NEHAZUGGY

Titkolózni, fenyegetőzni, védeni a védhetetlent

Verőfényes, józan, friss jó reggelt kívánok! Bár soha nem vetemednék arra, hogy ha nem muszáj, öncélúan ismételjem magamat/magunkat, de most néhány gondolat erejéig visszakanyarodnék a tegnap esti posztunkhoz. Mert ha jól látom – remélem, nem értek félre semmit -, a fideszes identitás, a szemrebbenés nélküli hazudozás képessége, a mindenhez is értés, valamint az érinthetetlenség illúziója, minden erkölcsi minimumot lépten és nyomon megbecstelenítő szervilizmus, illetve a mindezzel nyakon öntött több tiszteletet követelés önmagában nem véd a koronavírustól. Ha jól értettem, egy úgynevezett magánügy miatt került hatósági házi karanténba több fontos és kevésbé fontos kormányzati ember. Egy magánrendezvénynek számító múlt szombati kerti parti tehet róla. Vagyis hát így is lehet értelmezni azt, amit látni engednek az elvtársak és elvtársnők.

Meg úgy is, hogy miközben megy a duma a pórnépnek, hogy mit és hogyan kell cselekedni, odafigyelni, tekintettel lenni, betartani, felelősségteljesen viselkedni, a nagyon okosok, az uralkodó osztály felelősségteljes zsenijei példamutatás helyett adtak a bulikázás szájára. Egyáltalán nem hiszem, hogy vadvirágos jókedvükben kötötték a nyilvánosság orrára a dolgot, de mivel sajnos Hollik fideszes kommunikációs igazgató elkapta a kórságot – amiről tehát joggal gondolhattuk a legfelsőbb országvezetés viselkedése alapján (a maszk, meg a távolságtartás, meg a seggrepacsi mellőzése nem úri népeknek való), hogy kizárólag őket nem fenyegeti -, és emiatt le kellett fújni a korábban nagy dobra vert Tranzit nevű fideszes közéleti fesztivált, hát nem lehetett elhallgatni, hogy mi van. Ahol nem mellesleg a félistennek is szónokolnia kellett volna szombaton. De így már nem fog szónokolni, meg a nyúljás halászleves pacalba se belezabálni. Gondolom, azt nem mondhatták, hogy gyomorrontást kaptak testületileg, mert szar volt a táplálék (azért csak nem halasztanak el egy ilyen fontos pártpolitikai propagandalehetőséget), úgyhogy Hollik bevallotta, hogy utolérte – ha a sorsa még nem is – a koronavírus.

Egyrészt tökjó, hogy a félistenként közlekedő doktorminiszterelnök nem érintett a dologban, az érintett két miniszter és négy államtitkár meg már így is épp elég. Másrészt ha ezt az egészet leegyszerűsítjük, akkor azt is mondhatjuk, hogy gyakorlatilag Hollik áthúzta a félisten terveit, és miután idén már a tusványosi észosztás kivételes lehetőségétől is megfosztatott, szerintem most nem annyira boldog attól, hogy a tihanyi szózata is elmarad. Annyira biztosan nem, mint amennyire Gulyás azért, mert a soros kormányinfón nem kellett Szijjártó szennyesét sikálnia. Harmadrészt megint úgy sikerült a valóságot kibontaniuk az érintetteknek, hogy az csak foltokban tartalmaz igazságot: sajtóhírek szerint ugyanis nem egy viszonylag kevés résztvevő részvételével zajló szerény kis kerti partiról van szó, ahogyan Hollik állította, hanem egy zsófiapusztai kúrián, száznál is több fontos ember részvételével lezajlott hejehujáról. Nem is annyira ez a valami, hanem az, hogy a bulihelyszín tulajdonosa, a méltán duplaismeretlen Schaller-Baross Ernő – aki a miniszterelnökségi nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár – elfoglaltságára hivatkozva nyomta ki a telefont, anélkül, hogy megválaszolta volna a sajtó arra vonatkozó kérdéseit, hogy kik vettek részt az összejövetelen, és milyen óvintézkedéseket tettek.

De így is hálásak lehetnek az alattvalók, amiért a kőfideszes Alapjogokért Központ vezetője, bizonyos Szánthó Miklós kegyeskedett előmászni a kövek alól és kinyögni, hogy valójában az ő magánrendezvényük volt az a szombati esemény, amelynek Hollik István nevű résztvevője pozitív koronavírus tesztet produkált lett. A fideszes agymosoda igazgatója, egyben a KESMA nevű állampárti propagandaüzem elnöke ezen túlmenően nem kívánt nyilatkozni. Így kell ezt csinálni, nem ügy.

Ahhoz képest, hogy az Átlátszó szerint azt is eltitkolták, hogy Palkovics innovációs minisztériumának triplaismeretlen, Solymár Károly Balázs névre hallgató helyettes államtitkára (aki a sors iróniájának köszönhetően éppen a kormányzati VírusRadar alkalmazás felelőse, amely mobilos alkalmazás segítségével kideríthető, ki került igazolt koronavírus-fertőzött közelébe) július eleji törökországi kiruccanása folyományaként hurcolta be a vírust az amúgy vírustalan Magyarországra, pláne nem ügy. A jól megérdemelt luxusnyaralásra Solymárt elkísérte az ITM egyik munkatársa, aki egyben a párja is. Hát nem milyen romantikus? De. A kirucc során elkapták a koronavírust, hazaérkezésük után pozitív lett mindkettőjük tesztje. A minisztériumból emiatt rengeteg embert küldtek el tesztelni, az Átlátszó forrásai szerint „sorakoztak az állami autók a kórház előtt a tesztelőhelyen”. Mondom, ez július első fele, most augusztus vége van, ám amint a tényfeltáró portál is írja, az  incidenst eltitkolták a nyilvánosság elől, arról azóta sem adtak ki semmilyen hivatalos tájékoztatást. Szerintem így kerek ez a kép. Illetve úgy, hogy a lap telefonon is kereste az elvtársat, de sajnos a szám át volt irányítva egy munkatársához, és később Solymár visszahívta a portált azzal, hogy tegyék fel a kérdéseiket írásban, ám ezekre nem kaptak választ.

Mert nyilván a magyar emberek egészségének, életének korrekt tájékoztatáson alapuló megvédése mindennél fontosabb számukra. Ezért aztán elfoglaltságra hivatkoznak, vagy egyszerűen nem kívánnak felvilágosítást nyújtani, hogy mi a helyzet. Ha nem kell lefújni az állampárt legizmosabb közéleti fesztiválját, akkor talán nem is derül ki, hogy a járványügyi szabályok betartása jegyében a legfelső országvezetést is utolérte a korona.

Ebben a kontextusban érdemes még egyszer rácsodálkozni arra, hogy Szijjártó milyen büszkén ecsetelte a nagyköveteknek, hogy kirúgással fenyegette a külügyminisztérium azon munkatársait, akiknek eszükbe jutott volna, vagy a jövőben eszükbe jutna az egyébként mindenki másnak javasolt home office típusú munkavégzéshez folyamodni. Tehát a korrupciógyanús luxusjachtozásával elszámolni nem hajlandó, a magánéletére és az igazságérzetére viszont igen nagyon érzékeny miniszter nyíltan fenyegeti azokat, akik a törvényben biztosított jogaikkal szeretnének élni úgy, hogy a koronavírus a legfelsőbb úri köröket is utolérte. És úgy is, hogy ő maga egy közpénzből gazdagodó NER-oligarcha luxusjachtjáról intézte az ország ügyeit, nem pedig az irodájából.

És megint nem ez a valami, hogy a miniszter munkáltatóként, a kormány tagjaként tesz az alaptörvényre és ahelyett, hogy érvényt szerezne a munkavállalói jogokat garantáló törvényi előírásoknak (a Szakszervezeti Akciószövetség javaslata szerint), arcoskodik és izmozik, hanem jön a műsorvezetőből lett államtitkára, és jól meg is védi a főnökét. Menczer jól beszólt a „balliberális seregnek” és a „hőbörgőknek”, akik nem értenek semmiből semmit, csak éppen azt nem sikerült a kétoldali tajtékzásban kifejteni, hogy konkrétan milyen akadálya van annak, hogy a dolgozók, vagy legalább egy részük otthonról végezzék a munkájukat. Hogy a szakszervezeteket hőbörgőknek nevezte, azért én kérek elnézést, a büdöstahóság megint kikönyökölt a jobboldali morális fölény gödréből.

Arra külön felhívnám a figyelmet, hogy Menczer Tamás dührohamában arra bezzeg elfelejtett reagálni, hogyan sikerült összehozni azt a bravúrt, hogy a Kína-barát, Kínának állandóan több tiszteletet követelő kormány és külön a főnöke az egész EU-ból a legrosszabb üzletet kötötte Kínával lélegeztetőgépek ügyében. Vagy erre most nem kell reagálni? Azt most nem kell hörögve megmagyarázni, hogyan lehetséges az, hogy a koronavírus csúcsán Olaszországnál több mint tízszer, Németországnál pedig ötvenszer magasabb egységárat fizettek ki a lélegeztetőgépekért? Pedig ez sokkal inkább magyarázatra szorulna, mint Szijjártó vállalhatatlan kijelentéseinek és ügyködéseinek szolgai védelmezése. Meg kellene magyarázni, hogy miután korábban azt állították világ szégyenére, hogy aki többet vásárolt, annak többet is kellett fizetnie az ilyen eszközökért, a valóság az, hogy a Magyarországnál jóval többet vásárló európai országok sokkal kedvezőbb árat tudtak kialkudni, mint a magyar kormány.

Mondjuk erre valószínűleg sohanapján nem érkezik magyarázat, most valamiért nem röpködnek a fake news-ok, meg a Sorosok, de nem olyan nagy csoda ez. Ahhoz sincs semmi köze a magyar adófizetőnek, hogy mit tartalmaz az egészségügy reformjáról szóló, Pintér elvtárs által megrendelt tanulmány, ami 352 millió forintba került. Az olajszőkített belügyminiszter által megrendelt, közpénzből kifizetett dokumentumot ugyanis 10, azaz tíz évre titkosították. Ha ehhez sincs semmi köze az országnak, akkor hogy a fenébe lehetne a soha meg nem térülő kínai vasúthoz meg az orosz hitelből épülő paksi beruházáshoz? Hát így szép és kerek ez.

Ha jól látom, a doktor úr kihagyta a ma reggeli soros igehirdetést, nem csodálkozom ezen se olyan nagyon. Az éppen aktuális propagandahülyítés kidolgozásához is pont annyi idő kell, mint az értelmes, tisztességes munkához. Elég baj ez nekünk.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább