Ez a nyomorék, kurva ország évek óta nem szól másról, mint néhány morális trágyadomb személyes üzleteiről

Tarsoly Csaba, akinek soha semmi köze nem volt a Fideszhez, aki 200 milliárdot eltüntetett és Szijjártó teremfocista (Fotó: MTI/Miniszterelnökség) Tarsoly Csaba, akinek soha semmi köze nem volt a Fideszhez, aki 200 milliárdot eltüntetett és Szijjártó teremfocista (Fotó: MTI/Miniszterelnökség)

Azt mondja egy másik tisztelt hozzászóló (aki nem az egyik), hogy mi meg pampoghatunk, moralizálhatunk amennyit csak akarunk, szarnak a fejünkre. Valóban, vannak sötét és kevésbé sötét napok. Néha úgy érzem, érdemes hűteni a begyemet, egymás mellé rakni a kockákat, mert előbb-utóbb terjed a normalitás az agybajban és a jobban teljesít helyett az emberek elkezdenek hinni a saját szemüknek.

Aztán rájövök, hogy a mélyen tisztelt állampolgárok nagy része egyáltalán nem is érti, hogy mi köze a csirkefarhátnak és a napi sörnek Matolcsyhoz, Szijjártóhoz, Tarsolyhoz, Rogánhoz, Polthoz és megannyi sötét figurájához a saját erkölcsi hányásában fetrengő közéletnek. Nem látják, nem értik, így aztán nem is érdeklik őket a csatakiáltáson túli összefüggések. Ezért megpróbálom konyhanyelvre lefordítani az érthetetlen, magasról leszart valóságot egy újabb szép kerekded történettel.

Adott egy Quaestor nevű brókercég/befektetési vállalkozás, ahova az igen csábító feltételek és ígéretek okán sok gyanútlan ember fialás céljából elhelyezi a pénzét. Ugyanitt tartják a köz pénzét minisztériumok és önkormányzatok is. Aztán egy szép márciusi napon kiderül – rögtön azután, hogy az Orbán nevű ember utasítására ezek a közintézmények kimenekítették a pénzüket -, hogy a cég csődbe ment. A Tarsoly Csaba nevével fémjelzett vállalkozás 150 milliárdnyi fiktív, fedezet nélküli kötvényt bocsátott ki, ami 32 ezer embernek okozott nagy és kurva nagy károkat. A nem fiktív kötvényekkel együtt az összkár 210 milliárd forint. Noha a kormány fűt és fát megígért, addig variálták a kárrendezési határozatokat, hogy a 32 ezer károsultból 12 000 semmilyen kártérítést nem kapott, a fennmaradó 20 000 közül nagyon sokan pedig a vártnál lényegesen kisebb összeghez jutottak elvileg. Magyarán: bűnöző egyének meglopták a gyanútlan kisembert, aki így járt.

Tarsoly Csaba, az ügy elsőrendű vádlottja kivételesen bevonul a böribe – előzetes letartóztatásban van ő több száz napja – ahova a Magyar Narancs bírósági engedéllyel utána megy és készít vele egy interjút. Csaba pedig csacsog, csacsog, hogy ő ártatlan, semmi köze a fiktív kötvénykibocsátáshoz:

„Bármikor, egy gombnyomással el tudtam volna utalni több milliárdnyi osztalékot Liechtensteinbe, ez nem merül föl senkiben? Oda aztán mehetett volna utána az MNB vagy az ügyészség.”

De mivel ilyen becsületes jóravaló ember ez, hát nem nyomta meg a gombot, a több ezer Quaestor-károsult pedig szívből lájkolja ezt. Hogy ellophatta volna, de nem lopta, viszont a pénznek így is lába kelt. Kurvajó. Azért én belegondoltam abba, hogy milyen komoly cég lehet az, ahol a főnök egyszemélyben jogosult milliárdokat külföldre, vagy bárhova katapultálni.

Most viszont nem ez a lényeg, hanem hogy Csaba testvér arról is önfeledten mesél, hogy a Szijjártó Péter-féle kültoporzékolásügyi minisztérium ajánlására (!) tárgyalt őártatlansága azzal a Ghaith Pharaon nevű egyénnel, akiről hónapok óta hazudozik a kormány. Aki fiatalabb korában terrorizmust finanszírozott, és mindenféle nemzetközi aljadékságban tökig benne van. Akit annyiszor tagadott le a magyar kormány, ahányszor nem szégyellte, akivel kapcsolatban annyit hazudott a magyar kormány, amennyit mások évek alatt sem képesek, aki miatt Lázár Jánosnak is coming out-olnia kellett ujjlenyomatilag.

Nos, ezt az embert, akinek luxushajója tök véletlenül Mészáros Lölö jachtja mellett parkolt idén augusztus 4-én az Adrián, aki az Orbán nevű ember Cinege utcai háza mellett vett ingatlant, akivel kapcsolatban a tegnapi nappal bezárólag is hazudoztak, mielőtt a kormányszócső Magyar Idők ma sűrű másokra mutogatás közepette bevallotta, hogy ez a Pharaon mégiscsak az a Pharaon, aki miatt az egész kormány becsapta a közvéleményt.

Ezt az embert Tarsoly Csaba és Szijjártó Péter már akkor ismerte és akkor üzletelt vele a Csepel-sziget északi csúcsára megálmodott új városrész, a Duna City 300 milliárd forintos projektje kapcsán, amikor a Magyar Narancs még nem fedte fel, hogy kecót is vásárolt a zavarosban.

Tarsoly: „2015 elején a Külügyminisztérium hozott is egy Ghaith Pharaon nevű szaúd-arábiai befektetőt tárgyalni. A Buddha Bárban volt egy nagy ebéd, ahol bemutattak neki és a titkárának, aztán én is meghívtam őket ebédelni. Utána megjelentek az irodámban a befektetők, és elmondták, hogy beszállnának a Duna City fejlesztésébe. Én kicsit keveselltem a felajánlott összeget, amire azt mondta a szaúdi befektető, hogy ha adok neki öt százalékot, akkor megszervezi a finanszírozást.”

Az elmúlt hónapban a szájbatekert kormány Orbántól Lázárig, Németh Szilárdtól Kósáig szemek rebbenése nélkül a pofánkba hazudott Pharaonról, fogalmuk sem volt, hogy ez az a Pharaon, vagy egy másik, a Pintér-féle rendőrség, a titkosszolgálatok nem találták sehol, csicska államtitkár szerint nem is járt az országban, és közben kiderül, hogy már 2 évvel ezelőtt is kormányzati szinten üzleteltek vele. A diplomáciai szégyen Szijjártó Péter a nemzetközileg körözött Pharaon nevű bűnözőt hozta össze a bennszülött Tarsoly nevű bűnőzővel, miközben 32 ezer ember pénzével szórakoztak mellékesen.

Az Orbán nevű bősz ígéretei ellenére ezek az emberek a büdös életben nem látják viszont a megtakarított pénzüket, és nem is lehet ez másként, hiszen a magyar kormány alvilági gengszterekkel karöltve szórja az adóforintokat. És aztán hónapokig hazudnak róla. Hogy azt sem tudták, hogy bejutott az országba, amikor ők maguk segítették hozzá a legzsírosabb üzletekhez. Az már rég nem csak egyszerű korrupció, amikor a magyar külügy egy csődközeli brókercég/pénzintézmény és egy körözött, világklasszis bűnöző közötti üzleti szálakat húzogatja.

Ez van: ha nem Matolcsy, akkor Rogán, ha nem Rogán, akkor Szijjártó, Tarsoly és Pharaon. Minden hazugságokkal kikövezett út ugyanazokhoz a romlott, erkölcstelen hulladékokhoz vezet. Erre voltak képesek hat év nemzeti kormányzásra hivatkozva. Nyomorba dönteni emberek tízezreit, miközben kormányszinten tolják a maffiatempót. Ez a nyomorék, kurva ország évek óta nem szól másról, mint néhány morális trágyadomb személyes üzleteiről. Minden törvényes és törvénytelen eszközt, minden össznépi bizalmat erre használtak fel.

De kit érdekel, amikor nő a minimálbér hat év után, nem igaz? Meg a nyugdíj. Meg egy rohadt migráns se jön ide. Kit érdekel akkor, hogy egy sötét maffiahorda kormányoz? Hogy három generáció jövőjét üzletelték el közben? Minimum. A lényeg, hogy Szijjártó szerint ez is rendben van: neki nem volt feladata Pharaont ellenőrizni és elzárkózni a befektetési lehetőségek kiajánlásától. Végül is azt is mondhatta volna, hogy bűnözők szavára nem adnak, úgyhogy jól van ez így. Nekem pedig nem feladatom egy büdös hangot elhinni minden idők legkártékonyabb kormányának. És addig fogok pampogni és moralizálni, ameddig az is felfogja, aki fanatikusan imádja a hamis bálványokat.

adomany