Március 19,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

DÜHÖNGŐ


A Semjén-féle, semmihez nem értő szervilis élősködők, akik az anyjukat is eladnák

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,018,900 forint, még hiányzik 1,981,100 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Nem mondhatom, hogy nem kezdődött ugyanolyan erősen az év, mint ahogy végződött, mert de. A január elsejei kötelező másnap helyett és mellett a közszolgálati média Kossuth rádióban testet öltő szárnya Semjén Zsolttal, a nemzet legnagyobb lóháton vadászával készített interjút nyomott ki az éterbe.

Bár – kunhalmiul fogalmazva – nem voltam annyira a helyzet magaslatán, hogy önként dalolva kényszerítsem magamra a zabolátlanul kormánypárti közpénzrádió Határok nélkül című műsorának akár egyetlen percét is, utólag tájékozódtam a nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli kenetteljes miniszter, egyben Orbán-helyettes alakításáról, úgyhogy vegyük szépen sorra, mit érdemes tudnunk nekünk, alattvalóknak:

  • Magyarország feladata, hogy a határon túli magyarok előnyösebb helyzetbe kerüljenek, és aki szülőföldjén meg akar maradni magyarnak, meg is maradhasson. Trianon óta először fordul elő, hogy mindenki, aki magyar állampolgár akar lenni, „az elszakított területeken is teljes jogú magyar, sőt, európai uniós állampolgár lehet”. A parlamenti ciklus végére meglesz az egymilliomodik új magyar állampolgár.
  • Ennyi pénz még soha nem jutott a magyarság kulturális, identitásbeli, nyelvi önazonosságának megtartására. A Kárpát-medencében az óvodától az egyetemig magyar támogatással működik az oktatás.
  • A kulturális autonómia „de facto megvalósult a Vajdaságban”, a Magyar Nemzeti Tanács tartja fenn az iskolákat, a médiát. „Ha van sikertörténet, akkor a Délvidék az”, és ez példaértékű lehet a Kárpát-medencében. Csak a Vajdaságban 50 milliárd forintot fordítottak vissza nem térítendő támogatásra és kedvezményes hitelre.
  • Kárpátalján, Szlovéniában és Horvátországban is indítottak hasonló programokat, amelyek lényege, hogy az ott élő magyarság szülőföldjén tudjon boldogulni. Ez jó a többségi nemzethez tartozóknak is, mert az infrastrukturális fejlesztésekből ők is profitálnak.
  • A kárpátaljai ellátórendszer egy részét már a magyar állam tartja fenn, pluszpénzt kapnak a többi között a betegeikkel magyarul beszélő orvosok vagy a magyarul tanító tanárok.  Az ukrán állam több területen, köztük az oktatásügyben „minősíthetetlen dolgokat művel”, ezekkel szemben megteszik „a védelmi lépéseket”. Elméletileg az ukránok nem ismerik el a kettős állampolgárságot, ugyanakkor „megtettük azokat a lépéseket”, hogy „senkinek a haja szála” ne görbüljön, ha felveszi a magyar állampolgárságot.
  • Aki a Felvidéken fel akarja venni a magyar állampolgárságot, „kockázat nélkül fölveheti”, csak nem kell a szlovák hatóságok tudomására hoznia. Azokat az ügyeket „fagyasszuk be”, amelyekben a két fél nem tud előrelépni, és azokra a területekre kell fókuszálni, amelyeken lehet (például a kisiskolák megmentése).  A magyarság megosztott a Felvidéken, annyit tehetnek, hogy a magyar pártot, a Magyar Közösség Pártját támogatják.
  • Erdély: az a nemzeti érdek, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ott legyen a bukaresti parlamentben. A szövetség legutóbbi választáson elért eredményével nem oldódtak meg a problémák, de sikerült tárgyalási pozícióba kerülni. „Abszurd”, hogy „nyilvánvalóan koncepciós alapon” érik támadások magyar vezetőket. A leghatározottabban fel fognak lépni az ellen, amikor a magyar vezetőket, magyar egyházi iskolákat „nyilvánvalóan megfélemlítési céllal” támadják.

Tudom, hogy legalább annyira unalmas, mint amennyire dühítő ez a gátlástalan öntömjénezés, amely sajnos nem csak foltokban és nyomokban tartalmaz megdöbbentő állításokat, ki- és elszólásokat. Mivel nem vagyok teljesen járatlan ezekben a kérdésekben, engedtessék meg nekem, hogy elboruljon az agyam, és fűzzek néhány szót a helyettes nemzetegyesítő miniszterelnök egetverő szózatához.

A magyar közpénzmilliárdok nyakló nélküli talicskázása a Fidesz konjunkturálisan baráti határon túli szervezeteihez sem tegnap, sem ma, sem holnap nem lehet/nem lesz egyenértékű a (felelős) nemzetpolitizálással. Akkor sem, ha Semjén Zsolt 11 millió új magyar állampolgárt ránt elő a kalapból a ciklus végéig. Ha Semjén Zsolt állítása szerint Ukrajnában és Szlovákiában retorzió érheti a magyar állampolgárságot igénylőket, mekkora sikertörténet ez? Különösen úgy mekkora sikertörténet, hogy Semjén arra bíztatja a szlovákiai magyarokat, hogy titkolják el a hatóságok elől magyar állampolgárságukat, mert akkor nem lesz baj? Ez a magyar kormány hivatalos álláspontja? Ez a magyar kormány nevezi magát nemzetinek, amely a nemzetpolitikailag kínos kérdéseket berúgja az ágy alá? Amely azért nem áll ki a szlovákiai magyarokért, mert a V4-ek-ben akkor lehet Orbán a góré Brüsszel idegesítésére, ha a nemzetiségi kérdéseket jegelik, befagyasztják?

A magyar közpénzmilliárdok határon túlra talicskázása nem garancia arra, hogy a határon túli – sok esetben valóban rászoruló – magyar közösségek érdemben részesülnek ebből a nagylelkű jótéteményként csomagolt, ám a nemzetrészek közötti árokásást kiválóan szolgáló támogatásokból.

Nem közhely és nem demagógia, hogy miközben olyan mértékű a nyomor, hogy az eltörölt létminimum-számítás, a minden fronton kozmetikázott statisztikák ellenére sem lehet már eldugni a Blaháról sem; miközben többnapos hullákat dob felszínre a szárnyaló egészségügy; miközben gyerekek százezreit kell ingyen etetni, mert különben éhen döglenének; miközben Magyarország Európa gazdasági sereghajtója, amely az Unió pénzén gyalázza Európát, Semjén Zsolt úgy tesz, mintha Magyarország valójában a dúsgazdag amerikai nagybácsi lenne, aki megteheti, hogy két kézzel szórja a pénzt a szegény rokonoknak.

A magyar közpénzmilliárdok büszke két kézzel szórása nem váltja ki azt az úgynevezett erős anyaország pozíciót, amely érdemben hozzájárulhatna ahhoz, hogy Semjén Zsoltnak ne kelljen semmitmondó, konkrétumokat nélkülöző, szarelkenő, a valószínűtlen jövőbe projektált baromságokat beszélnie, amelyek arra utalnak: a szomszédos országokkal fenntartott diplomáciai kapcsolatok a bányászbéka segge alatt nyolc méterrel vegetálnak.

A magyar kormány leghatározottabb fellépését a hajára kenheti Semjén Zsolt, ez egy üres szlogen, ami mögött egy komolytalan, súlytalan, jelentéktelen, de legalább velejéig korrupt bűnbanda áll. A magyar kormány olcsó, barátságtalan, sőt minősíthetetlen tahó-bunkó diplomáciai gesztusai, a szokásos büszke magyarkodás, az öncélú melldöngetés (nem oly régi példa itt) nem javítják, de legalább rontják az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai magyar közösségek esélyeit, hogy kisebbségi létükért eredményesen vegyék fel a harcot azokkal a többségi nemzetekkel szemben, amelyekkel együttélnek.

Aztán hol a francban ír olyat, hogy Magyarországnak a saját adófizetői pénzéből jót kell cselekednie ezekkel a többségi nemzetekkel: szerbekkel, románokkal, ukránokkal? Mikor lesz az, hogy a magyar kormány nem kilóra akarja megvásárolni a határon túli magyarokat, nem megvezetni, kábítani, zsibbasztani akarja őket pár szavazatért cserébe, hanem egyenrangú partnerként kezeli őket? Hogy nem alattvalókként rángatja az éppen aktuálisan kitömött baráti szervezeteket, pártokat, hogy nem foglal állást egyik mellett a másik ellenében (miközben évekig a másiknak nyomta a kezébe a szívlapátot, amivel az egyiket kellett tarkón baszkodni), hogy nem toporzékolva küldi el a kurva anyjukba a szomszédos országok kormányait, hanem egy asztalhoz ülve civilizált párbeszédet folytat velük?

Bicskanyitogató, hogy miközben szétlopják az országukat és Orbán haverjainak zsebébe tömködik a hasznot, Semjén azt reklámozza, hogy mennyi pénz jut a határon túlra. Minden tájékozott, nem átverhető határon túli magyarnak (igaz, nincsenek túl sokan) háborog a gyomra attól, hogy a Fidesz nyilvánvaló szavazatvásárlásának oltárán áldozzák fel már megint. Hogy a szintén átvert magyarországi magyarnak legyen kit gyűlölni, hogy bezzeg a határon túliak, akik minden bajunk okozói.

Közben pedig csak arról van szó, hogy a Semjén-féle, semmihez nem értő szervilis, kártékony paraziták az anyjukat is eladnák azért, hogy 2018-tól is (lehetőleg az idők végezetéig) Orbán ossza a lapokat a Kárpát-medencében. És úri óhaja szerint emeljen fel, tegyen tönkre mindent és mindenkit aszerint, hogy a pillanatnyi érdekét mi szolgálja. Ha vannak történelmi bűnök, akkor ez az egyik legnagyobb mind közül: amit nemzetpolitika cím alatt művelnek.

Utóirat: Egyébként a nem Fidesz seggét nyaldosó erdélyi lapok – Népszabadság mintájára történő – bedöntése miként szolgálja a magyarság kulturális, identitásbeli, nyelvi önazonosságának megtartását, Semjén főhonosító fővadász? Annak fényében, amit szinte napra pontosan egy éve – akkor is szónokolt a Kossuth rádióban – írtam ezzel az emberrel összefüggésben, sehogy. A helyzet változatlanul aggasztó, de legalább tragikus is.

adomany

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!