November 14,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


„Pusztuljon aki nem fehér, nem egészséges a gyereke?”

Írtam tegnap egy cikket, amelyben kifejtettem a véleményemet egy tervezett törvénymódosítással és a gyermekek védelmével, valamint a – szerintem helyes és felelős – szülői magatartással kapcsolatban. Itt van a cikk és itt egy hozzászólás, amire feltétlenül érdemes reagálni. Meg is teszem.

„Tisztelt Forgács Erzsébet! Érintett, és – bár Ön olyan jól el burkolt cigányozgat az utalásaival, de ennek ellenére – nem roma szülőként reagálnék erre a cikkre! Önöket ha jól hiszem, olyan csoport kereste meg, amelyik tartós beteg gyerekeket nevelő családok érdekeit képviseli. Ennek a csoportnak most azt kell látnia, hogy Ön ahelyett, hogy kérdezne, megértene bármit is, bebújik a ne szüljön hatot a szegény, (cigány) meg oltasson mindenki (az is, akinek a gyereke életveszélyesen allergiás az oltóanyagra és annak összetevőire – szándékosan nem írtam rögtön az anafilaxia szót, hátha nem mindenki tudja, mit is jelent) mindhalálig és akkor minden probléma megoldódott. Hatalmasat kellett ebben az oldalban IS csalódnunk! Mert mi az egyenképlet? Pusztuljon aki nem fehér, nem egészséges a gyereke? Ez lenne az? Ezt kellene követni? Azaz pusztuljon pl. az autoimmun cukorbeteg gyerekem? Megmondom én, mit tett a magyar állam pl. a cukorbeteg gyerekek integrált ellátásáért. Semmit. Az az önkormányzat, amelyiknek kedve szottyan, biztosít nekik pl. napi egyszeri (a háromszori az csak a csókos helyeken) étkezést. A többit oldja meg a család. Ha épp helyben nem biztosít, akkor vigye más településre, költözzön el, ne dolgozzon az egyik családtag, menjenek tönkre anyagilag vagy még jobb, hagyják el az országot, nehogy itt a gyerek miatt bárkinek tennivalója akadjon már! Elmondjam, hogyan veszik rá a “makacskodó” családot arra, hogy lemondjon a gyerek megfelelő ellátásáról és ne akarja integrálni oviba és iskolába? Hogy a család maga kérje a magántanulóságot, így megszabadítva minden szereplőt a gyerek egyenlő bánásmódjának és integrált ellátásának a terhétől? Hát feljelentik hamis váddal a szülőket, hogy veszélyeztetik a gyereket! Aztán megállapítja a gyermekvédelmi szervezet, hogy nincs veszélyeztetés, de ugyan működjön már együtt a család, mert különben mégis lesz! És ha szeretnék, hogy ne legyen esetkonferencia, védelembe vétel vagy netán az összes gyerek családból való kiemelése is, akkor ugyan kérjék már a magántanulóságot! Jelzem, az ügy bíróságon van. És az is felettébb érdekes, mikor állam által fizetett autizmus szakértő tesz olyan kijelentést, hogy autizmus nincs is, csak rosszul nevelt gyerek!
Hát kedves Kolozsváros, köszönjük a kiállásukat! Megértettük. Mint ahogyan nincs több párt rendszer sem, csak több néven futtatott egy párt, ugyanígy nincs független sajtó sem ebben az országban! Annak a néhány portálnak, akit érdekelnek az el nem látott, gyermeki és emberi jogaikban már ma is megalázott, beteg gyerekeket nevelő családok és megjelenést biztosítanak, annak le a kalappal az emberi teljesítménye előtt! A Kolozsváros sajnos nem ez a kategória.

Haladjunk az elejéről, lépésről lépésre. A kommentelő helyében nagyon alaposan eltöprengenék azon, hogy minden rendben van-e a gondolkodásommal, amikor a felelőtlen szülői magatartásról azonnal és kétség nélkül a cigányság jut eszembe. Én ugyanis nem cigányoztam sem burkoltan, sem sehogy, eszembe sem jutott ilyesmi, a hozzászólás szerzőjének azonban első gondolata ez volt.

Miután még csak utalást sem tettem arra, milyen csoport keresett meg minket, érdekes felvetésnek tartom ezt a gondolatot. Ezt a végtelen sértett vádaskodást még ennél is riasztóbbnak érzem.

Van – vagy lesz – egy törvénymódosítás, amiről megoszlanak a vélemények. Van, akik szerint szükséges és van, akik szerint káros. És van egy szülői szervezet, amelynek egy képviselője este nyolckor betoppant az életünkbe és meglehetősen zaklatottan követelte, hogy most azonnal tegyünk valamit, mert reggel megszavazza a parlament a törvénymódosítást. Azt is elmondta, hogy a magyar média becstelen, vagy le van fizetve, nincs független portál. És azonnal kell lépni, mert már most is késő és ő hónapok óta éjjel-nappal ezen dolgozik. Amikor a munkatársam rákérdezett, hogy miért nem jelentkezett előbb, akkor onnantól kezdve csupa nagybetűvel kommunikált (mondván, hogy ideges és ezért kiabál), de ő nem ismerte a Szalonnát és néhány perce hívták fel a figyelmét a létezésünkre. Küldött néhány linket, amelyek közül több használhatatlan volt, miután egy-egy Facebook csoport oldalára vezetett. Elhiszem, hogy néhányak számára evidencia: majd a szerkesztőség kibogarássza, hogy ki és mit szólt hozzá az adott témához az elmúlt hónapokban. Pedig nem.

Nálunk nem dolgoznak jogászok, sem más szakemberek, sem tényfeltáró újságírók. Mi egy-egy konkrét eset ismeretében tudunk véleményt alkotni.

Mindez alapesetben nem tartozna az olvasókra, most azonban van jelentősége.

Én vállaltam, hogy megnézem, miről van szó. Elolvastam a jogszabálytervezetet, a kiegészítést, a hozzáférhető anyagokat és elmondtam a véleményemet. Miután a Szalonna egy véleményportál. Ehhez képest sajátságosnak tartom a komment szerzőjének reakcióját, mégpedig több okból.

Véleményem szerint egy jogszabály nem különféle csoportokra szabva készül, hanem egységesen, egy adott helyzet kezelésére. Azoknak a csoportoknak a helyzetét – mint például a fogyatékkal élő gyermekek – nyilván külön kell szabályozni, az adott törvényen belül. Nem vagyok jogász, ezért a magam szavaival tudom leírni, de remélhetőleg érthetően. Ha jól értem, a feldúlt kommentelő – aki ezek szerint tagja a minket megkereső csoportnak, és a csalódása mértékéből ítélve eddig is ismerte/olvasta a Szalonnát, de nem hívta fel a csoporttársa figyelmét az oldalra – azt veti a szememre, hogy cigánygyűlölő vagyok, aki ráadásul a beteg, sérült gyermekek halálát akarom. Amikor azt írom, hogy igenis, minden szülő oltassa be a gyerekét, akkor azokat a gyermekeket akarom halálra ítélni, akik allergiásak az oltóanyagra. A szakirodalom szerint – nem szerintem, hanem szakemberek szerint – ötmillió gyermekből egy allergiás az oltóanyag valamely összetevőjére,  de ezek az esetek soha nem voltak halálosak, oltás okozta anafilaxiás reakciót soha nem jegyzett fel a szakirodalom. Továbbá lehetőség van felmentést kérni az oltási kötelezettség alól, amennyiben annak orvosilag alátámasztott indoka van.

A kommentelő nem tesz mást, mint a kivételekre akarja építeni a rendszert, amihez igazodjon a többség. Holott a szabályokat a többségre kell szabni és a kivételeket azon belül kezelni. És azt gondolom, hogy helye van a pozitív diszkriminációnak.

Azt viszont nem gondolom, hogy túlságosan hasznos egy ügynek, jogvédő, vagy bármilyen csoportnak, ha a végletekig leegyszerűsített gondolatmenet alapján, kizárólag csak a saját perspektíváját toleráló, minden más véleménnyel szemben agresszív gyalázkodással reagáló képviselői vannak. Ez soha, semmilyen ügynek nem tesz jót.

Bárki és bármely ügy mellé odaállunk, ha azt magunk is fontosnak érezzük. Akik ismerik a Szalonna eddigi működését – és nem csak a szavak, de a tettek szintjén is -, valószínűleg különösnek tartják ezt a meglehetősen heves és inkorrekt támadást, ahogy annak tartjuk mi, szerzők is. Normális hangú megkeresésre, megfelelő információk birtokában, a szükséges időt megadva a munkához, odaállunk minden fontos ügy mellé. Biztosan tévedünk, időnként hibázunk, de soha nem is állítottuk, hogy nálunk van a bölcsek köve. A véleményünket mondjuk el minden esetben. Ami nem mindenkinek tetszik, nem is lenne jó, ha mindenkinek tetszene.

Azonban – bár megértem az indulatokat, a kimerültségből és csalódásokból eredő frusztráltságot – kategorikusan visszautasítom a hozzászólásban megfogalmazott vádakat. Egytől egyig. Sajnálom, hogy ennek a cikknek meg kellett születnie, hiszen lenne sokkal fontosabb dolgunk is, mint ilyesmivel tölteni az időt. De szó nélkül hagyni sem lehet. Dolgozunk tovább lelkiismeretünk szerint, mégpedig abban a reményben, hogy sikerül egy pillanatnyi gondolkodásra ösztökélni azokat, akik ütnek minden irányba akkor is, ha éppen a segítő szándékkal kinyújtott kezet találják telibe.

Ahogy eddig, ezután is megírunk minden olyan történetet, amivel megkeresnek minket és úgy érezzük, fontos a nyilvánosság. A közösség véleményét, erejét és összefogását lehet és kell is használni minden esetben, amikor a törvények helytelen, káros alkalmazása veszélyezteti akár egyetlen ember jogait is. De azt is gondoljuk, hogy az indulatból fakadó, kizárólag a saját véleményt helyesnek gondoló vádaskodás nem vezet sehonnan sehová. Akkor sem, ha jó ügyről van szó. adomany

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.