NEHAZUGGY

Viszonzatlan barátság

Az Orbán-Merkel találkozó legnagyobb dicsőségére (értsük úgy, hogy Orbán Merkel látványos megalázásának igényével kirándult Berlinbe) indulatba jött a propagandagépezet, öröm nézni. Meg kell a szívnek szakadni rögvest. Képzeljék, mik nem vannak: viszonzatlan a magyarok németbarátsága. Nem mi csaptunk a hasunkra, hanem tudományosan bebizonyította a Fidesz egyik házi elemző- és közvéleményt kutató műhelye.

A lopott közpénzből fenntartott Magyar Idők nevű pártlap rendelte meg (így vándorol a közpénz egyik helyről a másikra) azt a közvélemény-kutatást, amelynek eredménye szerint a magyarok háromötöde, 59 százaléka nyilatkozott kedvezően Németországról, a németek 55 százaléka viszont kedvezőtlen véleménnyel volt Magyarországról. Brühü.

Az MTI híre következik, mert ami szép, azt meg kell mutatani mindenkinek:

 „A német sajtó 2010 óta tartó éles és sok esetben egyoldalú Magyarország-kritikája megtette hatását a német közvéleményre„. A Nézőpont-csoporthoz tartozó Médianéző által készített kimutatás szerint a német médiában 2017-ben Magyarországról szóló összes vizsgált beszámoló 70 százaléka volt negatív hangvételű, és mindössze 1 százaléknyi pozitív és 29 százaléknyi semleges cikk jelent meg.

Ezért nem meglepő, hogy Magyarország megítélése rossznak mondható a német felnőtt lakosság körében, a Nézőpont Intézet Németországban végzett felmérése alapján.

A kutatás adatait részletezve hozzátették: a németek alig több mint harmada, 38 százaléka nyilatkozott kedvezően, míg 55 százalékuk kedvezőtlenül Magyarországról. Legkevésbé a legfiatalabb, 30 év alatti korosztály (32 százalék jó, 58 százalék rossz) és a fővárosiak (33 százalék jó, 56 százalék rossz) volt jó véleménnyel Magyarországról. Nincs egyetlen korosztály sem, amelynél többségben lenne a Magyarországról alkotott kedvező kép.

A magyarok ezzel szemben továbbra is kedvezően vélekednek Németországról. A megkérdezettek 59 százalékának van jó véleménye az országról, rossz véleménye pedig 28 százaléknak. A németbarát többség minden társadalmi csoportban kimutatható. A fiatal magyaroknak különösen jó a véleményük (76 százalékuknak jó, 20 százalékuknak rossz), de a leginkább elutasító 60 év felettieknek is a fele pozitívan nyilatkozott Németországról (49 százalékuk jó, 35 százalékuknak rossz a véleménye). 

A Nézőpont Intézet felmérése 2018. április 11. és 2018. május 11. között készült Magyarországon és Németországban, országonként 1000 ember telefonos megkérdezésével. A minta országonként reprezentatív az adott ország 18 évesnél idősebb lakosságára nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. A kutatás során feltett kérdés így hangzott: „Kérem, mondja meg, hogy Önnek inkább jó, vagy inkább rossz véleménye van az alábbi országokról.„

Mondanánk, hogy a legszebb szerelem akkor is a viszonzatlan, reménytelen szerelem, de lehet, hogy ezt így nem értik az okos, pártutasításra kutakodó művész urak és hölgyek. Pedig az is igaz, hogy ha van hiánypótló és hasznos kutatás, ha valamire érdemes volt elverni megint akármennyi közpénzt, akkor ez a kérdéskör minden bizonnyal az.

Nem szeretnénk a világért sem beleugatni a szánkba rágott magyarázatokba. Ja, de. Ha már azt nem kérdezték meg a megkérdezettektől, hogy mégis mire alapozzák a véleményüket, hanem gyártottak egy ócska pártközpont-szagú magyarázatot néhány statisztikai adat mellé (hazudik Magyarországról a német sajtó, mert nekik ez a mániájuk), akkor volna itt néhány kérdés.

Nem lehetsége, hogy az üldözési mánia, a megint báncsák és utálják a magyart kezdetű sirám, meg a csak rosszat írnak rólunk, mert mi olyan nagyon különleges, meg nem értett zsenik vagyunk, hogy tömött sorokban utálkozva irigylik mindenütt a sikereinket típusú megközelítések mögött egy pofonegyszerű magyarázat húzódik?

Nem lehet, hogy a németek szerint nem annyira vicces, hogy az ő pénzükön egy korrupt miniszterelnök hobbivonatocskát épít a kertje végébe, mert nehéz gyerekkora volt?

Az teljesen elképzelhetetlen, hogy normális embert felháborít az, hogy Európa lassan/már most is leggazdagabb embere az a felcsúti gázszerelő, aki úgy lett sikeres üzletember és vállalkozózseni pár év alatt, hogy előtte kilógott a segge a gatyából, de mióta a haverja miniszterelnökké avanzsált, egyszerűen nem tud félreállni az európai közpénzek útjából?

Az gondolkodás nélkül kizárható, hogy demokráciában szocializálódott, valóban európai polgárok számára nem magától értetődő, isteni és természeti törvény, hogy egy miniszterelnök közvetlen rokona (jelen esetben elsőszülött gyermekének hites ura) uniós pénzekből állt a saját lábára úgy, hogy előtte semmihez nem értett, szinte semmije nem volt, de mára már raklapnyi lenyúlt uniós pénz bánja a zsenialitását?

Ezeket a Magyarországról szóló, egyébiránt nagyon is ellenőrizhető információkat hogyan lehet nem egyoldalúan, hanem annyira sokoldalúan leírni, hogy a Fidesz-szolgák is elégedettek legyenek, és ha már a magyarokat mindenképpen muszáj, legalább a németeket ne nézzék hülyének? Nincs több kérdésünk.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább