Kérdezném ettől a nagyon macsó, bizalmasan Szilinek is becézett fiatalembertől

Forrás: MTI/Illyés Tibor Forrás: MTI/Illyés Tibor

Nem tudok elmenni az alábbi kijelentés mellett, merthogy már régóta vártam valamiféle kapaszkodót rezsicsökkentés ügyben.

Átlagosan 170 ezer forintot tudnak megspórolni a családok éves szinten a 2013-tól bevezetett rezsicsökkentéssel, mondja Rezsicsöki Szilárd. Az, mondjuk nem teljesen világos, hogy mire gondol őkelme, amikor családokról beszél. Mert ugye, már a család fogalma is másként értelmezendő kdnp-fideszül, mint ahogy volt régebben, illetve a 2011-es népszámláláskor 4, 1 millió  háztartásról, viszont 2,7 millió családról számoltak be.

Itt volt szó arról, hogy már egy évvel korábban, azaz 2012-től, családbarát kormányunk kitalált két olyan közteher növelést, ami minden egyes bérből élőt, vagy nem csak bérből élőt is érint, úgy mint az 1,5 %-os többletként levont nyugdíj és egészségbiztosítási járulék, illetve a minden vásárlásunknál pluszban fizetett 2%-os ÁFA.

Kérdezném én ettől a nagyon macsó, bizalmasan Szilinek is becézett fiatalembertől, hogy tudna-e nekem arra válaszolni, hogy a 170.000 forintos évi spórolás mellett, mennyit vettek ki ezzel a két másik jótékony intézkedéssel a zsebünkből? Nem a szolgáltatók, hanem maga a kormánypárt, aki meghozta  ezeket a törvénymódosításokat.

Nem sikerül a számolás? Segítek.

Hogy ne érje szó a ház elejét, induljunk ki a hiteles forrásként (khmm…) funkcionáló KSH által közölt adatokból, miszerint 2016. január-október időszakában mért átlagbér (tehát szintén átlagos) havi 258.300 forint volt.

Vegyük úgy, hogy egy kétkeresős, átlagbéren tengődő család havi bruttó bére összesen 516.600 Ft, amiből 2016-ban 7750 forint volt a járulék-többlet elvonás havonta.

Aztán, ha ennek a bérnek a nettóját, kb. 344.000 forintot, a család elkölti ilyen-olyan-amolyan boltban és kifizeti a rezsicsöki számláit is, akkor mindenhol 2%-kal emelt áfát fizet. Ha majdnem precizen számolok, akkor ez majdnem 6.900 forinttal drágább havi vásárlást jelent.

Csak ebből a két többlet adó és járulékból tehát összesen úgy kb. havi 14.600 forinttal kevesebb marad a családnak és ennyivel több megy az államnak. Mondom „csak”, mert azért volt még pár hasonló húzása a kormánynak a kisember kárára, mint például minden autóst érintő biztosítási/baleseti adó és e-útdíj, aztán a szinte mindenkit érintő banki tranzakciós adó – csak hogy ne felejtsünk el már teljesen mindent.

Nos, akkor tovább: ha egy év még mindig 12 hónapból áll, akkor ez a havonta jelentkező 14.600 forint éves szinten 175.000 forint többlet elvonást jelent a fenti példa szerinti két fős családnál, aki nem részesül családi kedvezményben.

A gyerekes családoknál a nettó bér magasabb a gyerekkedvezmény miatt, így ők még több áfát hagynak a kereskedőnél – most azt leszámítva, hogy náluk a gyerekkedvezmény valamennyit ellensúlyoz. És szintén más a helyzet a nyugdíjasoknál. Kis nyugdíj, kis rezsi, kis rezsicsökkentés…

Arról már nem is beszélve, hogy a rezsicsökkentési propaganda, annak reklámozása minden egyes közüzemi számlán ott van. Ezt a kormány a szolgáltatókkal fizettette/fizetteti meg azzal, hogy előírta nekik, mi legyen a számlán.

Szóval nem nagyon értem én ezt a propaganda-szagú családonkénti 170 ezret, ami szintén elvesztette a közpénz jellegét. Szemben azzal, ami viszont elnyerte közpénz jellegét…

Szerző: Róza néni
adomany