NEHAZUGGY

Szögesdrótba csomagolt agyú ostobaság

Kellemes szép kedd reggelt, kedves embertársaim! Hívott a kötelesség, úgyhogy itt vagyok, rajta a barikádokon, vagy mik ezek. Mielőtt átvenném a régi vágású kereszténydemokrácia kedvenc és oly hatékonyan pusztító háborús retorikájának valamennyi szólamát, térjünk vissza az alaptörvényi kötelezettségeit magasról lehányó frusztrált kisember féknyúzgyárazására. Amiben egyáltalán nem az a legszörnyűbb, hogy az orosz mintára dezinformáló, helyreigazítási perek tömkelegét elveszítő propagandagépezet fölé tehénkedve az ország első számú közszolgája önkényesen álhírmédiázza a neki nem tetsző médiaorgánumokat. A legszörnyűbb a csahos kutyák egyetértő, boldog-bárgyú lefetyelése és egyetértő megmagyarázásai. Hogy miért van ez rendben.

Azt írja az alaptörvény, amire már sokadszorra felesküdött minden elvetélt futballisták és jogászok gyöngye:

Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.

Ez úgy néz ki tehát fideszül, hogy Viktor csatár tíz éve menekül a sokszínű magyar sajtó elől, hogy a parlamentben néhány négyzetméterre sikerült visszaszorítani a szabad sajtót, hogy a hatalom emberei fejvesztve rohannak a szélrózsa minden irányába, ha meglátnak egy újságírót, hogy úgy tartanak sajtótájékoztatókat, hogy akinek nem akarnak, annak egyszerűen nem válaszolnak (mert Simicska, vagy mert Soros, vagy mert bárki), hogy verőemberekkel védik magukat a demokratikus közvélemény kialakulásától. És akkor jön a jól fizetett talpnyaló és megmagyarázza, hogy nem újságírás, hanem tahóság egy istenverte választ kicsikarni az ország miniszterelnökéből:

Az Index borzas hajú, mosdatlan kinézetű kis ripőkje, akinek a nevét juszt sem fogom megnézni, mert minek, szóval, ez a gyerek évek óta ebből a műfajból él. Ártatlan arccal, mintha teljesen normális dolog lenne, bejelentkezik valahonnan, aztán megindul a hajsza, a rohangálás, a pofátlan kérdezősködés. Ha nem jár sikerrel – és általában elhajtják, mint a beteg legyet –, akkor csillog a szem, készül a kopf: őt itt megsértették, semmibe nézték, pedig csak a kötelességét végezte. Pedig dehogy. Egyszerűen csak oda utalták az Indexet, ahova hasonlóan pimasz eljárásai miatt való: a folyosóra, az utcára, az emberek társaságán kívülre.  

Na, de most a borzas hajúra rájárt a rúd, mert Orbán Viktor úgy elhajtotta, hogy öröm volt nézni. (…) így jár, aki túlságosan bunkó, még önmagához képest is.

Ahogyan ez a szerencsétlen álldogál ott az igénytelen zöld pólójában, a normálisan felöltözött emberek társaságában, ahogyan izgatottságát visszafojtva figyeli az ország miniszterelnökét, hogy „kérdéseivel” jól beégesse, ahogyan iparkodik, hogy felszínre ne kerüljön eredendő nyomora, abban van valami mélységesen megrázó. De ők, a liberálisok már csak ilyenek.

Régóta égett a pofám ennyire, de ami még rosszabb: mostanra teljesen reménytelennek érzem ezt az országot. Ahol a fenti hányadék – magát újságírónak tartó – szerzőjéhez hasonló közpénszolgák százai csicskázhatnak, sértegethetnek újságírókat, akik szerintük nem is emberek. Mert borzasok, mert szerencsétlenek, mert igénytelenül zöld a polójuk, és mert ők, a liberálisok már csak ilyenek.

Ők, a tányérnyaló szalagmunkások viszont nem ilyenek. Nekik egy fehér, keresztény gyereket megmentő büdös migránsról is az jut eszükbe, hogy magasabbra kell építeni a kerítést. Ezt is valamelyik habonyista lefetyelőművész okádta ki magából tegnap a franciaroszági eset után, és az embernek egyszerűen felfordul a gyomra ettől a szögesdróttal körbezárt agyú ostobaságtól. Ez a magasabbrendű kereszténydemokrata hozzáállás, állítólag. Én meg egyre biztosabb vagyok benne, hogy ez az ország már soha nem lesz normális hely.

Itt valószínűleg hőscselekedetnek számít az is, hogy a Magyarország területén élő, önhibájukon kívül hátrányos szociális helyzetben lévő családok és gyermekeik támogatását végző Országos-Fóti Gyeremek Alapítvány ételszállító autóját valakik kedvtelésből megrongálják. Itt csak azon kötelező felháborodva szemet forgatni és hüledezni, hogy a fideszes Állami Számvevőszék gennyes gyakorlata ellen tiltakozó polgárok vandálok összefestékezték az épületet.

Nem baj, mert a Stop Soros nevű trágya majd mindent megold és helyretesz a fejekben: megvédi a szögesdróttal körbetekert primitivizmust. Majd azok lesznek a boldog szép idők, amikor szórólapozásért is börtönbe basznak. Közben meg lehet sápítozni, hogy a senki által meg nem választott sorosista Európai Bizottság el akarja venni az Orbán-dinasztiának alanyi jogon járó uniós támogatást – amiről a Financial Times szivárogtatott részleteket. Már eddig is lehetett tudni, hogy tervben van ez a művelet. Tudniillik, hogy miután a kelet-európai tagországok aránytalanul nagy támogatást kaptak 2004-es EU-csatlakozásuk óta, ezt időszerű volna kiegyenlíteni, és többet adni azoknak a déli tagországoknak, amelyek jobban megszenvedték a pénzügyi válságot (Görögország, Olaszország, Spanyolország). Ez azt jelentené, hogy Magyarország – amelyik 2014 és 2020 között 25 milliárd euró támogatást seperhetett be – a jelenlegi forrásmegvonással 6 milliárddal kevesebbet, azaz csak 19 milliárdot fog kapni.

Arról egy büdös szó nem fog elhangzani, hogy Lengyelország és Magyarország vonatkozásában a forrásmegvonásban jelentős szerepet játszanak a két ország politikai vezetésének allűrjei, a demokratikus intézményrendszer leépítését célzó intézkedések és az, hogy sem az Orbán-, sem a Morawiecki-kormány nem hajlandó szolidaritást vállalni a menekültválság sújtotta EU-tagországokkal. A lényeg, hogy báncsák a kétharmadot, mer’ Soros. Úgyhogy majd jól keresztbe teszünk megint, hogy végre megértsék: ameddig Viktorovics a magyar miniszterelnök, nélküle egy tapodtat nem lehet lépni semerre. Miután jól megvétózták az EU afrikai országokkal kötendő fejlesztési megállapodását, most akadályokat gördítenek egy másik szerződés elé is, amelyet az EU afrikai, karibi és csendes-óceáni országokkal írna alá (cotonou-i megállapodás).

Az újabb kétharmados ámokfutásnak márpedig semmilyen akadályt nem gördít az útjába a tetszhalál állapotában fetrengő ellenzék, amelynek háza tájáról csak az újabb és újabb botrányok szivárognak. Ebben is világbajnok az LMP és Ron Werber kampánytanácsadó közötti rendezetlen konfliktus. Ami tegnap került nyilvánosságra: mármint az, hogy Ron Werber ügyvédje levelet küldött az LMP vezetésének, amiben azt állítja, Szél Bernadett és Ungár Péter félrevezeti az LMP vezetését és tagságát, szándékosan elszabotálta a kampányt, és még csak nem is fizetett. Az a baj, hogy megnéztem a 60%-kal újraválasztott Szél Bernadett ezzel kapcsolatos magyarázkodását a Hír Tv-ben. Bár ne tettem volna. Mindazonáltal tanulságos, minden kijelentés aranyat ér, és tökéletesen megmagyarázza, hogy miért tart ott ez a párt, ahol tart. Nincs kedvem részletezni, mert én süllyedek el szégyenemben, hogy micsoda amatőr brigád ez. Ahol azért fogadnak fel egy kampánytanácsadót, hogy aztán jól leszarhassák a tanácsait, majd a rendezetlen, piszkos ügyeket a nyilvánosságban teregessék, ott tényleg nincs miről beszélni.

Egyébként minden rendben: 2012 óta megduplázódott a kivándorolt magyarok száma, de természetesen nincs ok pánikra, mert bezzeg máshonnan sokkal többen vándoroltak ki. Az Eurostat felmérése szerint közel 340 ezer magyar dolgozik külföldön, ebben a statisztikai adatban csak a 20 és 64 év közöttiek vannak benne, de a kivándoroltak gyerekei például nincsenek. Úgyhogy ilyen pitiánerségekkel nem foglalkozunk, nem leszünk bevándorlóország!

Egyelőre ennyi, szerintem ez is több, mint ami feltétlenül szükséges ahhoz, hogy jól érezzük magunkat. Csókpuszi, később folytatódunk!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább