Március 29,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Ünnep után. Helyett

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,567,959 forint, még hiányzik 1,432,041 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Ma kivételesen nem hoztam MTI hírt, mert sajnálatos módon tegnap átsuhantunk egy nagy ünnep felett, és még csak néhány mondatban sem emlékeztünk meg valamiről, amiről pedig talán kellene.

10 évvel ezelőtt írta alá Schmitt Pál köztársasági elnök az Alaptörvényt, mely jogrendünk talapzatát képezi, szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. (Varga Judit)

Ez az Alap.
Ennyi. (Deutsch Tamás)

És tényleg! Nagyjából 10 évvel ezelőtt írta alá az akkori neírdalájános a gránitszilárdságút, ami aztán 2012 január elsején életbe is lépett. Az Alaptörvény lényegében egy társadalmi szerződés. Lenne. Vagy ilyesmi. Az Orbán-kormány ez esetben – kivételesen – elfelejtette megérdeklődni a társadalomtól, hogy óhajt-e változtatni az Alkotmányon vagy sem. Az történt, hogy az azóta igen csúf kalandba – inkább botrányba – keveredő Szájer József vonatozás közben megírta az Alkotmány helyébe lépő Alaptörvény nevű izét.

Amikor elkészült vele, odatolták Schmitt Pál elé, akiről annyit érdemes tudni (de inkább annyit sem), hogy doktorként írta alá, de miután kiderült, hogy lopott kicsit, visszavonták a doktori címét, előtte még azt hazudta bele a kamerába, hogy nem plagizált, de hamar kiderült, hogy mégis. Végül önmagától meghatódva lemondott a tisztségéről, amit igen okosan tett, mert így azóta is jár neki a fizetés, rezidencia, autó, sofőr, személyzet. Ja, azt is mondta ő, hogy akkor most jól le fog doktorálni saját erőből, ezt azóta sem sikerült kiviteleznie.

Az Alaptörvényhez kapcsolódik Kerényi Imre ötlete nyomán az alaptörvény asztala nevű népi bohózat is, ami szokás szerint egy zsák pénzünkbe került, de legalább jót röhöghettünk rajta. Vagy nem. Az volt az eredeti koncepció, hogy annyira gránitszilárdságú az alapizé, hogy azt majd csak két egymást követő parlament egybehangzó döntése (nem két parlamenti döntés, hanem két ciklus) változtathatja meg, de azóta az Orbán-kormány kilencszer változtatta meg. Eddig.

Az alaptörvény asztalát beszőtte a pók, az Alaptörvény díszkiadása már egy év után hatályát vesztette, Schmitt Pál még mindig nem doktor, Szájer József az ereszen menekült a rendőrök elől, szóval valóban van mit ünnepelni. Éljen!