Visszahallgattam a péntek reggeli szónoklatot: elhasznált duma, kisebbségi komplexus, frusztráció, hajuknál fogva rángatott összefüggések, cinikus trollkodással vegyített keménykedés, mártírkodás, elképesztő zavar a fejben.
Csak a szokásos, mondhatnánk, és mondjuk is, hiszen az teljesen egyértelmű, hogy az október 23-án előadott egyszemélyes táncos-hörgős-rángatózós-szájnyalogatós performansz után semmi jóra nem számíthatott a laikus hallgató. Mármint nem az, aki őfényessége minden delirálását vallásos áhítattal hallgatja, és van belőle nem kevés, hanem mindenki más. Szerintem ízlelgessük a magvas retorikai íveket:
Mondanám, hogy de jó hely az az ország, ahol egy éve semmi másról nem szól az élet, mint a migránsozásról és újabban a Fidesz-Jobbik népnemzeti színjátékáról a hatalomért, de ez egyáltalán nem lenne helytálló megállapítás. Mert ez az ország nem jó hely. Mert miközben egy küldetéstudatos önjelölt zseni 3,3 millió magyarra hivatkozva hadakozik a trónusért, és péntekenként eligazítja a híveket, védi a határokat,
A rekedt hangon krákogó és hörgő lókupec pedig nyilván egyetlen szót nem ejtett ezekről az aggasztó tényekről az igehirdetésben. Meg arról sem, hogy múlt pénteki hazugságával ellentétben, a kormány nemhogy tudott róla/levezényelte az ügyet, de ő maga vásárolta fel a Népszabadságot bárgyú, univerzális gáz- és mangalicaszerelő strómanja révén. Sőt, már azt is tudjuk, hogy a Fidesz nevű párt, amelynek az Orbán nevű az elnöke, egyszemélyes bicepsze és vasökle már évekkel ezelőtt behálózta a lapot, ugyanis a A Fidesz akarata nélkül létre sem jöhetett volna a Mediaworks kiadóvállalat, amely végül bezárta a Népszabadságot.
Az Orbán nevű Viktor párhuzamos univerzumában megszűnt mindenfajta kapcsolat a 3 millió emberen túli 5 millióval. Mindenből nemzeti ügy lett, amit az állam pártja kezdeményez, minden pártpolitikai hisztériának minősült, amit bárki más. A párt immár hivatalosan is egyet jelent a nemzettel, ha három ember áll a párt mögött, akkor az lesz az új egység, tökmindegy.
3 millió ember – ki tudja hány jobbikos, politikai értelemben apatikus, és/vagy/de rettegő bármilyen oldali polgár duzzasztotta érvénytelenre a 15 milliárdos kamunépszavazást – bevette, hogy ha résztvesz ezen a közvéleménykutatáson, azzal meg van oldva a menekülthullám minden kínja és keserve. Nem jön több migráns, megmutattuk, megüzentük. 3 milliónál valamivel több ember úgy szavazott, ahogy Orbán fütyült. És úgy fütyörészett az ember, hogy egy héttel a történelmi odaszarás előtt sem volt hajlandó felvilágosítani az újegységet, hogy mit fog kezdeni a népszavazás eredményével. Tehát egy érvénytelen népszavazással a háta mögött, a 3 millióból ki tudja hány jobbikos szavazóval a puttonyában arról óbégat őkelme, hogy ki kit ugráltathat, ki kinek fütyörészhet. Vagyis 8 milliót is, 3 milliót is kizárólag az Orbán nevűnek van joga ugráltatni. Értjük? Nem értjük. Ez a politikai trollkodásnak már az a szintje, amire nincs épeszű magyarázat.
Továbbá: miközben kormányzás helyett évek óta uszít és Európa vezetői székébe képzeli magát, most kiderült, hogy ő egy senki Brüsszelben. Nem, nem most derült ki, most mondta el a szájával. Egy érvénytelen népszavazással és a hamuba sült pogácsájával ugyanolyan súlytalan senki, mint volt azelőtt, hogy 15 milliárddal megkopasztotta volna az országot. Beismerte, hogy képtelen helyén kezelni saját magát, egy-egy lépésének következményeit, és ezért erőszakkal formálja akarattá azt, ami nem létezik. Igen, így lesz a nem létező akaratból, az érvénytelen közvéleménykutatásból nemzeti ügy. Üres, tartalmatlan, és sehova nem vezető demagógia. Európában magasról tesznek rá.
Ezért aztán állandóan hazudni kell. Hazugság, hogy a magyar kormánynak kell forrásokat biztosítania a menekültekre. Nem, az Európai Unió elfogadott menekültkérelmenként fizet. És igen, hatalmas szégyen, hogy míg egyesek szerint város fölötti helikopterezésre is jut az átlagmagyarnak, valójában 5 év alatt megduplázódott a nélkülözők száma Magyarországon. Nem az a szégyen, hogy az EU annyit fizet egy menekültre, amennyit, hanem hogy a nagy hadakozásban a magyarok egzisztenciája a béka segge alatt levitál.
Rossz ez a duma és büdös. Mert évek óta kizárólag a nagybeteg hóbortjait, a vazallusok és strómanok jólétét finanszírozzuk közpénzből, ezért nem maradt más hátra, mint a menekültekre fogni azt, hogy lélegeztetőgépen van a magyar gazdaság és öles léptekkel halad az összeomlás felé. Méltatlan ez mindenféle szempontból, és nem tegnap óta aggasztó, hogy emberünk már nem egy interjúban, de egyetlen mondatban is képes elveszíteni a fonalat. Arról halandzsázik, hogy a nagy tagállamok visszaélnek erőfölényükkel, a mondat végére pedig megegyezik magával abban, hogy nem is a tagállamok döntenek, hanem Brüsszel. Zavaros, ellentmondásos, lábszagú, mint maga ez az egész összeomlóban lévő személyiség.
Ebben a groteszk toporzékolásban pedig egymásra hajol a Jobbik és a tőle jobbra hörgő-vergődő Fidesz. Ebben a tragikomikus színjátékban pedig a legszebb az, hogy Fidesz előbb-utóbb mindig azt akarja, amit a Jobbik: a határvédelemtől a népszavazásig, az alapfércmű módosításától a letelepedési kötvénybiznisz felfüggesztéséig. Időközben megváltoztak a pénzlenyúlási szokások, a maffia az ország pénzügyi szükségletei, kitalicskázták az offshore milliárdokat, most nagyvonalúan bezárják a boltot. Hogy a Jobbik is pont ezt akarta és a Fidesz is pont most akarja ugyanazt? Hát ez van. Az előre megbeszélt koreográfia szerint megy a néphülyítés.
A hatalmi harc hevében pedig nem lehet mást tenni, mint a milliókkal takarózni, 3 millió, 5 millió, 8 millió polgárt pofánrugdosni. A jobbikos műbalhé kizárólag hatalmi játszma. Szükség van a Jobbikra, a választásokig elbohóckodunk, aztán majd odavetünk valami csontot nekik és máris szent a béke, jöhet-mehet a nemzeti kormányzás. Be kell látnom, hogy Vona Gábor húzása átverés volt. Itt senki más nem szívhat a végén, mint azok a milliók, akik az újegységen kívül maradtak. Akik tudják, hogy a demagóg-populista-népnemzeti hőbörgés a szakadékba taszítja az országot. Már csak azt volna jó kideríteni, mi lesz ezzel az 5 millióval? Feláll a fotelból, vagy végignézi, ahogy beledöngölik a földbe? Az előre megírt forgatókönyv szerint.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!