NEHAZUGGY

Tessék csak bátran harácsolni, még előttünk az egész élet!

Szépjóreggelt kívánok, drága és kedves, valamint minden kedvetlen, morcos és kevésbé drága olvasónknak! Előbb-utóbb valahogyan csak vége szakad ennek a sikerekben gazdag hétnek is, pláne a hétköznapi részének. A hétvégén majd érkeznek az ünnepi örömök szépen, sorban, talán mondanom sem kell. Hogy az év második legnagyobb politikai fénypontja lesz a vasárnapra időzített, tüntetésekke tarkított miniszterelnöki évértékelő.

Addig is szeretném megköszönni szeretve tisztelt olvasónknak, Szonjának, hogy addig sem tétlenkedik, és ameddig Róbert kolléga ráveszi magát (arra vetemedik helyesen és szabatosan), hogy Gyurcsány Ferenc huszonoldalas, Merjünk hazafiak lenni! címet viselő dolgozatát közel engedje magához, ő máris túlverekedte magát rajta és ízelítőül, kedvcsinálóul a kedvenc passzusát figyelmünkbe ajánlotta a 2018 MÁSODIK FELE: ELLENÁLLÁS, MAJD LÁZADÁS alfejezetből:

A Fidesszel szembenállók élő közvetítésben láthatták, hogy vergődik a kormányfő a parlamenti kritika súlya alatt és visszaigazolva látták meggyőződésüket, miszerint Orbán tönkreteszi a hazájukat. Az ellenzéki pártok vezetői arra a meggyőződésre jutottak, hogy dacára a köztük lévő vitáknak, a leglényegesebb kérdésben egy oldalon állnak. Orbánnak mennie kell! – vonta le a következtetést minden ellenzéki párt vezetése.

Szeretnék igazságos lenni, úgyhogy egyrészt reményemet fejezem ki arra nézve, hogy ez valami félreértés lesz. Ugye nem nyolc év kellett a meggyőződésre jutásra és a következtetések levonására az ellenzéki pártoknak? Ennél még jobban remélem, hogy a következő nyolc év nem dolgozatok írásával fog telni, pláne nem ilyen terjedelmű dolgozatokéval. Nem hiszem továbbra sem, hogy az Orbánnak mennie kell alapvetésben egyetértők egyfelől hosszú dolgozatokat hiányolnának az ellenállás és a lázadás sikerre viteléhez, másrészt akkor már beszéljük meg ezt is:

Az ellenzéki pártok együttműködése nem jelenti a köztük lévő különbségek eltűnését. (…) Ettől még lehet vitázni arról, hogy kinek mi a felelőssége 2006-ért, hogy Trianon drámájára mi a helyes mai magyar válasz, hogy be kell-e vezetni az alapjövedelmet, hogy mi a tisztességes cigánypolitika tartalma és folytathatnám. De ezeket a kérdéseket az ellenzéki pártok között akkor kell dűlőre vinni, ha már vereséget mértünk a hazafiatlan Orbán-rendszerre és helyreállítottuk az európai magyar demokráciát.

Szerintem tévedés azt gondolni, hogy ráérünk (nem mi, hanem az ellenzéki pártok) Orbán legyőzése után egyezkedni és kitalálni, hogyan is kéne vezetni az országot, miután kismillió kérdésben nem értünk egyet. Szerintem nem érünk rá eldönteni, mi legyen, amikor odaértünk a híd lábához, ugyanis attól, hogy az ország kétharmada nem fideszes, az ellenzéki pártok sokak számára nyolc év alatt sem tudtak megnyugtató választ adni arra a kérdésre, hogy miért lesz jó, ha majd lesz valami alapon rájuk szavaznak. Már négy éve is luxus volt maszatolni és ráérősdit játszani úgy, hogy a dűlőre vitelt még most is eltakarja a kanyar. Semmiképpen nem akarok beleugatni az okos nénik és bácsik dolgába, de ha csak Karácsony Gergely igen szerencsétlen minapi megszólalására gondolunk a zsidók listázása ügyében, akkor talán érthetővé válik: vannak alapvetések, amelyeket nem lehet szőnyeg alá söpörni azzal, hogy majd ha a gonosz Orbánt eltakarítjuk, akkor kitaláljuk, miként viszonyulunk egymáshoz. Semmiképpen nem lehet cél az, hogy az elvtelenség tekintetében felzárkózzunk azokhoz, akiket el akarunk takarítani a francba.

Az elvtelenség és a gátlástalan köpönyegforgatás nagymesterét semmiképpen nem érdemes megpróbálni lekörözni abban, amiben verhetetlen. Vagyis az elvtelen, gátlástalan köpönyegforgatásban. Aki látta, mit művelt, mit okoskodott a visegrádi országcsoport és Németország kormányfői találkozóján tegnap Pozsonyban (EZ a kép többet mond ezer szónál), az sejtheti, mire gondolok. Nagyon viccesnek találom már önmagában azt is, hogy a a felcsúti sufnijogász már ott tart, hogy a salakmédiája által évek óta naponta eltemetett Angela Merkel oldalán harcolna a migrációért. Nem tudok felhőtlenül röhögni, de azért vicces ez. Másrészt még ennél is viccesebb, hogy Európa magállamának nevezte Magyarországot (a jelenlévők által képviselt országokkal együtt), miután Európa magját azok az országok adják, amelyek teljesítményükkel kiemelkednek. Márpedig Orbán szerint az államadósság, a költségvetési hiány, az export, a munkanélküliségi ráta, a bankrendszer és a strukturális reformok alapján ezek Európa magállamai, a V4 Németországgal kiegészülve pedig az európai gazdaság növekedési motorja. Nem tudom, hány kétharmadot lehet még kibekkelni ezzel a növekedési motoros rablómesével, miközben Európa egyik legkorruptabb és legszegényebb (a csilliárdos európai források ellenére leszakadó) országának nevében döngeti a mellét. És végül mindennek a véresen groteszk tetejébe íme a kegyelemdöfés:

…az EU tagállamai másként látják a világot, és ezt leginkább a migráció hozta felszínre. Azonban jó, hogy mindenki másként látja a világot, az EU-ban a különbségek értéket képviselnek. 

Azt a büdöskurva! A homogén nemzeállamozás atyaúristene, aki ellentmondást nem tűrően üldözi a különbségeket, aki szerint mindenki kretén és Soros csicskája, aki nem azt gondolja a világról, amit ő, már ott tart, hogy a sokszínűséget élteti. Na, emberek! Azt hiszem, nem kérdés, hogy valami készülődik. És ha nem arról van szó, hogy a szereptévesztett küldetéstudat n-szer előadott pávatánca okán mégiscsak szorongatják a tökeit, akkor még annál is cudarabb idők jönnek, mint amit el tudunk képzelni. Márpedig én egy ideje bármit is el tudok képzelni. Mondjuk ha Orbán-fanatikus lennék, akkor most nagyon meg lennék sértődve és minimum megkérdezném magamtól, hogy akkor ez hogy is van, doktor úr? Most akkor nem is mindenki Soros-zsoldos, hanem értéket képvisel a másként gondolkodása? Akkor mikor tetszett hazudni? Évek óta, vagy csak tegnap, kivételesen?

Ha a Washington Post friss elemzését olvassuk, akkor nem kell itt semmiféle tökök szorongatásában reménykedni akkor sem, ha a Freedom House megállapításai a magyar demokráciáról és jogállamról tökéletesen indokolnák ezt:

Az EU ennek ellenére valószínűleg úgy fog tenni, mintha semmi rossz nem lenne Magyarországgal. Az EU aligha fog most lecsapni Orbánra, s ennek ugyanaz az oka, ami korábban is volt: a pártpolitika. A Fidesz a legerősebb parlamenti frakció, az Európai Néppárt tagja, s ebben a szövetségben van benne Angela Merkel német kancellár CDU-ja is. Orbán Fidesze behozza a választáson a szükséges képviselői számot, s ezért a néppártiak megvédik a budapesti rezsimet az EU-s szankcióktól. Bár az utóbbi időkben voltak viták a néppárton belül, a képviselőcsoport Orbán szövetségesét, Manfred Webert nevezte meg bizottsági elnöki jelöltnek, s végül a képviselőcsoport nem rakta ki a Fideszt.

Továbbá. Azok után, hogy az orosz atom és az évtizedes orosz hitel árnyékában az orosz gázfüggőség csökkentéséről (!) tárgyaltak Washingtonban Szijjártóval, tényleg eldobom az agyamat. Azt mondja a toporzékolásügyi teremfutballista MTI-ül:

Magyarország minden szükséges intézkedést meghozott annak érdekében, hogy számottevően függetleníteni tudja magát a jelenleg szinte kizárólagosan Oroszországból beszerzett gáztól.

Az más, akkor nem szóltam, végül is minden szaron ne akadjunk fenn, pláne azon, ha valami tök az ellenkezőjéül néz ki annak, mint aminek látszik.

Például Palkovics is kioktatott mindenkit arról, hogy micsoda fasza és megkerülhetetlen ötletei vannak neki és a félműveltek bakelitjogászok kormányának a Magyar Tudományos Akadémia támogatási rendszerének közérdeket szolgáló megreformálásáról, ehhez képest éppen az Akadémia tervszerű kifilézését hajtja végre. Ez úgy fog kinézni, amennyiben tátott szájjal ezt is végignézi az ország, hogy teljesen kiszervezik az MTA alól a kutatóintézeteke, egyeseket meg is szüntetnek, az MTA pedig egyszerű köztestületnek maradna meg. És miért ne cselekednék meg, hiszen ezért taszajtották mindennemű függőségbe és kiszolgáltatottságba az országot, nem? De. Hogy még arra sem maradt érdekérvényesítő képessége, hogy a saját tyúkszaros megélhetését közvetlenül befolyásoló ügyekben se álljon ki magáért, majd pont a tudományos élet porig zúzása fogja meghatni. Hát persze, hogy életszerű. Ja, nem.

Ha valaki érti, hogy Molnár Zsolt MTVA székháznál előadott produkciója, az erről szóló állítások, valamint az ennek szögesen ellentmondó kiszivárgott felvételek, a beverekedte magát és a besétált közötti ellentmondások mit bizonyítanak, szíveskedjen megosztani velem, mert én már régóta nem tudom követni, hogy itt ki kivel van, és ki kivel akarja leváltani Orbánt. Amúgy Botka László MSZP-téglákról előadott megállapításai, majd rövid tündöklése utáni megbuktatása jut eszembe erről az emberről, és úgy egyáltalán az egész históriáról, talán nem véletlenül.

Innen is üdvözlöm az egyre jobban teljesítő, 80 éves kora után üzleti értelemben megtáltosodott Kósa anyukát, tessék csak bátran harácsolni, még előttünk az egész élet! Mindenki másnak köszi a figyelmet, később később lesz és jönnek a tartalmak!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább