Október 15,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Nem kocsma, nem étterem. Büdös nagy kupleráj

Havi bruttó 2 millió forint fizetési plafon bevezetése az állami költségvetési szférában beleértve ebbe a Nemzeti Bankot is. Nem tartom elfogadhatónak, hogy miközben az ország komoly kihívásokkal néz szembe, ma ezeknél az intézményeknél előfordulnak havi 4, 5, sőt, esetenként 7 millió forintos fizetések is.” (Orbán Viktor, 2010. június 8. – a II. Orbán-kormány első gazdasági akcióterve)

„Az ország elment a határokig, ennél nagyobb béremelések nem lesznek a kormányzati szektorokban” (Orbán Viktor, 2016. február 15.)

2016. április 18., Bárándy Gergely (MSZP): „Ön rendelt magának ötmilliós fizetést? Egyetért ezzel, hogy önnek ötmilliós fizetés jár? A fizetését nem tartja pofátlannak?”

Matolcsy György: „Először is vissza kell utasítanom az ön szóhasználatát (…) A magyar törvényhozásban senki nem rendel semmit, ez nem kocsma, étterem, sem pedig internetes csomagküldő szolgálat, a jegybank elnöke nem rendel törvényt. (…) 2010 óta bebizonyosodott, hogy a magyar állam vezetői sikeresen hajtottak végre gazdaságtörténeti jelentőségű tetteket. (…) A magyar állam sikeres, a magyar állam vezetőit meg kell fizetni, jól meg kell fizetni. 

Nem folytatom, az alábbi videót kötelező megnézni, Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke így köpte pofán tegnap az országot:

Mert ugyan ki lehetne hitelesebb ama kérdés megválaszolásában, hogy rendben van-e, hogy  2,37 millióról 5 millióra emelkedett a jegybankelnök fizetése, mint maga a jegybank elnöke.

Matolcsy Györgynek az arca nem rezdült, hogy a szeme rebbent-e vagy sem, azt az ő esetében nehéz lenne megállapítani, de tényleg az ember legszívesebben elsüllyedne, hallva ezt az arrogáns, szinte hihetetlen választ, amit megengedett magának ez a közgazdász szakma szégyene.

Matolcsy György, aki 2010-ben annak a kormánynak volt a minisztere, amely harcot indított a 2 millió feletti állami fizetések ellen, és meghúzta a 2 milliós bérplafont az állami szférában, ma felháborodottan közli, hogy a szlovák jegybankelnök még így is többet keres mint ő a szaros 5 millió forintjával. Matolcsy Györgynek van pofája az országgyűlésben azon hőbörögni, hogy a bankszektorban, azaz a magánszférában – ahol ritkán szokás az ügyfelek pénzéből kastélyokat vásárolni – többet keresnek, mint amennyit neki sikerült összeharácsolni a 2010-es fülkeforradalom óta.

El tudjuk azt képzelni, hogy bármely, Magyarországhoz hasonlóan kirobbanó gazdasági teljesítménnyel leírható állam jegybankelnöke azzal érvel egy parlamenti azonnali kérdésre adott válaszában, hogy bezzeg a Magyar Nemzeti Bank elnöke mennyit keres? Tényleg nehéz szavakat találni Matolcsy tegnapi vérlázító szereplésére és hadd emlísek két példát, ami megvilágítja, miért ér fel egy fél Moháccsal az, hogy ez az ember rászabadulhatott erre az országra.

Nincs még egy olyan hely a világon, ahol a jegybank a GDP 1 (azaz egy!) százalékát költené olyan célokra, mint az utóbbi időben az MNB tette (kastélyok, paloták, festmények). Kettő: hatalmas disznóság, hogy a forintgyengüléssel szerzett nyereségét az MNB nem a forintgyengülés veszteseire, azaz a devizahitelesek megsegítésére fordította, hanem lenyúlta azért, hogy Matolcsy kikérhesse magának a parlamentben a harsány sikereket és kedvező fordulatokat.

Nem elég, hogy hazudik, de pofátlan is és arrogáns, vagyis ő áll az erdő felől. Tragédia, hogy egy ilyen szellemi kihívásokkal küzdő egyén kezében lehetnek az ország pénzügyei. Aki magánhadsereget fizet szintén a köz pénzén és miközben a jegybank tartalékai 6 milliárd euróval csökkentek 2010 óta, 3000 milliárd forint magánnyugdíjat osztogattak szét egymás között. És ez érzi úgy, hogy simán megérdemli a fizetését.

Amikor az összes magyar pedagógus egész éves keresete 300 milliárd forint, és közben az MNB alapítványainál 260 milliárd landol, Matolcsynak kussolnia kellene, de ő pattog és kikéri magának. Szégyen, hogy a kormány 0,9%-os nyugdíjemeléssel veri a mellét, miközben ennek a tehetségtelen, kapzsi, közpénzen élősködőnek több mint száz százalékkal tolják meg a luxuséletvitelét. Szégyen, hogy ezt következmények nélkül meg lehet csinálni. De a legdurvább mégis az, hogy bármilyen csillagászati fizetéseket szavaznak meg maguknak, ugyanolyan jó étvággyal vetik bele magukat a további lenyúlásokba, a telhetetlen kaparásba.

Senkit nem érdekelne Matolcsy György fizetése, ha a gazdasági fellendítésből nem csak a leszakadás látszana, ha a horribilis fizetések mellé nem járna kapcsolt árucikként a rendszerszintű korrupció, ha az állami vezetők nem beejtőernyőzött pártfunkcionáriusok lennének, ha az általuk vezetett intézmények nem a közérdek elől gondosan eltakart kifizetőhelyek lennének és nem néznék konstansan hülyének mindazokat, akik 80-100 ezer forintos bérükből dobják össze Matolcsy méltányos fizetését.

Igazad van, Matolcsy! Nem kocsma, nem étterem, nem internetes csomagküldő szolgálat, hanem egy rohadt, büdös nagy kupleráj. Amivé rohasztottátok ezt az országot. Igen, elmentünk a határokig. Ezek már nem komoly kihívások, ez már a visszafordíthatatlannak látszó pusztítás.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.