NEHAZUGGY

Talán most megértették, hogy hiába próbálják elkerülni a politikát, az nem kerüli el őket

Napsugaras szép reggelt, boldog győzedelmi mámort és hasonlókat! Mert biztos ma is győz a főnök, csak most még nem lehet tudni, hogy miben és kit birkózik le sikeresen. Mindenesetre Szijjártó Péter időnként ki-, valamint bejelenti, hogy nem hiszünk az Európai Egyesült Államokban. Így, mindenki nevében bátorkodik ezt mondani, pedig például engem tutira nem kérdeztek meg erről. Biztosan véletlenül kimaradtam. Nem baj, most elmondom önként, én mit gondolok erről.

Az én véleményem az, hogy az Európai Egyesült Államok az egyetlen módja annak, hogy erős és ütőképes legyen az Unió. Akár külső ellenérdekeltekkel szemben, akár belső aknamunkások ténykedésének megakadályozására az egy jó opció. Ameddig mindenféle szaros kis diktátorok terrorizálhatják és zsarolhatják a teljes közösséget, addig erőtlen és széttagolt marad. Nagyobb, erősebb felhatalmazásra van szükség ahhoz, hogy le lehessen rugdosni a hatalomból azokat a gazembereket, akik nacionalista érzésekre alapozva fosztják ki a saját országaikat, meggátolva a társadalom anyagi és erkölcsi épülését. Az Unió egy érték- és érdekközösség. Na most, ha a 27 tagországból a többség demokráciát akar, akkor nehogy már néhány diktátor hajlamú geci ezt simán meg tudja gátolni. Hiába jók az alapelvek, ha nincsen eszköz azok kikényszerítésére. Az eszköz pedig semmi más nem lehet, csakis nagyobb uniós hatáskör, közös ügyészség és az sem lenne baj, ha a magyar melóst annyi jog és védelem illetné, mint a németet vagy a franciát, ha egyik országban sem lehetne ötletszerűen, főként a kinyírás szándékával rommá adóztatni bizonyos ágazatokat. Aztán az sem lenne baj, ha a magyar beteg éppen olyan jogokkal rendelkezne, mint például a német – ott eszébe sem jut az orvosnak úgy dönteni egy kezelésről, hogy nem beszéli meg a beteggel, sőt, hogy nem mondja meg, mi pontosan a betegsége -, valamint ha a magyar adófizetőnek jogában állna tudni, mire költi a pénzét a kormány.

Az is jó lenne, ha nem egy gazember és az őt körülvevő gazember cimborái dönthetnének életről és halálról, ha a korrupt főügyész nem tudná védeni a korrupt politikusok seggét, ha az alkotmánybíróság megfelelő szakemberekből állna, ha a közvagyont nem lehetne magánvagyonná konvertálni. Sőt, az is jó lenne, ha az ország természeti kincseit nem lehetne felhabzsolni, ha cél lenne a létminimum alatt élők megsegítése, a vidék felzárkóztatása, a gyűlöletkeltés beszüntetése, a sajtószabadság visszaállítása, a kisebbségek elleni uszítás kordában tartása, a bíróságok függetlenségének visszaállítása, az oktatási szabadság bevezetése, a közérdekű adatok hozzáférhetővé tétele, a közmédia bevezetése, a kormányzati pénzköltés szigorú ellenőrzése, az uniós támogatás és az ország bevételeinek nyomon követése. Ja, és a szakszervezetek kiszabadítása a kormány markából, valamint az egyház leválasztása a politikáról.

Na, ezek azok, amikből semmit nem kér Orbán, mert erre épül a jelenlegi rezsim. Nekik jó is így, de nekünk nem jó. Az Európai Egyesült Államok senkitől nem venné el a nemzeti akármicsodáját. Sem a nyelvét, sem a kultúráját, sem a hagyományait. Miért tenne ilyet? Mit kezdene vele? Talán onnan kellene kezdeni, hogy megértetjük drága honfitársainkkal: nem az van, hogy Orbán Viktornak van egy magánországa és azzal szemben van egy ellenséges Európai Unió, hanem hogy Magyarország tagja, része az Uniónak. Közösek az érdekeink és a céljaink. Ilyesmi. Szerintem.

Ehhez képest most az van itt, Felcsút-alsón, hogy Orbán Viktort szólt Lázár Jánosnak, ugyan, induljon már a Magyar Tenisz Szövetség elnöki posztjáért. Nem tudom, eddig ki volt az elnök, de nem Lázár. Most meg már ő. Demokratikusan megválasztották. Mekkora öröm és boldogság, de komolyan.

Az Európai Bizottságban téma volt az Index ügye. Dana Spinat, a bizottság szóvivője igyekezett kitérni az újságírók kérdései elől (pedig tudtommal nem is fideszes), de sikerült felhergelni a sajtótájékoztató résztvevőit. Az újságírók arról érdeklődtek, ha valóban fontos a sajtószabadság, miért kotlik négy éve a bizottság azokon a beadványokon, melyek a magyar médiahelyzetet és a Fidesz rátelepedését a sajtóra feszegetik. Erre nem nagyon sikerült válaszolni. Nem is csodálom, valahogy a nagy szavakat soha nem követik tettek. Ezért mondtam és mondom most is: nem csak a maffiát, az Uniót is le kellene győzni ahhoz, hogy itt valami változzon. Nagyon kevés ám hangzatos beszédeket tartani, aztán a színfalak mögött megállapodni. A felelősség már régen nem csak a magyar ellenzéken, sokkal inkább az Unión van. A baj csak az, hogy kevés, ha ezt én tudom.

Talán most túlment a maffia azon a bizonyos vörös vonalon. Én remélem, hogy ez történt. A tüntetésen nem a megszokott társaság verődött össze, hanem azok, akiket eddig nem igazán láttunk az utcán. Talán most megértették, hogy hiába próbálják elkerülni a politikát, az nem kerüli el őket. Remélem, ez történik most, egy ébredési folyamat elején tartunk.

Jó ébredezést mindenkinek!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább