tavaly júniusban, a tervezéskor még szó sem volt? Talán annyival kellene majd csökkenteni a Miniszterelnökség kiadásait is. Álmodik a nyomor?

 Szerző: Róza néni

adomany

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.