November 14,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Újabb nagy Fidesz-győzelmek

Üdvözletem! Hétfő van, reggel van, nekem még mindig korán van, (és akkor még koránabb volt, amikor ébredni kellett), de nagylelkűen megkímélek mindenkit a vonatkozó hisztériámtól. Abból ki sem látszunk, kapkodom is a fejem, honnan ragadjam meg ezt a fontos, már-már történelmi hetet, amivel éppen szembenézünk. A pártmédia legfajsúlyosabb alkotógépe meghirdette a tutit (egy ennél jóval árnyaltabb, propagandamentes beszámoló ITT olvasható arról, hogy miről szól a történet, mi várható és minek milyen következményei lehetnek):

Ja, hogy akkor a Sargentini-jelentés mégiscsak a magyar jogállamiság kérdéséről szól? Ezt eddig kétpofára tagadták az elvtársak, de úgy látom, egy kis odanemfigyelés és máris lehullanak a leplek. Tehát a Sargentini-jelentés nem a migrációról és a kötelező kvótákról szól, amivel kapcsolatban állítólag megkérdezték a magyar embereket, ugye? Jó, örülök, hogy ezt tisztáztuk akkor. Jobb később, mint soha.

Tegnap este szintén ordibáló nagy betűkkel adták hírül – miután hosszú hetek-hónapok óta temetik Svédországot és hirdetik a baloldal totális megsemmisülését -, hogy a bevándorlásellenes erők hasítanak, a jobbközép pedig vezet a baloldali koalíció előtt. Ez majdnem így is van, leszámítva, hogy ma reggeli állás szerint (ez még nem a végleges eredmény), csak hajszállal ugyan, de a nyers aritmetika törvényszerűsége alapján nyert a baloldal a svéd választáson. Akkor is, ha mindössze 0,3 százalék a különbség a baloldali koalíció és a konzervatív pártszövetség által kapott voksok között, eszerint pedig két képviselővel többen lesznek a baloldaliak a svéd parlamentben. Vagyis tehát, ha jól értem, az euroszkeptikus-bevándorlásellenes párt (Svéd Demokraták) előrenyomulása természetesen megtörtént, a várva várt áttörés viszont alighanem elmaradt. Vagyis míg egy ilyen párt Magyarországon kétharmaddal nyeri a választást, Svédországban mindössze 17,6%-ot sikerült behúzniuk. Szeretettel és kíváncsian várjuk Svédországban élő olvasóink sokkal élethűbb és pontosabb kommentárjait arról, hogy pontosan mi is történik ott azon kívül, hogy várhatóan elhúzódó koalíciós tárgyalások kezdődnek. Az Origo vonatkozó rémhíreit (No-go zónák Svédországban: segélyből élnek a bűnöző migránsok – videó) nem szeretnénk független-objektív tájékozódásunk forrásaiként használni.

Úgy értettem, hogy tegnap-tegnapelőtt azon akadt fenn a kormánykritikus sajtó, hogy Orbán Ráhel miniszterelnöki sarj sokmillió forintos szettben jelent meg  a kötcsei lazuláson (ebben nincs benne a luxusterepjáró ára). A megrökönyödés okát nem pontosan értem. Azt persze értem, hogy az össznépi csámcsogásra kiválóan alkalmas, kattintásbarát politikai bulvárnak változatlanul nagy a piaca. Mindazonáltal szerintem annál, hogy Orbán Ráhel 2 milliós, vagy 12 milliós, vagy 26 milliós szettben jelenik meg bárhol, abból csak annyi következik, hogy tényleg a saját lábán áll. Azon értetlenkedni, hogy mibű, teljesen felesleges. Mióta Tiborcz elmesélte, hogy bárki bevásárolhatja magát Mészáros Lölö üzleteibe, mióta nyíltan folyik az Orbán-família kasszájába a törvényesen összeharácsolt közpénztulajdon, szerintem nevetséges ezen rugózni. Az lenne a fura, ha olcsóba öltöznének a felkapaszkodott senkik. Már nincs miért úgy tenniük, mintha nem futná csilliárdos szerelésre: Audemars Piguet Royal Oak óra, Gucci cipő, Louis Vuitton táska. Ez nem a probléma, ez a következmény.

A probléma minden más, ami persze sokkal kevesebb kattintást hoz. Pedig sokkal súlyosabb, amit ennek a bármit is cibál magára, ordít róla a suttyóság jellegű nőszemélynek a sajtó elől már megint undorító módon menekülő apja (főállásban megélhetésileg: miniszterelnök) előadott a marhapofát zabáló közönségének. Ami a kötcsei eligazításról kiszivárgott (pl. kultúrharc, újabb alkotmánymódosítás, a kórházak állapota rendben van, stb.), néhány árnyalattal súlyosabb, mint Ráhel luxustramplisága, alkalomadtán szót ejtünk erről is.

Újabb nagy Fidesz-győzelem az időközi választásonÚjabb időközi választást húzott be a Fidesz – ilyen és hasonló címekbe csomagolva örömködik a közpénzből kitartott szektor azon, hogy Berecz Jánost, a Fidesz-KDNP jelöltjét választották polgármesternek a vasárnap megtartott időközi önkormányzati választáson a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gávavencsellőn. Azt elfelejtették hozzátenni, hogy volt egy másik időközi választás is Mezőtúron (ha nem tévedek, ez Tállai András szalagnyeszetelő-benzinárcsökkentő birodalma; de, tévedek, az Mezőkövesd), ahol haláleset miatt rendeztek időközi önkormányzati képviselőválasztást. Jó, tényleg elhanyagolható a jelentősége, de akkor is: kurva alacsony részvétel mellett és pusztán öt szavazattal, de az MSZP jelöltje nyert a függetlenként induló, de a Fidesz által támogatott jelölttel szemben. Nem ajánlom senkinek, hogy pezsgőt bontson a váratlan eredményen felbuzdulva, és önmagán túlmutató jelentőséggel ruházza fel a dolgot, de azért a szolgamédia tényleg elmehetne már vígan a büdös francba.

Jut is eszembe erről az állami hírügynökségként ismert, a pártállam fennhatósága alatt működő MTI. Az ott ténykedő szalagmunkások is történelmet írtak szerintem, midőn a toporzékolási miniszter futóeredményét az országos közérdeklődésre számot tartó események sorába emelték.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a 299. helyen, 1:31:38-as idővel ért célba a vasárnapi budapesti 33. WizzAir félmaratonon. (…) Arra a kérdésre, van-e a sportágban politikusok között verseny, azt mondta: biztosan van, de azért jobb, ha a futók összességéhez méri a tudását, mert ha csak a politikusokhoz méri a futóteljesítményét, az túlságosan pozitív képet festhet róla. Szijjártó Péter elmondta, hogy a mostani volt a tizedik félmaratonja és eddig a harmadik legjobb eredménye, így elégedett. Közölte, a félmaraton első 3-4 kilométerén az ember még tud figyelni a környezetére, utána azonban megszűnik minden, és vagy a túlélésért, vagy a még jobb időért küzd. A jó futás az, amikor az ember csak a futásra figyel, semmi másra, a legjobb futás pedig az, amikor mindenre figyelünk, csak nem a futásra – idézett egy mondást a miniszter. (MTI)

Azt elég valószínűnek tartom, hogy amennyiben a főnökéhez kellene mérnie a futótudományát, az pár pillanat alatt közröhejbe fulladna. Másrészt bízom benne, hogy megérem Szijjártó és az Orbán-kormány ama nagyszerű, utolsó futását, amikor tényleg semmi másra nem áll módjukban majd figyelni, csak a futásra.

Mindeközben: tárcaközi keretmegállapodást írt alá a 2020-ig tartó kulturális együttműködésről Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Olga Jarilova, az orosz kulturális tárca helyettes vezetője vasárnap a moszkvai Nagyszínházban (Bolsoj). Rég volt már, amikor Viktorovics ajtót mutatott a tudjukkiknek, nem igaz? Azóta már megint ugyanazok a szelek fújnak át a huzatos magyar házon. Nem mintha az orosz kultúrával bármi bajom lenne, sőt.

Ámazonban nem oly nehéz megállapítani, hogy ez a termelési jelentésekre emlékeztető propagandaszöveg egy sokkal nagyobb és súlyosabb sztori ártatlan mellékzöngéje. Ennyit kell ehhez tudomásul venni: Putyin gépezetének tagjai kaptak magyar papírokat Orbánék kötvényprogramjában. Példának okáért: az orosz törvényhozás alsóházának, a Dumának az egyik tagja; több orosz állami cégvezető; az orosz külföldi hírszerzés főnökének több közeli családtagja, köztük a fia is; egy, a moszkvai maffia egyik csoportjával összefüggésbe hozható, a Kremllel szoros kapcsolatot ápoló üzletember; az új magyar atomerőművet építő orosz atomvállalat, a Roszatom egyik korábbi vezetője; a Gazprom egyik leányvállalatának az igazgatója, vagy az Aeroflot orosz állami légitársaság fapados leánycégének vezetője. Nos, így állnak a dolgok, még szerencse, hogy Orbán Putyinhoz dörgölőzését csak a gaz hazaáruló balliberálisok tartják Európa és az EU meggyengítése legfőbb eszközének. Még szerencse, hogy nem igaz egy szó se ebből. És arról nem is beszéltünk, hogy mennyit bukott az egyszeri fideszes szavazó is ezen a letelepedési kötvényes gazemberségen. Egészségükre!

Itt a végem, békés, eredményes hetet mindenkinek! Akinek harcolhatnékja van, az verdesse magát a földhöz nyugodtan.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.