Október 15,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Titokzatos luxus, hasító nyomorúság

Szépjóreggelt, drága emberek! Mindenki boldog, hogy megint hétfőt tartunk? Én se. Akkor ezt meg is beszéltük, lendüljünk tovább. Jó, tudom, viharos a szél és egyre inkább ősz van, de ezek az elkerülhetetlen természeti katasztrófák (például az, hogy nyár után ősz lesz egyszer csak) teljes mértékben eltörpülnek amellett, hogy milyen fantasztikus dolgok alakítják a magyar közéletet.

Tényleg csak egy pillanatra nem figyeltem oda, és mit kell látnom? Hogy a futball legnagyobb Duna-menti rajongója és sufniszakértője (a mi kutyánk kölyke elmélet megalapozója), a sport felcsúti nagykövete, egyben Európa keresztény gyökereinek utolsó reménysége (igaz, ez utóbbi most nem kapcsolódik ide szervesen) 6 millió eurót (nem egészen 2 milliárd forint, ennyért minden gázszerelők gyöngye fel sem kell hétfő reggel) ajánlott Románia leggazdagabb emberének, egykori neves teniszezőnek a részben általa tulajdonolt genfi tenisztorna szervezési jogaiért. Most mondják meg, hát nem egy áldott jó ember ez? Kezét-lábát összetöri, hogy nekünk jó legyen, alkudozik, hogy valóban büszke és erős ország lehessünk, ahol nem csak holmi ATP 250-es tornát rendeznek (az is jócskán egymilliárd feletti összegbe került), hanem annál lényegesen drágább versenyeket is? Ezzel nekem semmi bajom nincs, végül is egy miniszterelnöknek az a dolga, hogy üzleti vállalkozásként üzemeltesse az országot, hogy egyszemélyben eldöntse: ami kell, az kell. Ja, nem. De mindegy. Ha belegondolok, hogy a meg nem rendezett olimpián mennyit buktunk, tekintve, hogy ahhoz sem az Orbán-família költségvetésének terhére ragaszkodott az elvetélt futballista, ez az elméletileg 6 millió euró simán megérte.

Sőt, még abba is belegondolok – a hétfő reggel ideális időpont a filozófálásra -, hogy egy genfi tenisztornához hasonló versenyt a Mészáros-Tiborcz-Orbán dinasztia a saját, jellegét elveszített közpénzből harácsolt vagyonából is simán össze tudná hozni, egyenesen röhögnöm kell. Kínomban. Éppen tegnap olvastam, hogy már nem csak Orbán veje, már nem csak a disznószerelő vállalkozó, de az ő szeretett veje is felkúszott a milliárdos állami megrendeléseket futószalagon nyerő nagy magyarok sorába. Jó, tényleg csak egy pitiáner 1,75 milliárdot érő vasúti trafóállomás megépítéséről van szó Hajdú-Bihar megyében, de az a jó ezekben a családi vállalkozásokban, hogy amiért Mészáros mester és após le sem hajol, azért a vejkó boldogan.

Szerintem ehhez kapcsolódik szervesen – és pont jól van ez így egy kultúrharcoktól hangos országban -, hogy minden negyedik gyerek funkcionális analfabétaként kerül ki az iskolából. Az RTL Híradója arról számolt be, újra 18 éves korra kellene emelni a munkaadók szerint a tankötelezettséget (amit a kormány hat éve éppen a munkerőpiaci elvárásokra hivatkozva csökkentett), és kötelező vizsgához kötni az általános iskola befejezését, ugyanis a lemorzsolódás hatalmas probléma. A második negyedévben a munkaerőhiány történelmi rekordra nőtt, ráadásul a dolgozók száma évente évről évre csökken, minden évben 40-50 ezerrel kevesebben állnak munkába, mint ahányan nyugdíjba mennek, ezzel pedig úgy nehéz bármit is kezdeni, ha az iskola funkcionális analfabétákat bocsát ki tömegesen. Nos, a kormánynak semmi kedve nem volt válaszolni arra a kérdésre, hogy van-e bennük hajlandóság visszaállítani a 18 éves tankötelezettségi korhatárt, ellenben bámulatos arroganciával ezt nyögték ki:

Míg 2010-ben a rekordmagas munkanélküliséggel kellett megküzdenünk, addig ma egy kellemesebb problémáról, a munkaerőhiányról kell beszélnünk. (Pénzügyminisztérium)

Hol itt a probléma? Mennyivel faszább, hogy lassan nincs ki eltartsa a Döbrögi dinasztiát, de bezzeg 2010-ben mekkora volt a munkanélküliség… Ezeknek a politikai kalandoroknak a cinizmusáról egykor Nobel-díjas könyveket fognak írni, az már biztos is. Van ez is akkora pofátlanság, mint amikor egy barnanyelvű közpénz-munkás agitpropnak nevezi a nem közpénzből finanszírozott sajtót.

Szerencsére a kerítésébe belezavarodott nagy embernek nincs ideje ilyen pitiáner, jelentéktelen ügyekkel foglalkozni, számára a nemzeti ügy az, hogy szétverje Európát, mert akkor biztosan bekerül a történelemkönyvekbe. Szerintem valaki szólhatna neki, hogy már bekerült, el kéne engedni ezt a projektet. Nyilván nem fogja, de azért legalább annyival előrébb vagyunk, hogy az állítólagos szövetségeseinek is világos már: Orbán kompromisszumra való alkalmatlansága (a szélsőségesség és a populizmus) pontosan ugyanolyan ellenfele Európának, mint Putyin vagy Trump kívülről jövő fenyegetése. Valahogy így értelmezhető az, amit Manfred Weber az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakciójának vezetője a spanyol ABC című konzervatív napilapban vasárnap megjelent interjúban mondott annak kapcsán, hogy a felcsúti üstökös nem mutatott semmiféle kompromisszumkészséget a Sargentini-jelentésről szóló európai parlamenti vitában. Lehet, hogy éppen ezért le kéne számolni azokkal az illúziókkal, miszerint értelmes vitában, érdemi párbeszéddel, szép szavakkal bármilyen eredményre lehet jutni ezzel az emberrel. Nem lehet.

Ennek ékes példája az kommunikációs háború, amit azóta vív egy újabb gyűlöletkampányba csomagolva. És ezen sajnps az sem változtat, hogy egy friss felmérés szerint a magyarok enyhe többsége is megszavazta volna azt a kurva jelentést. A Publicus Intézet Vasárnapi Hírek által megrendelt közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek több mint fele gondolja úgy, hogy a Sargentini-jelentés elsősorban a magyar kormányt ítéli el, és a válaszadók negyede gondolja úgy, hogy Magyarországot. A válaszadók többsége úgy gondolja, hogy a demokratikus normák követésének ügye egy EU tagország esetében elsősorban az ország belügye, de az EU-re is tartozik. Szeretnék gratulálni a Fidesz szavazóknak, akikre hat a propaganda, akik nyelik a propagandát, mint kacsa a nokedlit. Csupán 8%-nyi fideszes szavazó van, aki a lehazaárulózott EP-képviselőkhöz hasonlóan igent nyomott volna.

Apropó listák és hazaárulók (üdvözlöm Schmidt Máriát, a listázás nagyasszonyát is!): egy ukrán oldal kárpátaljai magyarokat listáz hazaárulóként. És ha már terítéken van, hogy Szijjártó Péter toporzékolásügyi miniszter válaszlépéssel fenyegeti Ukrajnát, amiért a beregszászi magyar konzul kiutasítását tervezik ukrajna magyarok kettős állampolgársága ügyében, szerintem érdemes volna elgondolkodni azon is (nem fognak), hogy aki olyan könnyű helyen tartja a hazaárulózást és a különféle ordenáré listázásokat, mint a magyar kormány, annak számolnia érdemes azzal is, hogy ez olykor bumeráng-effektust produkál. Az ukrajnai magyarok mindenképpen szívnak (nem a magyarul nem beszélő import ukránokra gondolok), csak hát elég macerás a nacionalista indulatok felkorbácsolására panaszkodni egy olyan kormánynak, amelyik évek óta a nacionalista hergelésből él. Azt hiszem, az ökölpolitizálás és a kocsmai diplomácia (így csúfolják azt a színvonaltalan hisztériát, amely állítólag minőségi változást jelent az elmút nyolc év előtti elmúlt nyolc év merjünk kicsik lenni politikájára), amit az Orbán-kormány képvisel, annak csak áldozatai lesznek határon innen és túl.

Nem baj, majd egyre többen megértik. Vagy nem. Addig is nagy titkokat őriz a Lázár János dohányügyi megbízottól nem független kastély (ő vadászháznak nevezi, de ez minimum röhejes). Olyannyira, hogy a társaság részvényeinek feléről (48 százalék) nem lehet tudni, hogy ki vagy kik a tulajdonosai. A titokzatos luxus másik oldalán hasít a nyomorúság: Borsod legszegényebb településein ezreket kell fizetnie annak, aki alaptalanul hívja ki az ügyeletet Edelényben, az orvosi ügyeletet fenntartó önkormányzat döntött így a múlt héten. Világszínvonal, az.

Abba is hagyom magam, mert mégiscsak hétfő van. Legyen szép hetük, és őrizzék meg a józan eszüket. Nem rajtunk fog múlni! Csókpuszipacsi.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.