Április 18,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VIBRÁTOR


Állati szép dolog az összetartozás, Balog páter

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,324,946 forint, még hiányzik 675,054 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A hír nem annyira hétköznapi, mint amennyire igaz: még decemberben jóváhagyott 1, azaz egy milliárd forinttal támogatja a magyar kormány a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházat. Hogy az erről szóló csekket fehér vasalt ingben éppen Balog Zoltán adta át Fazekas László püspöknek a Révkomáromban tartott ünnepi ceremónián kizárólag azért is jó, mert így legalább van alkalmam világossá tenni: az ilyen ünnepélyes eseményekre (díjátadásokra, kitüntetések átvételére, 1 milliárdos borítékok átnyújtási, vagy kézhezvételi szeánszára) nem azért megy fehér ingben az ember, mert a kockás nem szép, vagy mert valakit ezzel boldoggá akar tenni, hanem mert így illik.

Kár, hogy nem erről szól most ez a kis történet, pedig már megint beleéltem magam a mintás ingek alapvetésébe. Hanem arról, hogy bizony szó szerint történelmi jelentőségű ez a támogatás, amelyet állítólag a felvidéki magyar gyülekezetek megerősítése mellett a lelkészi szolgálat megerősítésére, az oktatásügy fejlesztésére és különböző létesítmények kialakítására szánják.

Mer’ a kormány nemzetstratégiája, meg Antall József, meg a visegrádi együttműködés, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megmutassuk Európának, nem vagyunk mi leoperálható vakbele neki. Arról ma már írtunk, hogy milyen jól megmutattuk, így már arról se kell.

És – mondá Balog az összes többi magasztos gondolaton túl – lehet, hogy ez egyesek szerint sok, lehet, hogy mások szerint kevés, de ebben az összegben nem a forint a lényeg, hanem „az az üzenet, ami azt jelenti, hogy összetartozunk.” És mennyire eltalálta lába közt a tőgyét és fején a szöget ő. Mennyire könnyű kevésnek, vagy éppen soknak nevezni egymilliárd forintot, amikor nem a sajátodból nyögöd, amikor nem a sajátodból ajándékozol nagyvonalúan. Amikor narancsködbe borult agyad meggátol abban, hogy visszavonulót fújj mérhetetlen arroganciádnak, amivel tegnap még miniszterként saját polgáraid arcába szálltál bele. Nincs az a nemes cél, ami budapesti időszámítás szerint ebben a pillanatban szentesíthetné ezt a szemforgató, aljas, árokásó propagandát, ezt az eszelős, tékozló pénzszórást.

Igen, szép dolog az összetartozás és mégis most magyar emberek keze szorul ökölbe teljesen jogosan és utálja amazokat a magyarokat, akik most kaptak egy milliárdot. Pedig azt hiszem megint nem őket célszerű utálni, hanem azokat, akik pátosszal teljes szólamok kíséretében borítékkal tömik ki az egyházakat. Határon innen és határon túl. Mert őszintén hiszik, hogy ha az egyházat kilóra megvették, akkor a híveik szavazatait is kilóra megvehetik. Mert tudják, hogy a jelen helyzet ismeretében, 2018-ban baromira kelleni fognak azok a szavazatok.

Tartok tőle viszont, hogy ahogy most sem, akkor sem a vajdasági magyarokat kellett utálni, amikor decemberben 50, azaz ötven milliárdot tolt a Vajdasági Magyar Szövetség valaga alá szabad felhasználás címszó alatt a Balog Zoltánt is soraiban tudó magyar kormány. A határon túli magyar párt gazdaságpolitikai programjára lepasszolt összeg még az érintetteket is meglepte, pedig van bőr vastagon azokon az ábrázatokon is. Amikor VMSZ-es politikusok vagy azok rokonainak cégei már jó előre, a tervezési időszakban bejelentkeztek a támogatásért (a következő három évre biztosított keret akkora, mint az egész vajdasági költségvetés két és félszerese!),miről beszélünk? Melyik párhuzamos univerzumban hívják a határon túli klientúra-építést összetartozásnak?

Mert egyébként állati szép dolog az összetartozás, Balog páter, de nem olyan időkben, amikor látványosan szétrohadnak a kórházak, amikor kikapcsolják az áramot meg a fűtést az iskolákban, amikor a jelenleg 17 milliárdos adósságot felhalmozó, istenverte állami vízfej 8 gáz- és 6 áramszolgáltatónál könyörgött, hogy ha késve fizet, akkor se szüneteltessék a szolgáltatást az iskolákban, amikor a gyerekosztályon a földön fekszenek a szülők, amikor otthonról kell vinni az elemet a vérnyomásmérőbe. Akkor Balog Zoltán és a magyar kormány honnan veszi a bátorságot és a felhatalmazást, hogy a határon túli egyházaknak szórja a pénzt? Hogy egyáltalán bármilyen egyháznak pénzt szórjon? Mikor lesz vége ennek az egészségtelen, pusztító szimbiózisnak? Értem én, hogy az életük múlik azokon a szavazatokon 2018-ban, de akkor meg főleg mikor lesz vége?

Vacsora a Soproni Gyógyközpont gyerekosztályán (2016 február)

Nem bocsánatos bűn, és a pokol tűzén fog elégni az összes erkölcstelen álkeresztény, aki úgy ad a jobbik kezével az egyiknek, hogy a rosszabbikkal elvesz a másiktól. Ami nem lenne baj, ha jutna egyiknek is, másiknak is. De nem ez a helyzet. És a legdurvább az egészben, hogy még csak nem is ezek a milliárdok, konkrétan most ez az 1 milliárd képezi a legnagyobb veszteséget, hanem a múló idő: a fejlődéstől, a haladástól elvett drága, milliárdokban kifejezhetetlen és visszafordíthatatlan idő.

Heim Pál Gyermekkórház, napjainkban

Nem számolom át lélegeztetőgépre, kórházi ebédre, közmunkásbérre, különböző ágazati bérfejlesztési lehetőségekre, ceruzaelemekre, krétára, tekercs vécépapírra, az országot naponta elhagyó orvosok és nővérek számára, de a nagyfene jótékonykodás közepette Magyarországon például így néz ki (és azóta sokat romlott a helyzet) a gyermekszegénység:

De ha esetleg mindez nem volna elég annak megértéséhez, hogy a nemzetstratégia lényegében cinikus rombolást jelent:  „Az ország elment a határokig, ennél nagyobb béremelések nem lesznek a kormányzati szektorokban – mondta Orbán Viktor hétfőn a parlamentben. Hát íme, itt a példa arra, hogy ez is tételes hazugság volt. Igenis átléptünk azokon a határokon és átértünk a határon túlra. De nem, még véletlenül sem az éhező, nyomorban élő ukrajnai magyarok irányába (akkor is durva lenne, de talán jobban lenyelné a gyermeke kórházi ágya mellett fekvő szülő is), hanem Szlovákiába, egy nálunk gyakorlatilag magasabb életszínvonalon élő országba.

Az egy főre jutó GDP

Balog! Ha ez az 1 milliárd az összetartozás üzenete, ha szerinted ez se nem sok, se nem kevés, de lehet, hogy sok és lehet, hogy kevés, akkor – és semmi mást ne vegyünk figyelembe – az a 17 darab milliárd, ami alapvetően leginkább a te felelősséged, az sok, vagy kevés? Mert ahogy valaki találóan megfogalmazta: ha 1 milliárd valóban lehet az összetartozás üzenete, akkor a legátláthatóbb magyar állami intézmény, számtalan bajok okozója, a Klik tizenhétszeresen tartozik. Nem össze, hanem mindenki másnak.

Nem, kurv*ra nem összetartozás ez, valami egészen más. Valami, amibe szépen lassan belepusztulunk. Határon innen egészen biztosan.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.