Április 19,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Ugyan menekültválság már régóta nincsen, de ez a magyar kormányt mikor zavarta?

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,324,946 forint, még hiányzik 675,054 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Noha már tavaly is jóval kisebb számban érkeztek menekültek Európa irányába – konkrétan a 2015-ös válság előtti idők számait mutatva – a kormányt ez teljes mértékben hidegen hagyja. Toborozzák a határőröket, hogy azok a déli kerítésnél szolgálják a nemzetet a betörni készülő több millió menekülttől. Persze a határkerítés túloldalán szinte senki nincs – arról már nem is beszélve, hogy 2015-ben sem akart senki az országban maradni, csak átutazni – ez azonban nem zökkenti ki a kormányzatot, amely még idén február végén meghosszabbította a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fenntartását.

A mai napon az MTI azonban lehozott egy hírt, ami hivatalosan is alátámasztja, hogy erre ma már semmi szükség nem lenne:

Három éven át tartó folyamatos csökkenés után tavaly már megfelelt az Európai Unióban benyújtott menedékkérelmek száma a migrációs válság kezdete előtti szintnek – írta hétfőn közzétett éves jelentésében az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO).

Az ügynökség arról számolt be, hogy 2018-ban 666 480-an kértek nemzetközi védelmet az EU huszonnyolc tagállamában, illetve Izlandon, Norvégiában és Svájcban, ami 10 százalékos csökkenés a 44 százalékos visszaesést produkáló megelőző évhez képest, és már megfelel a 2015-ös példátlan menekültáradat előtti szintnek.

Kiemelték: bár a beadványok száma meglehetősen stabilan alakult, voltak lényeges eltérések egyes országok között. A kérelmezők legnagyobb csoportját továbbra is a szíriaiak alkották, részarányuk azonban nagyjából 13 százalékra esett vissza. Őket az afgánok és az irakiak 7-7 százalékkal követték, majd a pakisztániak, az irániak, a nigériaiak, a törökök és a venezuelaiak. 2015-ben és 2016-ban még minden negyedik menedékkérő szíriai volt.

Jelentősen nőtt a venezuelai, a kolumbiai és más latin-amerikai, például hondurasi, nicaraguai és perui menedékkérők száma. A menedékkérelmet benyújtók csaknem egyötöde olyan országokból érkezett, amelyek állampolgárai vízummentesen léphetnek be az EU területére, ilyen például Venezuela, Kolumbia, Albánia vagy Georgia. Az EASO tájékoztatása szerint a tavaly megvizsgált 601 525 elsőfokú beadvány mintegy 39 százalékát bírálták el pozitívan, ez 7 százalékpontos visszaesést jelent.

A legmagasabb átlagos elismerési arányt a jemeniek (89 százalék), a szíriaiak (88 százalék) és az eritreaiak (85 százalék), a legalacsonyabbat pedig a moldovaiak (1 százalék), az észak-macedónok (2 százalék) és a georgiaiak (5 százalék) körében jegyezték fel. Az összes beadvány közel háromnegyedét Németországban, Franciaországban, Görögországban, Olaszországban és Spanyolországban nyújtották be.

A végső határozatra váró ügyek száma 2018 végén 896 ezer körül volt, 6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az idei év első öt hónapjában több mint 290 ezer kérelmet regisztráltak. Ez 11 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest, a szakemberek azonban úgy vélik, a megugrás még nem jelenti azt, hogy trendforduló következik hosszabb távon. (MTI)

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.