Május 4,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

KLASSZIKUSOK


Térdre az elrabolt élet előtt!

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 137,129 forint, még hiányzik 2,862,871 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.
Meghalt a koldus öreg, és előkelő
ismerőse, a gőgös
pénz, a hírre megismétli, hogy
nem tartozott az Igazi
Nagyok közé szegény – Nem tartozott,
igaz, – – de én
azt látom, azokat, akikhez
tartozott: nékem az eltiportak
halhatatlan kínja fáj
benne, mert tudom, fiatal
évei hogy fúltak bele a
nélkülözés
vakondok-tárnáiba, én
most is látom, megalázott
lelke, mely a gondolat
léghajóival istent
próbálta elérni, drága lelke
mily tehetetlenül
vonszolta a mindig-hiányzó
pénz halálos súlyait, én
láttam, hogy amíg
szegény öreg a reménytelenség
uccáin, vagy a bosszús irgalom
előszobái előtt, sötét
folyosókon, végigácsorogta
élőhalott napjait és az
üzlet már rá se nézett: elegáns
autókon tülkölt, repülő
vonatokon suhant el, meleg
gyermekkacagással, gondtalan
szerelemmel, ennivalóval és
nyugalommal s a szépség százezer
füszerével táncolt el előtte
az élet, szegény öreg
krajcárleső szemei előtt
túlvilági
könnyüségben tündököltek a pénz
ravasz kis ügynökei, akik
szintén nem tartoznak a maguk
céhének nemzetközi
értékei közé, hiszen
sem a Rombolás,
sem az Építés nagy tettei nem
koronázzák megbecsüléssel
homlokukat s csupán az ördög
emelte-emeli őket
ilyen öregek és fiatalok
fölé, a dolgozók,
a kicsinyek, a Jelentéktelen
Milliók, a silányak
halhatatlan kínja fölé,
őket, a jelentéktelen
piócákat, akik
ráfeküdtek az élet
ütereire, s akiket
telefóndrótokon át is
hizlal a pimasz arany, a
vak pénz, mely nem üdvözít,
de megszabadít a kárhozattól, –
óh, csak a sátán
emelte ezeket a
nyomorultakat a nyomorultak
fölé, a szegény
halott költő fölé, aki
már nem kér koszorút, de szól,
nagy, néma, fekete árny:
Térdre elrabolt életem előtt,
térdre, Többi Silány!

Szabó Lőrinc

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.