NEHAZUGGY

Szellemi amortizáció, erkölcsi emésztőgödör

Hát akkor itt az utolsó hétfő, örülök, hogy ma is találkozunk! Mindenkinek szépséges reggelt és sok madárcsicsergést kívánok! Ha ezek nem vágnak ki minden fát (rajta vannak az ügyön pedig), akkor madárcsicsergés is lesz még egy ideig.

Két-három nappal ezelőtt – már nem tudom pontosan, állandó jelleggel összefolynak a napok, még a hétfőket csak-csak megjegyzem, de annyi – egy kedves olvasó egészen hosszasan értekezett arról, hogy márpedig az internetes tartalomért fizessen, akinek legalább három anyja van, ő biztosan nem fog. Ami a neten van, az ingyenes, és alanyi jogon jár, gondolom. Ezen az elmésségen felbuzdulva döntöttem úgy, hogy dobja el az agyát Bayer Zsolt falon túltolt elmebaján, akinek három anyja van. Vagy négy. Úgy érzem, hogy én erre a hableány párjaként funkcionáló, játékboltokban kapható hablegény figurára ráokádott epén leginkább már csak röhögni tudok. Aki ennyi fóbiával él együtt, mint az ötös számú babérkoszorús költő, aki folyamatosan valakiket agyon akar verni (nem világos ezúttal sem, hogy pontosan kiket és miért), aki állandóan a férfiasságát félti valakiktől, akikről pontosan nem tudjuk, hogy kik, de azt egészen bizonyosan, hogy Orbán Viktor és a szittya magyar kereszténység ellenségei, annak ótvar szar lehet az élete. Férfiként is, emberként, mindenhogyan. Kurvára érdekelne, hogy a hableánynak miért nem lehet párja? Mennyire kell dühöngő fóbiásnak lenne ahhoz, hogy valaki bunkósbotot vizionáljon azért, mert a játkboltban a hableány mellett hablegényt is árusítanak? Vajon ez Bayer Zsolt maszkulinitásával és a NER keresztény családmodellről alkotott elképzeléseivel a párhuzamos végtelen mely szegletében találkozik?

Meglehetősen beszédes, hogy az agresszivitás úton-útfélen kikönyököl az Orbán nyakában lihegő alattvalói száján. Schmidt Mária a közpénzblogján előadott színvonaltalan fröcsögésében tegnap már odáig fajult, hogy bevallotta: legszívesebben lekevert volna egy hatalmas taslit az Európai Bizottság nyugdíjazás előtt álló elnökének, az alkoholista Junckernek. Azt nem írta le, de természetesen Angela Merkelnek, Manfred Webernek, az Európai Néppártnak, Németországnak, és úgy zusammen az Európai Uniónak is. Az valami egészen csodával határos, micsoda neoprimitív gyűlölet tenyészik ebben a közpénz pozíciókat halmozó millárdos NER-lovaginában, a németek kollektív szidalmazása (nem ez az első, de éljen és virágozzék a német összeszerelőüzem alakú Magyarország) egy állítólag okleveles történész pofájából pedig egészen szélsőséges arcát mutatja meg ennek a hatalmába kapaszkodó matyómintás bagázsnak. A lényeg az, hogy mindenki kretén, idióta és elgurult a gyógyszere. Mindenki, aki nem Orbán Viktor és aki Orbán Viktorról nem az elismerés hangján szól, aki kétségbe vonja a nagyszerűségét. Weber külön is egy kínos faszkalap, aki egyáltalán hogyan merészel, és mit képzel magáról. Nagyon érdemes beleolvasni, kivételesen az egysejtűeket célozta meg a halszagú kormánybiztos, ezért nem csordult túl azokon a terjedelmi határokon, amelyeket a Fidesz kizárólag rezsicsökkentésül  beszélő szavazói már nem tudnak követni. Kedvcsináló gyanánt ideteszek egy passzuskát:

Az már csak hab a tortán, hogy korrupcióiról ezerszámra találhatók bizonyítékok a neten, ami az uniós elitet természetesen nem zavarja, mert egész működésük ezen a kéz kezet mos elven alapul. (…) A németeknek teljesen elgurult a gyógyszerük? Mégis mit gondolnak magukról? (…) Önzésük és filléreskedésük rég felzabálta az Európai Unió minden magasztos eszméjét. (…) A Merkel ̶ Putyin-paktum az irántuk táplált bizalom maradékát is felélte a térségünkben. (…) Az ámokfutásra szakosodni látszó Weber ma éppen azt találta ki, hogy az Unióval szemben kritikus pártok „ne kapjanak pénzt az európai kasszából.” A németek szíve helyén már jó ideje pénztárgép kattog, de újabban minden jel szerint az agyuk helyén is. Milyen demokráciafelfogás ez?  Kié az Unió pénze? Eddig úgy tudtam, hogy az uniós polgárok befizetéseiből származik, és most hirtelen kiderült, hogy Weber úr és a hozzá hasonlók zsebpénzéről beszélünk, amiből annak adnak, akkor és olyan feltételek mellett, ahogy éppen gondolják. 

Ajjajj, pénztárgép, korrupció, az uniós polgárok pénze iránti aggodalom, mi lesz még itt? Meg tetszett kérdezni a Tiborcz-Mészáros-Garancsi tengelyen bárkitől, hogy kié az Unió pénze? Csodálkozom, hogy azért még egyszer sem tetszett látványosan toppantgatva őrjöngeni, hogy az Orbán-rezsimmel szemben kritikus pártok, civilek, polgárok miért tapostatnak el, véreztetnek ki, lehetetleníttetnek el csak azért, mert kritikusak ezzel a tomboló, gátlástalanul harácsoló bűnöző-gyanús alakokból álló kormánnyal? Milyen demokráciafelfogás az, hogy mindenkit szájba rúgunk, listázunk, lejáratunk, aki nem hívő? Ja, hogy Orbán és zenekara szent, tökéletes, feddhetetlen, kritizálhatatlan, és az univerzumot hozzájuk mérjük, akinek nem tetszik, az Soros. Jobboldali morális fölény, az.

Vajon Mariska néni felháborodottan füstölgött magában tegnap, amikor kiderült, hogy a felcsúti dollármilliárdos stróman gázsszerelő éppen egy 3,2 milliárdos csatornaberuházás útjából nem tudott félreállni? Hogy miért csak 3,2 milliárd? Nekem is aprópénznek tűnik, szó se róla. Szegény Mariska néni, aki kénytelen volt eltűrni, hogy az általa kétharmaddal megválasztott miniszterelnököt ez a részeges Juncker lediktátorozta és megpaskolta az arcát. Mutatom is azt rongyosra hivatkozott demokratikus kétharmadot, drága Schmidt asszony, én az ön helyében visszavennék a nagy arcomból időnként, de tudom, hogy önt nem azért fizetjük, hogy úgy viselkedjen, mint egy civilizált kultúrlény:

Ez itt egy ártatlan ábra a Publicus Intézet legfrissebb elemzéséből, amit a Népszava felkérésére készítettek. Számos érdekes tanulsága van a felmérésnek, de tetszik látni ott a jobb szélen azt a magas sárga tömböt? Hosszú ideje minden választást ők nyernek Magyarországon: a bizonytalanok. Az önök demokratikus kétharmados felhatalmazása pontosan azt jelenti, aminek látszik. A teljes népesség egynegyede loholna a biztos halálba is önökért a családja holttestén keresztül. Nos, én nem öblögetnék olyan bőszen azzal a kétharmaddal.

Najó, amit Orbán vezér a világ segglyukában, Praiában tegnap előadott (via MTI), attól Schmidt és Bayer összekapaszkodott, lázadó agysejtjei is ledobják a láncot. Hogy azt mondja:

A keresztény kultúra közös gondolkodási alap Magyarország és a Zöld-foki Köztársaság között. Azt mondta, amikor a Zöld-foki Köztársaság miniszterelnökével Budapesten találkozott, rájöttek, hogy a keresztény kultúra, amelyben nevelkedtek, lehetővé teszi, hogy egymástól több ezer kilométerre is hasonlóan lássák a világot. Ritka a mai világban, hogy egy ország magát nyíltan kereszténynek vallja. Európában ez be is van tiltva, ott identitáskérdésekről nem lehet ilyen nyíltan beszélni, más világ van. (…) Régi hagyománya van a Stipendium Hungaricum programnak, amelynek keretében külföldi diákoknak ad a magyar állam ösztöndíjat, hogy Magyarországon tanulhassanak. Így próbálunk barátokat gyűjteni a világban. Ezen felül szívesen fordítanak pénzt arra is, hogy a Kodály-módszert népszerűsítsék a Zöld-foki Köztársaságban.

Európában be van tiltva a kereszténység, bazmeg. Itt tart ez a szellemileg leamortizálódott erkölcsi emésztőgödör. Hihetetlen. Rohad a magyar oktatás, de ő elmegy a halál hímvesszejére barátokat gyűjteni és a Kodály-módszert népszerűsíteni, miközben itthon funkcionális analfabétákat nevelgetnek hazafias szeretetre, de a biztonság kedvéért zsarolják és kinyírják az ország tudományos fellegvárát is. Ez is az a szint, ahol a szavak megszűnnek létezni.

Aki mégis meg tud szólalni, legyen kedves figyelmeztetni Tállai András bácsit, hogy össze kéne hangolni a rizsát a főnök handabandáival, mert elveszítettem a fonalat. Tudom, hogy a hosszútávú, fedettpályás szalagátvágás honi csúcstartója nem az éles NER-kések fiókjának legfényesebben csillogó darabja, de akkor is. Tállai András úgy tudja, hogy Brüsszel az alacsony adóterhek miatt támadja Magyarországot. Az mán biztos, Andrá bá’. Meg azért is, mert a szüleid falujában túl óccsó a benzin a kúton. Áldott szerencse, hogy a közpénzekkel való visszaélések terén minden rendben van, egyszerűen már nincs mit tenni. Kósa Lajos feleségének közpénzt felzabáló, ám kamunak bizonyult, társasjátékozós estje körül sem volt látnivaló – indoklás: a feljelentő nem végzett el minden nyomozati munkát, így nem tudnak foglalkozni az üggyel -, nem is értem, mit nem értek.

És végül: könnybe lábadt a szemem attól a hírtől, hogy már egy éremátadáshoz is Rogán Cecíliára van szükség. Egyszerűen nem volt ki érmet átadjon a dereceni úszóbajnokságon, és mivel a nő princípium és önmegvalósítás példaképe bevallottan rajong a sportokért, hát érmeket adott át. Hogy milyen minőségben? A franc se tudja. Mindenesetre idézem a Magyar Úszó Szövetség magyarázatát, mert egyszerűen megfizethetetlen, hogy kikkel élünk együtt:

A MÚSZ vezetése megtiszteltetésnek érzi, hogy a sportot stratégiai ágazatként kezelő, és így a magyar úszósportot is kiemelten támogató kormány tagjának felesége részt vesz a sportág egyik legfontosabb hazai eseményén. Ennek megfelelően felkértük arra, hogy közreműködjék az egyik díjátadó ceremónián, aminek Rogán Cecília örömmel tett eleget, illetve jelezte, hogy az úszóviadal magával ragadó hangulatának köszönhetően a jövőben is ellátogat majd a MÚSZ kiemelt eseményeire.

Erre visszaküldtem az el nem fogyasztott reggelit, mert fel akart jönni körülnézni. Lehet, hogy mótvá ez a muzsika, de nekem bejön. Meg úgy az egész is. Ezzel kívánok szebb napokat. Igen, Kósának is, aki azt bírta mondani a szájával, hogy az ellenzéknek nincsenek intellektuálisan (!!!!!) jelentős vezetői. Azt hiszem megérkeztünk a tutiba, ha a fogalmatlan Kósa Lajos lett az intellektus anatómiájának soros szakértője. Nekem innentől kezdve nincs több kérdésem, igaz, válaszaim se nagyon. Szép tavaszt mindenkinek!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább