Március 29,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

KLASSZIKUSOK


Találkozó előtt

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,567,959 forint, még hiányzik 1,432,041 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Nekem ragyog csak a nap az égen
Ez a föld nekem fizet adót.
Nevezzetek bár akárhogy éngem,
Én is király, de boldog vagyok.

Nekem zöldülnek ki a vetések,
Nekem nyílik ki a rózsa mind;
Nekem költ apróságot a fészek;
A hold is fényt csak utamra hint.

Forrás a réten nekem fakad föl,
A csalogány is nekem dalol;
Víg esztendőket nekem jövendöl
Bujós kakukk a lomb alól.

Nekem sötétül be a zöld erdő,
Arcomra ömleszt dús illatot.
Engem legyezve szolgál a szellő,
Rám mosolyognak a csillagok.

Kedves hírt hoznak nekem galambok,
Alattam délceg a paripa.
Örömkönnyeznek fűbársonyos partok
Fürödve a nap sugáriba’.

Mindent, mi édes, ami szép, jó, mindent
Nekem növeszt ez az áldott föld;
Elveszi tőle de mind az Isten,
Hogy nekem adja, mivel (mi több!):

Csak egy szép lány van e kerek világon,
És ez az egy is olyan remek:
Az ég neki kedvez, szereti, látom;
Ő meg azért is – engem szeret!

Vajda János