November 17,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Hiába építettétek le a demokráciát, hiába tapossátok el a szabad sajtót

Ilyen a NER-ízű jó világ, drága emberek a kenyér nélküli napi cirkuszokban. Tegnap esti hír: nem tudják, ki volt az elkövető, de a biztonság kedvéért kirúgnak mindenkit, akinek a feje ránézésre nem/sem elég szervilis. A Fejér Megyei Hírlapban, azaz nyomtatott interjú formájában megjelent, az online változathoz képest megtrollkodott orbáni arany- és gyémántköpetekkel kapcsolatban két napja mindent leírtam, amit addig tudni lehetett.

Azóta a nemzet fideszes feljelentője, Tényi István a rendőrséghez fordult az ügyben, a Pannon Lapok társasága pedig egész napos kihallgatásokkal juttatta eszünkbe, hogy az idő kerekét bizony nem oly nehéz visszafelé forgatni. Az örökre letűntnek hitt Rákosi-korszak ugyanis újratervezett formában liheg a nyakunkba. A Veszprémkukac nevű oldal úgy tudja, hogy a meghekkelt karácsonyi interjú eddig öt áldozatot szedett: azonnali hatállyal felmondtak a veszprémi Napló főszerkesztőjének, a Fejér Megyei Hírlap felelős szerkesztőjének és egyik lapszerkesztőjének. A Fejér Megyei Hírlap digitális főszerkesztőjétől „közös megegyezéssel” váltak meg, de elbocsátják a veszprémi Napló digitális menedzserét is. A belső kihallgatások azt derítették ki, hogy nem a fehérváriak hekkelték meg a saját lapjukat, amennyiben a Székesfehérváron szerkesztett Fejér Megyei Hírlapba a veszprémi Napló egyik gépéről nyúltak bele. A felmondások oka a lap hitelének rontása és hanyagság.

Nem tudják rábizonyítani senkire, hogy belenyúlt a dicsőséges istenkirály szavaiba, ezért tetszőlegesen bárkit elküldenek. Az első öt kirúgott ember csak az első öt kirúgott ember volt, jönnek majd szépen sorban a többiek. Nagyon fontos adalék: a 444-nek az egyik kirúgott munkatárs elmondta, hogy korábban munkáltatói utasítást kaptak arról, hogy szerkesztés nélkül át kell venniük a tulajdonosuk, a Mediaworks anyagait, beleértve és különös tekintettel – gondolom én – a miniszterelnök úr karácsonyi büffentését is. Az Index úgy tudja, egy szabadságon lévő munkatárs gépén és felhasználónevével visszaélve nyúltak bele az interjúba abban a fázisban, mikor a szerkesztő már nem nézi át újra a szöveget, ami pár percen belül megy a nyomdába. A lényeg az, hogy az elbocsátottak azt mondják: senkire nem sikerült rábizonyítani, hogy közvetlenül köze lenne az akcióhoz, ezért az egyik kirúgott újságíró munkaügyi pert helyzett kilátásba a kiadó ellen.

Hülye kérdés még egyszer: miért hullanak fejek a porba, ha egyik fejre sem sikerült rábizonyítani a gyalázatos bűncselekményt? Milyen érdemi felelőssége lehet egy főszerkesztőnek, egy felelős szerkesztőnek, egy lapszerkesztőnek, aki olyan utasítások mellett dolgozik, hogy nem nyúlhat bele az előregyártott propaganda-anyagba? Egyáltalán minek kell szakember oda, ahol a központból kapják készen azt, amihez szigorúan tilos hozzápiszkálni? Mit gondoljunk most arról, hogy a rosszat sejtő lapszerkesztő, aki Facebook-oldalán jósolta meg azt, amit most látunk, szintén a kirúgottak között van? A Népszabadság bezúzása után egyáltalán érdemes még értelmet és normalitást keresni a történések mögött? A sokmilliárdos közpénztévé nyilvánvaló hírhamisításai után mekkora impertinencia kell ahhoz, hogy hitelrontásra hivatkozva rúgnak ki öt embert, akikről kizárható, hogy egyidejűleg nyúltak bele az ominózus szövegbe?

Amíg a pártközpont a Pannon Lölö Társasága vagy a Mediaworks előáll a miheztartást és eligazítást tartalmazó dörgedelmes közleménnyel, hogy mi is a ránk tartozó megcáfolhatatlan és egyedüli igazság (a beszédes miniszterelnöki sunnyogást innen is üdvözlöm), hadd jegyezzem meg újra: nekem nem voltak kétségeim afelől, hogy ennek a rezsimnek eddig sem volt szüksége érvekkel alátámasztott indokokra a lefejezésekhez, elbocsátásokhoz, személycserékhez, eddig sem kellett lázasan ügyelniük a látszatra, nem kellettek a fölösleges körök ahhoz, hogy az úthenger végezze a dolgát.

Persze az aggályainak hangot adó lapszerkesztő kirúgása azért halványan alátámasztani látszik, hogy nem egy ellenzéki szemléletű, Orbán-fóbiás munkatárs nyúlt bele az aranyköpetektől hemzsegő interjúba, hanem egyfajta központilag irányított akcióról van szó, amely utat nyitott a féktelen tisztogatásnak. Amit egyébként csendben is el lehetett volna intézni, anélkül, hogy nagy dobra verték volna. Mindazonáltal nem teljesen világos, hogy ha eddig is annak a szerződését mondták fel, akinek akarták, azt tapostak el, akit akartak, miért kellett egy ilyen hangos ügyet kreálni?

Azt hiszem, abban egyetérhetünk, hogy a látványos, rivaldafényben úszó hisztéria, a dráma sokkal inkább bír üzenetértékkel, mind a csendes, láthatatlan kivégzések sorozata. Lám, senki nem pótolhatatlan, lám, így jár az, ki bántani merészeli a fényességes miniszterelnök urat. A kilóra felvásárolt vidéki lapok szerkesztőségeiben ugyanis bárhol megbújhat az ellenség, az áruló, aki szakmáját a propaganda fölé helyezi, hát legyen nagyon világos (nem mintha a Népszabadság bedöntése nem tett volna nyilvánvalóvá) ez itt már nem az film.

Persze rengeteg itt a megválaszolatlan kérdés, meg a fura szál, meg igazából baromságnak tűnik, hogy Orbánt beégetik csak azért, hogy 5-10-20 embert nyugodt lelkiismerettel rúgjanak ki (mikor csináltak bármiből is lelkiismereti problémát?), de tény, hogy minél jobban támadják a bálványt, a szekta annál jobban összezár, annál elkötelezettebbek a hívek. Fegyverropogás, forradalmi fellángolás és az állandó paranoia nélkül ez az ember, ez a rendszer nem létezik.

Közben megérkezett Pannon Lölöék közleménye is, ami az intenzív belső nyomozás és kihallgatási cunami tanulságait foglalja össze, a rendőrséggé előlépett propaganda-lapcsoport vezetősége megtalálta a bűnözőt:

A szerkesztőségi rendszer automatikusan elmentett, bizonyító erejű adataiból, az adott időpontban a belső hálózattal kapcsolatban állt gépek informatikai vizsgálatából, valamint a lehetséges érintett munkatársak meghallgatása alapján megállapítható volt, hogy a cikkhamisítás hátterében belső munkatársak állhattak.

Az érintett főszerkesztőket a vezetői felelősség miatt, a felelős szerkesztőt és a lapszerkesztőt pedig munkakörben elkövetett gondatlan munkavégzés miatt tisztségükből felmentették, munkaviszonyukat azonnali hatállyal megszüntették. Elbocsátották azt a munkatársat is, aki a cikk módosításával közvetlenül kapcsolatba hozható.

Ámen. Ha ez így van, de ha nincs így (a kirúgott újságírók nem éppen így vélekednek), a tanulság akkor is tanulság marad: hiába építették le a demokráciát, hiába tapossák el, vagy vásárolják fel a szabad sajtót, a rendszer törékeny, sebezhető és távolról sem mindenható. A mindenfajta következmények nélküli megfélemlítés ideig-óráig még működik, de nem lehet mindenkit megfélemlíteni és hülyének nézni. Egy kis bátorsággal pillanatok alatt nevetségessé tehető ez az egész korrupt bagázs, élén a személyiségzavaros, rettegő kisemberrel.

adomany

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.