Ezen nem lehet segíteni: mert lejáratódtak, elkoptak, érdektelenné váltak

Fotó: MTI / Máthé Zoltán Fotó: MTI / Máthé Zoltán

Méltatlanul kevés szó esik az ellenzéki pártokról a nem kormánypárti médiában. Pontosabban nem méltatlanul, inkább méltán és arányosan. Az jól látható, hogy az olvasók azon része, akik valamelyik ellenzéki párttal szimpatizálnak, nem veszik jónéven a kritikát. Csakhogy.

Magyarországon egypártrendszerű kormányzás van. Hat éve megrekedtünk és sehonnan sehová nem mozdul semmi. Főként a politikai elit nem mozdul. Most beszéljünk a legnagyobb baloldali pártról, jelesül az MSZP-ről. A magam részéről nem fogom elemezni a tisztcsereberélő közgyűlés okait és eredményét, ezt már megtették a kollégák itt és itt.

Kaptak is a fejükre, ahogy kell. Ugyanis csodák nincsenek, az elkötelezett hívek nem nagyon különböznek egymástól, függetlenül attól, hogy Orbán, Gyurcsány, vagy MSZP. Éppen annyira elborul az agyuk minden kritikától és éppen úgy személyes sértésnek veszik, ha az általuk kedvelt párt, vagy politikus kerül boncasztalra. Ez rendben is van, de attól a tények még egy centit sem változnak.

A Fideszről most nem beszélek, mert éppen elég szó esik róluk. És nem azért van túlsúlyban a kritikai oldalon ez a párt, mert annyira érdekesek, hanem mert egyedül és kizárólag csak nekik van ráhatásuk mindenre ebben az országban. Az ellenzéki pártokról sem azért írunk ritkábban, mert ők meg olyan jól muzsikálnak, hanem azért, mert lényegében a baloldali pártok súlytalanok, szinte mindegy, mibe nem tudnak beleszólni. És nem azért súlytalanok, mert kevés szó esik róluk, hanem fordítva.

Az MSZP jó ideje nem halad sehonnan sehová. Elolvadt és a maradék megkövült. Ennek – mármint az olvadásnak – megvannak a maga okai, nálam sokkal hozzáértőbbek ezerszer elemezték. Én most nem is foglalkoznék a múlttal, csak a jelennel. Azzal is úgy, ahogy én látom. Máshogy nehéz is lenne. Márpedig én úgy látom, hogy az MSZP betokosodott és sem elmozdulni nem képes, sem megújulni. Pontosan ez az akadálya annak, hogy létrejöjjön Magyarországon egy működő baloldali párt. Az MSZP egyszerűen elfoglalja a helyet, elszívja a levegőt egy újonnan létrejövő (vagyis sajnos létre nem jövő), fiatal baloldali mozgalom elől.

Ugyanis a fiatalok frászt kapnak tőlük. Nem fognak tömegesen csatlakozni, mert bár lehet, hogy ők már nem is tudják igazán, mit jelent a kommunista jelző, de azt tudják, hogy nekik nincs ott helyük és rohadtul nem akarnak kommunisták lenni, sem annak látszani. Az MSZP nem csak annyi helyet foglal el a politikai térből, amennyi mérete alapján neki járna, hanem aránytalanul sokat, lényegében a teljes baloldalt.

Tehát a fiatalokat nem képes vonzani, a maradék szavazókból próbál erőt meríteni. Hiába cserélgetik a vezetőket, megújulni nem képesek. És nem feltétlenül azért, mert tehetségtelen politikusok lennének a vezetésben, vagy mert ne lennének értékes, jó gondolataik, becsületes és fontos terveik. Azért nem tudnak megújulni, mert lejáratódtak, elkoptak, érdektelenné váltak. Ezen nem lehet segíteni szerintem. Az MSZP most olyan, mint egy öregedő nő, aki képtelen elfogadni, hogy már nem fiatal lány. Felveszi a kihízott ruháját, de szarul áll, felkeni a tiniknek való sminket, de csak röhejes lesz, copfba fogja a haját, de csak szánalmasan néz ki tőle. Mindenki látja, csak a közvetlen környezete és ő maga nem.

Mi – egy kis távolságról – látjuk. Szóvá is tesszük és kapunk a fejünkre. Most nem a Szalonnára gondolok, bárkire, aki úgy fogalmaz meg kritikát, hogy ezzel nem a kormány hátsóját óhajtja fényesíteni. Kell, nagyon, de nagyon kell egy működő baloldali párt. Ahogy nagyon, de nagyon kell egy működő jobboldali párt is. A Fidesz nem jobboldali. Az MSZP pedig nem működik. Akkor sem, ha úgy teszünk, mintha. Értelmetlen hazugság. És nem attól nem működik, hogy csúnyákat írunk róla, hanem önmagától. Az MSZP nem képes megmozdítani az embereket, nem tud tömegeket aktivizálni. Nem képes ellenzékként viselkedni, semmi beleszólást nem tud kicsikarni a politikai porondon belül, sem kívül.

Ez teljesen független attól, hogy én, vagy más mit gondolunk. Hiába gondolom én azt, hogy Bokros programjával – már amennyiben végigcsinálja a kormány – a válság nem egy legyengült gazdaságba vágódott volna bele és már bőven nem itt tartana az ország, ahol most. A szavazók dühösek Bokrosra, nem fogadják el. Ezt tudomásul kell venni.

Hiába gondolom azt Bajnai Gordonról, hogy jól csinálta a válságkormányzást és komoly lehetőséget szalasztott el az ország akkor, amikor nem őt választotta Orbán helyett. A szavazók nem szeretik Bajnait és ezt is tudomásul kell venni.

Nincsen mi lett volna ha és nincs talán. Tények vannak és a tények azt mutatják, hogy a jelenlegi baloldali pártok elérték a fejlődési görbe csúcsát és nincs tovább. Csak ameddig egy LMP nem is tesz úgy, mintha ütőképes, nagyon komoly tömegbázissal rendelkező párt lenne, addig az MSZP képtelen kilépni a váltópárt szerepből, képtelen fejlődni, képtelen megújulni és képtlen kimúlni is. Egy dolgot tud nagyon: teret foglalni.

Márpedig ha nem épül fel egy tömegeket elérni képes, a fiatalokat megmozdítani tudó, erős és harcos baloldali párt, vagy tömörülés, akkor a Fidesz örök időkre kormányon marad. Egyedül. És ez sem azért baj, mert a Fidesz nem baloldali, hanem azért, mert szétlopják, tönkreteszik az országot.

Azt gondolom, nem az MSZP-nek kellene megújulnia, hanem a baloldaliságnak. Fiatalokkal és a középgenerációval az első sorokban, idősebb, tapasztalt szakemberekkel és az ő hasznos tanácsaikkal a háttérben. Úgy talán működne. Vagy nem.adomány