Szeptember 30,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Spórolós németek

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,695,723 forint, még hiányzik 1,304,277 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Igazán nagy öröm az, hogy ilyen részletesen tájékozódhatunk a németek problémáiról. Biztosan lesz hasonló felmérés itthon is, mert engem például rendkívüli módon érdekel, hogy a magyar családok, ahol az elkölthető jövedelem nem 600 ezer forint, hanem ennek a töredéke, min tudnak spórolni. Ráadásul úgy, hogy a magyar infláció nem 7,5 hanem 13,7 százalék, ez is csak komoly hókuszpókuszok árán, a brutális rezsiemelés előtt, ársapkás benzinnel és csirkefarháttal jött össze. Ja, és 27 százalékos áfával. Vajon egy pályakezdő fiatal pár (mondjuk óvodapedagógusok) a 300 ezer forintos jövedelmükkel, vagy egy nyugdíjas pár hasonló, de inkább alacsonyabb havi jövedelemmel mit kezd ezzel a helyzettel? Ritkábban mennek étterembe? Kevesebbszer nyaralnak? Megannyi feszítő kérdés.

Egyre többen takarékoskodnak Németországban az árak emelkedése miatt, egy pénteken ismertetett felmérés szerint a legtöbben az energiafogyasztásukat fogják vissza.

Az ARD országos közszolgálati televízió megbízásából készített felmérés szerint a német lakosság 70 százaléka igyekszik kevesebb energiát fogyasztani.
    A spórolás második legfontosabb területe a szórakozás. Így minden második német – 50 százalék – jár kevesebbet vendéglőbe vagy moziba.
    A németek csaknem fele a mindennapi bevásárláson is próbál takarékoskodni, 47 százalékuk költ kevesebbet a boltokban.
    Ugyancsak kiemelkedő, 43 százalékos mindazok aránya, akik a drágulás miatt kevesebbet utaznak, nyaralnak.
    A spórolás leginkább az alacsony jövedelmű háztartásokra jellemző. Ebben a csoportban – a háztartásonként legfeljebb havi 1500 euró (600 ezer forint) elkölthető jövedelemmel rendelkező rétegben – az emberek 72 százaléka takarékoskodik az energiával, 67 százalék költ kevesebbet szórakozásra, 66 százalék költ kevesebbet az üzletekben és 59 százalék jár nyaralni ritkábban, mint az év elején felerősödött drágulási hullám előtt.
    A havi 1500-3500 euróval rendelkezők, vagyis közepes jövedelműek körében rendre alacsonyabbak ezek az arányok, így például a mindennapi bevásárláson 67 százalék helyett 49 százalék igyekszik spórolni. A havi 3500 eurónál nagyobb elkölthető jövedelemmel rendelkező háztartásokban 37 százalék ez az arány – mutatták ki az ARD  DeutschlandTrend című kutatássorozatának új mérésével.
    Németországban az infláció az év első öt hónapjában folyamatosan emelkedett, májusban már 7,9 százalék – az 1973-as olajválság óta a legmagasabb – volt. Júniusban viszont 7,6 százalékra, júliusban pedig 7,5 százalékra mérséklődött a fogyasztói árak éves szintű emelkedése, főleg a közlekedés költségeinek csökkentését szolgáló kormányzati intézkedések hatására.
    A szövetségi kormány eddig két, együttvéve bő 30 milliárd euró értékű támogatási csomagot dolgozott ki a terhek csökkentésére. Terveznek egy harmadik csomagot is, ennek első eleméről már döntöttek: a földgáz áfáját átsorolják az eddigi 19 százalékos kulcs alól a kedvezményes, 7 százalékos kulcs alá. (MTI)

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!