Április 30,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

DÜHÖNGŐ


Pedig mindenki sorra kerül. Mindenki

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,582,500 forint, még hiányzik 417,500 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Király András húsz éve dolgozik a Fővárosi Közterület-fenntartónál, egyben szakszervezeti elnök is. Múlt héten a HírTV Célpont című műsorának nyilatkozott (egybként korábban is volt szokása ilyesmit cselekedni), ami – úgy tűnik – nem eredményezett osztatlan sikert munkáltatója köreiben. A Fővárosi Közterület-fenntartónál dolgozó szakszervezeti elnököt és három munkatársát ugyanis pénteken, január 13-án kirúgták. Igaz, voltak annyira jófejek, hogy először a munkahelyi értekezleten kérték számon a televíziós szereplését.

Hivatalos indoklás: szerződése jogszabályba ütközik. Ez így most hirtelen derült ki, eddig nem ütközött jogszabályba. Márpedig Király szerint ha ez így van, akkor erről a munkáltatónak egyeztetnie kellett volna, ráadásul az sincs rendben, hogy mivel szakszervezeti vezető, a felettes szervet sem értesítették a menesztéséről. Emberünk úgy véli, médiaszereplései és a kirúgás között összefüggés lehet.

A történethez hozzátartozik, hogy az általa képviselt Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók 2000 Szakszervezet szerint az FKF-nél 2013 óta kétszer volt béremelés, ám az éves jutalmak csökkentése miatt ez gyakorlatilag 8 százalékos keresetvesztést jelent, ezért egyre több munkavállaló mond fel. Sőt, zárójel: az is ráfér a pofájukra, hogy napi 8 órányi hólapátolásért 4000 forintot ajánljanak a kalandvágyó munkaerőnek.

Nem szeretnék előreszaladni a helyzetértékelésben, de a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökének nyilatkozata (igen, támadás érte a szakszervezeteket) is felbecsülhetetlen, és ide kívánkozik:

„Bértárgyalások zajlanak, nincs megállapodás. Ezt a megoldást választotta a szakszervezet ellen a vállalat, hogy eltávolítja a delegációt. Ezt nem fogjuk szó nélkül hagyni, elég barátságtalan lépésnek gondoljuk, és hasonlóan barátságtalan lépéssel fogjuk viszonozni is. Amennyiben nem fogja a vállalat vezetése visszavonni ezt a kezdeményezését”.

Nem kapcsolódik ide egyáltalán se, de azért eszembe jutott: még magányos blogger koromban, valamikor 2014 tavaszán írtam egy közelebbről-távolabbról hasonlatos történetről. Amelynek főszereplője egy rendőrőrnagy volt, akinek azt követően vonták meg a szolgálati jogviszonyát, hogy páratlan őszinteséggel nyilatkozott a munkahelyéről:

Míg a VIII. kerületi kapitányságon még WC-papírra sincs pénz, addig a Terrorelhárítási Központ (TEK) tagjai Q7-es Audikkal furikáznak, fizetésük pedig háromszorosa a mezei zsarukénak.

Az alosztályvezető akkor nem valamely ellenséges televízióban, hanem saját Facebook-oldalán mert kifakadni a fennálló rendszer méltatlan és áldatlan állapotaival kapcsolatban. Magánemberként, de a hivatását becsülettel gyakorló rend őreként ráadásul bocsánatot kellett kérnie a TEK főigazgatójától. Ennek dacára repült állásából.

Azóta már azt is tudjuk, hogy a mindennapok részévé vált: intézményvezetők belső levelekben, de annál fenyegetőbb stílusban hozzák beosztottaik tudomására, hogy polgári, esetenként büntetőjogi következményei lesznek annak (bármit is jelentsen ez), ha a Facebookon vagy más közösségi oldalakon megosztanak, kommentelnek vagy lájkolnak olyan posztokat, amelyek az intézeti dolgozókkal vagy más szakmai kérdésekkel foglalkoznak. Értsd: nem javallott szabadon véleményt nyilvánítani, főleg ha az a vélemény negatív és a fennálló világrendet bírálja (erről ITT írtunk részletesen).

A kitérő után térjünk vissza a jelenbe. Ami már szintén múlt idő, ám az eset a folyamatos elbeszélő jelenben mutatja a NER olajozott működését. Már nem szükséges a legmagasabb polcokról leüvöltözni a mélybe, mindenki tudja a dolgát és cselekszik: a Fővárosi Közterület-fenntartó önjáróan kirúgja az alkalmazottját, aki a Soros-bérenc, NER-tagadóvá züllött tévében nyilatkozni merészeli, hogy semmi nincs rendben, fiúk. A bércsökkenést eredményező béremelés különös tekintettel.

Ámde nézzük meg az indoklást: mi az, hogy egy munkaszerződés, ami tegnapig nem ütközött a jogszabályba, mától jogszabályba ütközőnek minősül, és kirúgást von maga után? Nem jogászként, de nem teljesen idiótaként érdekelne, hogy milyen alapon jár elbocsátás ezért a tényállásért? Egyáltalán ki felel azért, hogy egy munkaszerződés ne ütközzön jogszabályba? Az nem lehet, hogy mondjuk ilyenkor azt az embert kell kirúgni, aki ezért felel? (Mármint azt, akinek nem sikerült hozzá igazítania azt a szerződést a Munka Törvénykönyvének változásai mentén.) Ezek szerint a Fővárosi Közterület-fenntartó minden alkalmazottjának jogszabályba ütközik a munkaszerződése, vagy csak azoknak, akik a HírTV-ben beszélnek hülyeségeket és nem a feltételek nélkül kormánysegget nyaló szakszervezetekben tevékenykednek? Vagy tulajdonképpen kurvára nem erről van szó, hanem csak ezt a balfasz, dilettáns, ködös magyarázatot sikerült előrángatni? Ami renkdívüli és azonnali felmondásnak is gyenge érvecske, nemhogy közönséges felmondásnak.

Ha egy munkavállaló szakszervezeti képviselői státusszal bír, akkor szakszervezeti témákban nincs joga nyilatkozni? Van ilyen kitétel Király András és kollégái munkaszerződésében? Ha van ilyen, akkor miért nem ez a kirúgás hivatalos indoka? Ha nincs ilyen, akkor nem véletlenül a munkáltató követett el jogsértést? Vagy azt nem mondhatták, hogy azért rúgták ki őket, mert engedély nélkül nyilatkoztak a rezsim ellenségének számító médiában, és ezzel veszélyeztették a munkáltató érdekeit?

Lehet, hogy Király András szakszervezeti vezetőként annyira hülye volt, hogy nem ismerte a jogait és kötelezettségeit, az esetleges olyan tiltásokat, amelyek retorziókat vonhatnak maguk után, de ezt nehezen tudom elképzelni. Azt viszont látni kell, hogy nem a személy a lényeg, a név, a konkrét állami cég, hanem az elv. Bírálod a rendszert? Repülsz! Akárcsak két-három éve, úgy ma is, és ezután. Ha szóvá teszed, hogy nincs wc-papír, ha elmeséled, hogy bércsökkenés nem béremelés, ha kínodnak-keservednek hangot adsz, ez van. Bár vannak állami intézmények, ahol (természetesen letagadják, de) egyszerűen megtiltották az alkalmazottaknak, hogy a sajtónak nyilatkozzanak (szevasz, Balog-Rétvári!), még mindig vannak olyanok, akiknek eljár a pofájuk.

Még vannak civilek, még vannak szakszervezetek. Igaz, hogy csak foltokban és nyomokban, de még van ellenvélemény és elégedetlenség, ami a felszínre tör. Hát akkor marad az eltakarítása azoknak, akik hangot adnak az elégedetlenségnek. És lehet bízni abban, amiben hetedik éve töretlenül bízik a hatalom. Hogy úgysem lesz, aki kiáll azok mellett, akiket retorzió ért. Mert ők nem szakszervezeti tagok, mert nekik nem baj, ha a béremelés csökkenéssel jár, mert nekik nincs földjük, trafikjuk, játékgépük, nem olvasnak újságot, nincsenek iskoláskorú gyerekeik, őket nem érinti az éppen aktuális sarokba szorítás, megalázás, eltaposási kísérlet. Mert az csak a szomszédot, a sarki fűszerest, a fodrászt, és mindig csak mást/másokat érint.

Pedig mindenki sorra kerül. Mindenki. Előbb vagy utóbb. Mert mindig lesznek ilyen ürügyek és ilyen pancser indokok arra, hogy miért kell valakit eltaposni, aki szóvá teszi a mocskot. Ezért aztán remélem, hogy ha a Magyar Szakszervezeti Szövetség nem egy gittegylet, akkor újragondolja ezt a simogató kijelentést, miszerint emberek törvénytelen elbocsátása mindössze egy barátságtalan gesztus, amelyre hasonló barátságtalan lépéssel kell válaszolni. Ez soha egy percre nem szólt barátságról, a homlokráncolás, a szemöldökösszevonás már évekkel ezelőtt sem oldott meg semmit. Már tegnap is késő lett volna kiállni egymásért. Holnap már nem biztos, hogy lesz kiért kiállni. És egyáltalán nem biztos, hogy lesz kinek kiállni.

adomany

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.