November 13,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Posztkommunista ökölrázás és politikai kozmetika

Mivel senkit nem érdekel és nem közügy, ezért leírom: ez az egy héttel ezelőtti órahurcolászás innen oda rendesen megviselte a legendásan jó alvásomat, már ott tartok, hogy ha teljesen indokolatlanul nem hamarabb ébredek, mint kellene, akkor alig bírok magamhoz térni, midőn üt az órám. Nem tudom ki hogy van ezzel, de függetlenül mindentől megállapítom, hogy hétfő van, jó reggelt és további szép tavaszt kívánok mindenkinek, egyúttal jelzem, hogy Sanghajban – ahonnan a legfrissebb sikerjelentések és győzelmi üzenetek érkeznek – már délután 3 is elmúlt.

Bizony. Népünk fényességes vezetője a Kínai Népköztársaságból, az első Kínai Nemzetközi Import Expóról (CIIE) üzeni, hogy mi vagyunk a gőzmozdony, hasítunk, mint a kurvaélet és ez már Kínában is mindenki számára világos. Valahogyan muszáj berúgni ezt az új hetet, hát idézek a bölcs dakota ömlengéséből:

Felmerül a kérdés, Magyarország hogyan került fel a sanghaji expóra meghívott “óriások” listájára. A válasz Közép-Európa. Magyarország ugyanis nem csak magát képviseli: “amikor Magyarország hangját hallják, a régiónk hangját hallják”, azé a régióét, amely Európa növekedési motorjává vált. 

A növekedési ráta Közép-Európában kétszer magasabb, mint az európai átlag, és széles körű egyetértés van arról, hogy a régió a jövőben is az európai növekedés forrása lesz.

A közép-európai országok egybehangzó gazdaság- és társadalompolitikája biztosította, hogy ezek az államok képesek voltak saját nemzeti, politikai, kulturális identitásukat megőrizni még a jelentős illegális migrációs nyomás alatt is.

Kína is felfigyelt Közép-Európa fejlődésére, amikor létrehozta a 16+1-es csoportot, azaz Kína és 16 kelet-közép-európai ország együttműködési formációját. Magyarország elkötelezett e platform erősítésében.

Magyarország mindig is támogatta a lehető legszabadabb és legegyenlőbb világkereskedelmi hálózatot, és mindig támogatója volt az eurázsiai együttműködésnek. Ezért is érdekelt a kínai Egy övezet, egy út elnevezésű kezdeményezés sikerében. (MTI)

Én már nem akarom megérteni se, hogy ez az ember trollkodik, mindenkit hülyének néz, vagy véresen komolyan gondolja a faszságait, de hogy ebből a győzelmi beszédből sem maradhattak ki a migránsok, az valami olyasminek a tünete, amit jobb helyeken erős nyomásra, jól felfogott érdekből kezelni szoktak.

Az pedig, hogy ezzel a növekedési motor szarsággal és hazugsággal eteti a világ közvéleményét évek óta és soha nem szól közbe senki, az tényleg szomorú. Már csak azért is, mert ha nem az Orbán vágyálmai szerint hajlított valóságot vesszük alapul, kicsit árnyaltabb ennél a helyzet. Amellett, hogy már eddig is tudtuk: a V4-es tagországok között Magyarország az örök negyedik, vagyis igen sok területen a V4-ek seregeit hajtja (áprilisi tényállás), éppen tegnap olvastam, hogy Orbán faéket megyszégyenítő gőzmozdony érvelésével szemben a gazdasági növekedés éves üteme alapján Magyarország tavaly mindössze a 9. helyen végzett az EU 28 tagállama között.

2017-ben a leggyorsabban Írország fejlődött, ahol 7,8 százalékos növekedést regisztráltak, majd a sorban Románia (6,9), Málta (6,4), Szlovénia (5,0), Észtország (4,9), Lengyelország (4,6) és Csehország (4,4) következett. Magyarország a tizenegy „exszocialista” EU-tagállam közül Szlovákiát (3,4), Bulgáriát (3,6) és Litvániát (3,8) előzte meg a múlt esztendőben a növekedés tempója szerint. (hvg.hu)

A helyzet még rosszabb, ha a középtávú – azaz 2010 és 2017 közötti – gazdasági folyamatokat vesszük alapul, mert ebben a tekintetben Magyarország már csak a 11. helyre került az uniós mezőnyben. Mondok mást: az EU keleti blokkjában Magyarország 2010-ben még az 5. helyen állt gazdasági fejlettsége alapján, azóta viszont – minthogy Észtország és Litvánia is megelőzte az egy főre vetített GDP szerint – lecsúszott a 7. helyre. Értem én, hogy a politikai kozmetika nevű iparágnak nincs manapság nagyobb reklámarca, mint ez az ember, aki még soha nem hazudott, de amit művel, egyszerűen köpedelem.

Az iparág azonban dübörög tovább: az euroszkeptikus kormánypropaganda új fokozatra kapcsol, amennyiben országjárásba kezd az állampárt (Nógrádi már bőven elkezdte) annak érdekében, hogy az elhajlított valóságból egy pillanatra se zuhanjon ki a populáció. Egészen nyugodtan tekinthetjük ezt az EP-választás durván előrehozott kampánynyitányának. Miután a Fidesz 2015 óta több mint 30 milliárdnyi adóforintot költött a legótvarabb összeesküvés-kampányokra, Orbán tovább ássa a társadalmi árkokat az EP-választás előtt. A feladat egyszerű: az európai intézményeket és a magyar jogállamiság lebontását bíráló szereplőket a magyar nemzet ellenségeiként kell lefesteni, és ha törik, ha szakad, a migrációt napirenden kell tartani, hiszen e mögé bújva kiválóan el lehet kenni a jogállamisággal és a korrupcióval kapcsolatos kritikákat. Nulla értelmes szakpolitikai vita (energiaunió, monetáris unió), csak a posztkommunista ökölrázás, kardcsörtetés, egybites migránsozás. Amellett, hogy Orbán ilyetén EU-ellenességével tökéletesen utolérte a francia/olasz szélsőjobbot, Európa és benne Magyarország jövőjét illetően ez az egybites hergelés teljesen háttérbe szorítja az integráció fontos, a mindennapi életet húsbavágóan determináló vívmányait (nyitott határok, személyek szabad mozgása és minden ami ezzel jár). Ez az állandó migránsozás már eddig is hatalmas károkat okozott, de nem hogy nincs vége, most kezdődik. Újra.

Maradjunk Európánál és Orbán aktuálisan legnagyobb ellenségénél, Emmanuel Macronnál. Tök vicces –  és pontosan mutatja, hogy soha a büdös életben nem lesz itt Európa a fejekben és sehogyan sem -, hogy a francia ellenzék azért szedi darabokra az államfőt, amiért Magyarországon szemek nem rebbennek, vagyis ha Orbánról van szó, akkor a világ legtermészetesebb dolga. Az van, hogy közpénzből történő pártpropagandával (!) vádolja a francia kormányt az ellenzék a jövő májusi európai parlamenti  választásokon való részvételre buzdító videoklipje miatt, amelyben feltűnik Orbán Viktor magyar miniszterelnök is. Az ellenzék szerint hányingerkeltő a film, amely a bevándorlással ijesztgeti (!) a franciákat. Drága francia ellenzék! Mi ebben élünk sokadik éve, és még nem találtam egyetlen propagandistát, NER-huszártaki ezt szóvá tette volna. Önvédelemből még nem néztem körül a napos oldalon, de amilyen sötétek, gondolom nagy pofával hányják Macron szemére azt, ami az ő Viktoruk legfőbb politikája.

Nehogy elfelejtsem itt a nagy káoszban: mindeközben Manfred Weber, az Európai Néppárt csúcsjelöltje, akit a Fidesz annak ellenére támogat az Európai Bizottság elnöki székének megszerzéséért folytatott harcában, hogy megszavazta a Sargentini-jelentést, arról beszélt egy interjúban, hogy bizottsági elnökként végleg lezárná az uniós csatlakozási tárgyalásokat Erdogan Törökországával. Mégpedig úgy zárná le, hogy kimondaná: a teljes jogú tagság elérése nem fog menni. Mégpedig azért nem, mert 2005 óta, amikor megkezdődtek a tényleges csatlakozási tárgyalások, a 35 megvitatásra szoruló fejezet közül mindössze 16-ot sikerült egyáltalán megnyitni és ezek közül egyetlenegyet tudtak lezárni. Ez nem valami jó arány, szóval bár természetesen szoros partnerséget kell kialakítani Törökország és Európa között, de ami nem megy, azt nem kell erőltetni. Hát nem lennék Weber úr helyében, én azért megvártam volna egy ilyen nyilatkozattal a diplomáciai teremfocista és a felcsúti nemdivatdiktátor véleményét ezzel kapcsolatban. A Sargentini-jelentés megszavazása sehol nem volt ahhoz képest, amit ezért kapni fog. Bár az is lehet, hogy most lapítani fognak, nem mintha gondot jelentett volna neki bármikor oda üríteni, ahol egyébként táplálkozni szoktak.

Kétségtelenül kapni fog a pofájára a szolgamédiától a Guns N’ Roses is (nem mintha érdekelné őket), amiért megtiltották (hőseim!), hogy Trump gyűlésein a számaikat játsszák. Az mindegy is, hogy sikerrel járnak, vagy sem (ha az aktuális rendezvény helyszínének van szerződése a zenére, akkor lejátszhatják külön engedély nélkül is), most akkor az lesz, hogy tegnaptól a Guns N’ Roses szar zenének minősül azoknál, akik évekig szerették? Hogy egyébként mit gondol Amerika a legmagasabb világi hely pojácájáról, az holnap, a november 6-ai félidős kongresszusi választáson kiderül. Mindenesetre, ahogy Barack Obama nem érti Amerikában, úgy én sem értem itt április 8. (de leginkább 2010) óta, hogy minek köszönhető az, hogy akik megnyerték a választást, pláne a sokadikat, kétharmaddal, változatlanul dühösek, fröcsögnek, vinnyognak és sírnak reggeltől estig.

Amíg a NER magához tér a hosszú hétvége után (egyelőre Orbános fotók tömkelegét szállítja az MTI Sanghajból), addig maradjunk ennyiben. Hamarosan folytatódunk. Szép hetet mindenkinek! (Az alábbi nóta nem rólam szól 😛 )

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.