NEHAZUGGY

Sértődött, hisztérikus primadonnák

Jó reggelt, drága emberek! Remélem, mindenki jól aludt, azok is akik Velencén hajtották álomra a fejüket. Rögtön miután megbeszélték, hogy nem haggyuk, nem engeggyük, és megint azért veszítettünk, mert győztünk.

Mondanám, hogy jó látni, hallani, ami Orbán Viktor brüsszeli-strasbourgi (már ki tudja követni) kétharmadát követően (menő poén volt, Kutyapárt!) kibontakozik a szemünk láttára, a fülünk hallatára a véres magyar politika turulszaros színpadán, de valójában kicsit sem jó. Ellenkezőleg. Engem például igen rossz érzésekkel tölt el az a méltatlan, hisztérikus, valósághajlított szalmaszálakba és hazugságokba kapaszkodó vergődés, ami Szili Katalintól Hidvéghi Balázsig, Szijjártó Pétertől Morvai Krisztináig, vagy a tetszőleges, friss nívódíjas propagandagyár utolsó betanított szalagmunkásától a mérhetetlen KDNP néven futó pióca- és kormánypárt ügyeletes szájkarate-művészével bezárólag végighullámzik a nyilvánosságon tegnap délután óta. (Beleértve Bayer professzor gyengécske és unalmas valóságmagyarázatát.) Már megint olyan érzésem van, mintha ennek az országnak nem kormánya lenne, hanem sértődött, hisztérikus primadonnák mártírkodnak bele az arcunkba, mert eltörték a tükröt, amiben olyan szépnek és tökéletesnek látják magukat kilencedik éve.

Azóta, hogy a Sargentini-jelentésről kiderült, képes maga mögé állítani az Európai Parlament kétharmadát, áll a bál a kormánykommunikáció csatamezején. Még Balog Zoltán is hirtelen lemondott parlamenti mandátumáról. Najó, nem kormány által összehozott unortodox kétharmadért, hanem mert egyháza, a Magyarországi Református Egyház és a gyülekezete visszahívja szolgálatba, és ez az egyház törvényei szerint összeegyeztethetetlen képviselői munkájával. Nahát. Mondjuk szerintem az is összeegyeztethetetlen az összes létező erkölcsi törvénnyel, hogy az Orbán család üzleti vállalkozásként irányítja az országot, de mégsem mondott még le senki a fenébe.

Szóval az a nemzeti vinnyogás tárgya, hogy a Sargentini-jelentésről sajnos kiderült, hogy – a nyegle, lesajnáló felcsúti pacalpörköltszagú fikák ellenére – még Orbán Viktor európai pártcsaládjának kétharmadát is képes volt maga mögé állítani. Sőt: pláne nem Brüsszelt (vagy Strasbourg, kit érdekel) állította meg, egyelőre legalábbis nagyon nem, hanem Orbán Viktor mérhetetlen hatalmi gőgben és illiberális önkényben gyökerező kétharmados magyarországi ámokfutását. Még egyszer: nem azért kell nekünk felállva tapsolni (ha egyáltalán tapsolni kell), mert hiszünk abban, hogy majd 17 év múlva Orbán Viktor politikai ambíciói miatt felfüggesztik a Magyarország nevű EU-tagállam szavazati jogát az uniós grémiumokban, hanem.

Azért szóra érdemes ez az egész, mert most először derült ki, hogy ha valaki nem tud viselkedni egy társaságban, és évek óta rendszeresen lehányja az asztalt, miközben hangosakat fingik, hogy ha rendszeresen kizabálja és kiissza a készletet, de nem hajlandó még feltakarítani sem maga után, hogy ha valaki rendszeresen egyéb bulikba is eljár, ahol harsányan hangoztatja, hogy amazok ott a másik oldalon mekkora balfaszok és milyen gáz a bulijuk, akkor egy idő után célszerű félrenézés helyett nyakon vágni az illetőt. Ennyi és nem több.

Ami még fontosabb: a vinnyogás magyarázata egyáltalán nem az, hogy a függönyként kezelt magyar embereket mekkora nagy veszteségek érik majd e lépést követően (magasról szarik rá a primadonnák gyülekezete), hanem az, hogy Orbán és a Fidesz sziklaszilárdnak hitt európai pozíciói meginogni látszanak. Az, ami eddig kiválóan működött, a zsarolás, a fenyegetőzés, a toporzékolás nem hosszútávú, felelős politikai stratégia, hanem hatalomtechnikai, kommunikációs húzás, ami semmi és senki másról nem szól, mint a felcsúti frusztrált politikai ambícióiról. Csak amit a géniusz mestertervének gondoltak – hogy támadunk, mocskolunk, és fenntartjuk az asztalra okádás jogát, miközben maradni szeretnénk, hogy még jobb legyen az a buli – valójában a zűrzavar bizonyítéka.

El nem tudom mondani, mennyire kínos és kellemetlen hallgatni, ahogy egy 49%-kal kétharmados felhatalmazást összeharácsolt párt sufnijogászai és diplomáciailag alulképzett teremfocistái csalást, kicsinyes bosszút, Sorost és kommunistát kiáltanak, midőn a Sargentini-jelentést 64%-kal szavazta meg az EP. Nem tudom elmondani, mennyire pofabőrpirító, hogy miután hajlandóak voltak felfogni az agyukkal, hogy Orbán zsenialitása mögül kilóg a lóláb és igencsak sanszos, hogy átmegy a jelentés, ezt hajtogatják. A kamukérdésben kiírt népszavazásuk akkor is érvényes, ha tizenketten mennek el és abból tíz a Fideszt támogatja, miközben az érvényességhez 23 szavazatra lenne szükség. Akkor azért volt érvényes, mert érvénytelen volt. Az EP szavazás meg akkor se, ha a 64 egy pöttyet több, mint a 49. A parlamenti választásnál ugyanez a hiszti. Annál a parlamenti választásnál tudniillik, amelyet a Fidesz egyedül, a saját érdekeinek megfelelően összegányolt törvény alapján toltak, ahol az ellenzéki pártok töredékszavazatai fideszes mandátumot érnek. Akkor nem volt teli pofával kommunistázás. Akkor az volt a duma, hogy aki nem megy választani, az tartózkodik, úgyhogy azt tolták fejhangon, hogy aki tartózkodik, az nem akar véleményt nyilvánítani, tehát szarni rá. Az ellenzék meg ne adja már hozzá a saját szavazataihoz azokat, akik nem mentek el, mert azok nem számítanak. Most meg elkezdtek kurvára számítani, mert a kétharmad rossz oldalán állnak a fiúk. Ha az ő oldalukon van a kétharmad, akkor szuverén emberi döntések vannak, akkor demokrácia van, akkor minden fasza, ami most van, az kretének és gazemberek aljas támadása. Köpedelem. És akkor is az volna, ha szó szerint az életükért futnának. De kurvára nem tartunk még ott.

Nincs kedvem ennél is jobban felhúzni magam, úgyhogy a napos oldalt most nem túrom fel, ellenben néhány jó hírrel azért szolgálhatok. Kiválóan teljesít a visszafideszesített HírTv. A Kálmán Olga műsora helyett indított Magyarország élőben első adását húszezerrel kevesebben (39 ezer 816) nézték az előző napi Egyenesennél (59 ezer 925), majd a számok egyre csak csúsztak lefelé. Az Echo feljött ugyan szeptemberre, de havi közönségaránya már el sem éri a szinte értékelhetetlen egy százalékot havonta. Olyan is előfordult augusztusban, hogy este hét és nyolc között mindössze ötezren nézték a Hír Tv-t. Unortodox sikerek unortodox sikerek hátán, csak így tovább, közpénz az van dögivel!

A Sargentini-jelentés körüli mizéria legnagyobb győzteséről méltatlanul megfeledkeztünk. Márpedig Lázár János szerintem méltán dörzsölgetheti a kezeit, hogy ezt a buktát neki nem kell első vonalból elvinnie. Ehelyett Földeák iskolájának vadonatúj műfüves focipályáját adta át, a Facebookra kipakolt videója szerint pedig igencsak elengedte magát, és mesélt a biodíszletnek:

Tudod, az a legborzalmasabb, hogy van aki még pénzt is fizet azért, mert rosszul játszik egy csapat. Ez a teljes őrület. Ez a világ egyik legnagyobb piramisjátéka: kétballábas focistáknak óriási pénzeket fizetni azért, hogy ott ugrabugráljanak, és semmi eredmény nincs. Elég súlyos helyzet.

Hát nem lennék Orbán Viktor helyében, az már biztos. Mondjuk, máskor sem, úgyhogy ezzel semmi újat nem mondtam. Megyek is dolgomra, és kivételesen nem is valami hörgős muzsikával indítom a napot. Később is itt leszünk, jöjjenek, gyertek!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább