Április 25,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VIBRÁTOR


Pórázon rángatott gazemberek

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,518,800 forint, még hiányzik 481,200 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Tegnap fáradtan szarkasztikus cikkben számoltunk be arról, hogy Pápa Levente, az Együtt képviselője feldúlt Facebook-posztban adta hírül: együtt ebédelt Matolcsy György jegybank-elnök és Polt Péter legfőbb ügyész. Az ellenzéki képviselő ezt írta közösségi oldalán:

Tegnap (azaz tegnapelőtt, szerdán-szerk.) jelentettem be, hogy Polt Péternél eljárást kezdeményezek a jegybankos alapítványokat érintő törvénytelen tőkejuttatás miatt. Erre ma együtt ebédel Matolcsy és Polt. Gondolom megbeszélik, amit meg kell.

Nem kell ahhoz elvetemült idiótának és hazaáruló balliberálisnak lenni, hogy az emberben felmerüljön, mi a búbánatos francot keres ugyanazon megterített asztal mellett (munkaidőben!) a fő nyomozóhatóság feje és a – 260 milliárd forint közpénz elprivatizálásában érintett – feljelentett. Ennek kapcsán a 24.hu meg is kérdezte a Legfőbb Ügyészséget, hogy ezt így hogyan képzelik mégiscsak. Hát így képzelik:

„ ”Dr. Polt Péter legfőbb ügyész – az MNB által tett feljelentések tárgyában – előre egyeztetett munkaebéden találkozott Dr. Matolcsy Gyöggyel, a Magyar Nemzeti Bank elnökével.

Talán nem véletlen, hogy a mindenható interneten egyetlen fotót sem találtam, amelyen Matolcsy Polt oldalán jelenne meg, vagy fordítva. Tegnap óta már ez is történelem. Azt most hagyjuk a pics*ba, hogy munkaidőben fröccsözgetni mifelénk nem ebédelést jelent, de nyilván az illetékesek szerint Unortodoxiában ez váltja ki a napi főétkezést. Szerencsére éppen ráértek, egyiküknek sem akadt jobb dolga, hát mi ebben a látnivaló?

Tegnap óta tehát ez a fejlemény: a Matolcsy György által Polt Péternél tett feljelentésekről munkaebéden csacsognak az érintettek. És mivel nem a Pápa Levente által Matolcsy ellen tett feljelentés a téma, ezért a birkáknak egyértelmű az üzenet: lehet nyugodtan tovább legelészni. Ez a hivatalos álláspontja Magyarország Legfőbb Ügyészségének.

Kezdjük az elején, igyekszem a sehova nem vezető k*rvaanyázásokat visszafogni. Eleve már az súlyosan aggályos, hogy a legfőbb ügyész felesége egy állami „cégnél” dolgozhat. Hogy ez az állami vállalat éppen Matolcsy jegybankja, az jelen esetben hatványozottan probléma. Az, hogy a független jegybank elnöke és a független nemzeti legfőbb ügyész kedélyesen elborozgat – vagyis munkaidőben alkoholt fogyaszt – egy ízléstelen indiai étteremben, vagy az ország bármely tetszőleges köpködőjében a közpénz jellegének megváltozását érintő botrány kellős közepén, amelyben az előbbi vádlóként, utóbbi a feljelentés alanyaként, gyanúsítottként jelenik meg, nem botrány: tragédia.

Nem csak azért, mert ezt munkaebédként tálalják (munkának és ebédnek nyoma nincs a fotón) és el is mondják, hogy feljelentésekről diskuráltak, hanem mert ez normális helyeken legfeljebb bűnügyi helyszín lehet. Normális helyeken két független döntéshozó még a látszatát is kerüli annak – folyamatban lévő ügyek idején különösképpen -, hogy bármilyen hivatalon kívüli kapcsolatban áll egymással. Tehát soha a büdös életben nem fognak (nem is mernének) nyilvános helyen együtt ebédelni.

Egy nyilvános, terített asztalnál, a gyanúsított-feljelentett társaságában nyomozást folytatni elborozgatni és abban semmiféle visszás, aggályos, botrányos, pofátlan vonatkozást nem találni annyit tesz, hogy a független magyar igazságszolgáltatásnak már a látszatát is sikerült beletaposni, beledöngölni a földbe. Itt már az sem fontos, hogy legalább megpróbálják imitálni, hogy nem a politika pórázán rángatott gazemberekként ülnek az ország nyakán.

A Magyar Nemzeti Bankkal összefüggésben kismillió olyan eset fut, ami bűncselekmény gyanúját veti fel. Hogy ezeket az ügyeket az a legfőbb ügyész vizsgálja, akinek felesége éppen a feljelentett alkalmazottja, hogy a két úriember egy feljelentés másnapján elfröccsözget közpénz milliárdok hullája felett, számomra azt jelenti, hogy az összeférhetetlenségi szabályok politikai indíttatású legyilkolása mentén sikerült hivatalosan is összemosni a hatalmi ágakat és a nyolcvanhatezredik golyót beleengedni a magyar jogállam hullájába.

Ezek az immár evidenciának számító, jogilag és erkölcsileg is felfoghatatlan összefonódások számomra azt jelentik már megint, hogy itt bizony vér fog folyni. Ami korábban elképzelhetetlen lett volna, azt ma elintézik egy pimasz, cinikus mosollyal, egy értetlenkedő és akkor mi van? típusú reakcióval. Itt már kocsmaasztalok mellett születnek az ítéletek, a körítést meg csak hozzáigazítják a néphülyítéshez.

Itt már a remény sincs meg arra, hogy egyáltalán a korrupció nyomába lehet és érdemes eredni. Itt már nincs kinek, hova és miért jelenteni, hogy a legmagasabb állami szinteken hömpölyög a szar. Itt már nem érdemes abban reménykedni, hogy elszámoltatják, eltakarítják, vagy a túlzsúfolt magyar börtönök valamelyikébe zárják azokat, akik visszaéltek pozícióikkal. Miközben a demokrácia alappilléreit módszeresen kirúgták a társadalom lába alól, a lebutított, óvodássorba taszított közvélemény egy része nem érti, és nem is érdekli túlságosan, hogy mi a baj ezzel. Mert miért is ne ebédelhetne együtt két fontos ember, ha mindkettőjüknek ízlik az indiai étteremben felszolgált száraz fehér bor?

Normális helyeken egy ilyen főügyész már tegnap bukott ember lett volna, aki lehetőleg még azelőtt lemond, hogy az ilyenkor azonnal felvetődő kérdésektől megkímélje magát, de minimum áttörő politikai botrányok céltáblájává válik. Normális helyeken a jegybankelnököt darabokra szedi a közvélemény és -ha sikerül kimosakodnia a futó ügyekből – jószántából vonul vissza a szakmájába. Normális helyeken ezeknek az embereknek többé a büdös életben nem lenne keresnivalójuk a közéletben.

Egy csak fékezett habzásúan tisztességes országban Polt Péter nem lehetne főügyész, sőt, Matolcsy Györggyel együtt már régen rács mögött ülnének. Magyarországon, a politika pórázán rángatott gazemberek országában egyáltalán semmi nem történik. A főügyész és a jegybankelnök tovább lopnak végzik áldásos tevékenységüket. Néha munkaebéd címen elfröccsözgetnek az éppen aktuális feljelentések kapcsán és továbbra sem értik, mi a baj ezzel.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.