NEHAZUGGY

Széttrollkodott emberi tartás

Hatalmas a  boldogságom, hogy vasárnap örömére én fújhatom a riadót. Szépójreggelt, mindenki maradjon, ahol van! Az élet szép, csak a körülmények rondák, úgyhogy meg is ragadom rögtön a lehetőséget, hogy alátámasszam az állításomat.

Azt állítom – az utóbbi napokban a Sargentini-jelentés elfogadását követően a mindenféle fórumokon elszabadult lincshangulatra, a politikai véleményeket és álláspontokat altesti és nem altesti alpárisággal és bűzös személyeskedéssel magyarázó, hihetetlen színvonalú mocskolódásra való tekintettel -, hogy ez bizony nem lesz soha többé normális társadalom.

Ebben nem az a szörnyű, hogy az állandó, de legalább végtelenül primitív és szennyes kormányzati hergelés hatása alatt rojtosra hülyült magyar emberek tekintélyes része szívből gyűlöli a migránsokat, akiket jó eséllyel a büdös életben nem látott még, hanem az, hogy tökéletesen hasonló érzéseket táplál saját honfitársai iránt is. Politikusok, nem politikusok, tökmindegy. Gyilkos hazaárulók ezek, akik a migránsokhoz hasonolón, akikről köztudott, hogy megerőszakolják asszonyainkat és lányainkat (jelezném, hogy mindeközben egyetlen fideszes EP-képviselő sem támogatta a szexuális zaklatás elleni EU-s jelentést, amelyet 91 százalékos többséggel fogadtak el!!!), tehát halálbüntetést érdemelnek.

Évtizedek kemény és felelős népnevelése (ami soha senkinek nem volt érdeke) is kevésnek bizonyulna ahhoz, hogy egy olyan társadalmat, ahol emberek szó szerint azt hiszik, Brüsszel ledobja ránk a valódi atomot, ahol a sötét össztársadalmi alulinformáltság tűzére naponta öntik a hatalmi gátlástalanság olaját, ott valaha is normális, egészséges immunrendszerű, öntisztulásra képes társadalommá avanzsálhat ez a nemzetnek is kevés nép. Az az igazság, hogy ennek az országnak az emberi-erkölcsi tartását (vegye nyugodtan magára az egész Kárpát-medence) visszafordíthatatlanul széttrollkodta az elmúlt nyolc év. Ezeket a romokat már nem lehet eltakarítani.

Bár keményen émelygek attól, hogy a Sargentini-jelentést szóba hozzam, van itt még egy mértékadó vélemény, amiről szót kell ejtenem.

A Sargentini-jelentés az igazságelemek mellett hemzseg a téves, valótlan, vagy egyszerűen csak nem idevaló megállapításoktól és teljességgel fókuszálatlan. A Sargentini-jelentés több ponton sérti a nemzeti önbecsülésünket, színvonala méltatlan az uniós jogintézményhez, és kedvezőtlen hazai társadalmi tendenciákat erősíthet fel. A magyar képviselőknek, pártállástól függetlenül, ezeket a szempontokat kellett volna mérlegelniük.

Nem fogják kitalálni, úgyhogy elmondom: Schiffer András erkölcsi iránytű véleményét olvashattuk, amelyet egy a Magyar Hírlapnak adott interjúból ragadtam ki, és amelyben az alany azt fejtegeti sok egyéb mellett, hogy a migránsozással Orbán tétet adott az EP-választásnak. (Az állampárt lájkolja ezt.) Nem állítom, hogy az állítás baromság, annak viszont feltétlenül van egy diszkrét bája, hogy az az ember, aki azért vonult vissza állítólag a politikából, mert – idézem ugyaninnen – „egy globalizációkritikus, ökopolitikai erő körül ma Magyarországon hiányzik a szellemi erőtér” (vagyis ha jól értem, a Schiffer által kínált politikai árucikkre nem volt társadalmi kereslet), azóta is úgy bírálja az identitás nélküli, Orbánnal szemben alternatívát kínálni képtelen ellenzéket, mintha ő bármit képes lett volna elérni, amit a többiek nem, mintha ő képes lett volna olyan alternatívát kínálni, amit senki más. Kicsit több önkritika elkelne azért, bár érteni vélem, hogy Gyurcsány őszinte gyűlölete felülírja az Orbán-rezsim pusztításainak helyén kezelését.

Nem leszek népszerű, de nem is ez a célom: amit Gyurcsány Ferenc tegnap szezonnyitó címen előadott, az legalábbis mellbevágó. Nem volt az olyan régen, amikor az újabb fideszes kétharmad tudomásulvételét követően sokan azon a véleményen voltak, felesleges beülni Orbán parlamentnek csúfolt homokozójába biodíszletnek és legitimálni a demokráciának álcázott önkényt. Akkor az ellenzéki pártok és azok hithű rajongói hülyét kaptak a gondolattól is. Ehhez képest Gyurcsány Ferenc tegnap, bő négy hónappal április 8-a után arra szólította fel „a szabadság és a demokrácia mellett elkötelezett választókat”, hogy

szervezzék meg a parlamenten kívüli ellenállást, mert csak országgyűlési eszközökkel nem váltható le a demokrácia díszlete mögött diktatúrát építő kormány.

Az a baj, hogy ez így baromira nem fog menni. Annak ellenére sem, hogy Gyurcsánynak nagyon jó véleménye van saját magáról, és annak ellenére is, hogy azt jól látja, hogy Brüsszel nem fogja leváltani az Orbán-kormányt a magyarok helyett, ez szerintem súlyos. Vagyis ezt hogy kellene érteni? Mi ülünk a parlamentben, ti meg szervezkedjetek, menjetek ki az utcára és váltsátok le a Fideszt, aztán mi majd jól beülünk a Fidesz helyére? Nem kellene azon is elgondolkodni, hogy a demokrácia egyik legfontosabb díszlete éppen az ellenzék, amely a parlamentben ül és legitimálja a látszatdemokráciát? Ha nem, akkor én kérek elnézést.

Szóval megszólalt az “ügyvéd úr”, s elmondta, ő tapasztalatból tudja, hogy ilyen rettenetes történetet nem találhat ki egy gyerek. De ügyvéd úr, kitalálhat. Csak szólni kell neki, hogy találja ki. Csak segíteni kell. Valakinek, aki nagyon közel áll hozzá. Ott kell az igazi bűnöst keresni, “ügyvéd úr”.

Két ártatlan embert hurcolnak most meg éppen. Akik hamarosan bizonyítani is fogják ártatlanságukat. A média pedig majd talál új meghurcolható ártatlanokat, az “ügyvéd úr” új megbízások után néz, és mindenki úgy tesz, mintha nem történt volna semmi sem.

Na ennek kellene véget vetni.

Ezért kérem, hogy legalább a média tisztességes, itt lévő fele kapjon a fejéhez, és ne vegyen részt ebben a mocsokban.

Kósz Zoli, Petővári Zsolt barátom, veletek vagyok!

Magyarázza el nekem valaki, ki a franc az a Bayer Zsolt, aki annyira bennfentes, hogy már mindent tud, amit még a rendőrség sem, aki lehazugoz és ártatlannak nevez, aszerint, hogy neki ki a barátja? Azt szeretném tudni, hogy mi ez a szar? Köszönöm az útbaigazítást, most eltávozom, mert forog a gyomrom az undortól. Később jövünk!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább