November 26,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Ott kellene kezdeni, hogy a gazdák visszakapják földjeiket

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,200,839 forint, még hiányzik 1,799,161 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Hetven éves jubileumát tartotta Martonvásáron a Mezőgazdasági Intézet, amelynek alkalmából az agrárminiszter beszédet tartott. Elmondta, a 20. század kutatási eredményeivel a 21. század kihívásaira nem lehet megoldást találni. Mondjuk ehhez nem kell zseninek lenni, sőt, talán még agrárminiszternek sem, hogy tudja az ember, a kutatás-fejlesztés napjaink egyik legfontosabb kérdése. Nagy szerint soha akkora szükség a tudományos eredményekre, a kutatásban rejlő lehetőségekre nem volt, mint most. Ehhez képest mit csinál a kormány? Bezáratja az ország egyik legnevesebb egyetemét, az MTA-t gyakorlatilag beszántja, de legalább sorosozva tönkreteszi a közoktatást is. 

Ilyen körülmények között mégis hogyan lehetne csodát tenni? Mert ugyan pénz lenne arra, hogy feljesszék a mezőgazdaságot, de ehelyett a földek jelentős részét inkább jól menő oligarchák tulajdonába adták, akiknek fogalmuk sincs arról, hogy milyen tápanyag kell a búzának vagy kukoricának. Itt nem csak a technikai lemaradás okoz problémát, hanem az is, hogy olyanok kezébe kerültek a hazai földek, akik nem valódi gazdálkodók, ellenben degeszre hízott NER-kitartottak.

A 20. század kutatási eredményeivel a 21. század kihívásaira nem lehet megoldást találni – mondta az agrárminiszter hétfőn, Martonvásáron a hetven éves MTA Mezőgazdasági Intézet jubileumi tudományos ülésén.

Nagy István hangsúlyozta, hogy minden korszaknak megvolt a maga kihívása és azokra mindig a tudomány szolgáltatott megoldást kutatási eredményekkel, és azok gyakorlati alkalmazásával. “Soha akkora szükség a tudományos eredményekre, a kutatásban rejlő lehetőségekre nem volt, mint most, amikor olyan globális kihívásokkal kell szembenézni, mint az éghajlatváltozás” – mondta, hozzátéve, hogy önmagában senki sem talál válaszokat, ezért széleskörű összefogásra van szükség.

A tárcavezető kiemelte, hogy a kormány a kihívások leküzdésében maximálisan számít a Mezőgazdasági Intézetre, amely immár hét évtizede segíti a gazdákat és szolgálja a magyar agráriumot. Nagy István szerint a tudományra, a kutatásokra és az innovációra kell építeni Magyarország jövőjét, különösen a mezőgazdaságét, amely sokkal komolyabb kihívások előtt áll, mint a huszadik században, vagy a huszonegyedik század eddigi szakaszában. Úgy vélte, a klímaváltozás mellett az elöregedő gazdálkodói társadalom, a globálissá váló verseny és az alacsony együttműködési hajlandóság is megoldásokat követel.

A miniszter rámutatott, hogy a szélsőséges időjárási helyzeteket kezelni képes növények nemesítése előtérbe fog kerülni, ugyanakkor fontossá válik a tápanyag utánpótlás csakúgy, mint a környezetterhelés csökkentése. A gazdáknak “el kell szakadni apáik örökségétől” és ki kell védeniük a szélsőséges körülményekből fakadó nehézségeket: át kell térni az öntözéses gazdálkodásra és a forgatás nélküli talajművelési módra.

Nagy István elmondta, hogy a kormány 12,3 milliárd forint forrást biztosít a mezőgazdasági génmegőrző programra, ebből idén már 1,7 milliárd forint rendelkezésre állt. Két kiemelt génmegőrzési intézet összevonásával létrehozták a Nemzeti Biodiverzitási és Génmegőrzési Központot, valamint felállt a Nemzeti Öntözési Központ, amely az öntözés elterjesztését tűzte ki célul.

A hetven éves intézetet 1949-ben hozták létre Martonvásáron a Brunszvik-, majd Dreher-birtokon, amely 1953-tól volt az MTA kutatóhálózatának tagja egészen az idei évig, ma már az Eötvös Lóránd kutatási hálózat tagjaként működik. Fő feladatuk a kalászos gabonák és a kukorica komplex kutatása a magyar gazdák mindenkori igényeinek és az aktuális nemzetközi trendeknek megfelelően. Veisz Ottó, az intézet főigazgató elmondta, hogy az intézet hírnevét a hibrid kukorica hozta meg: az Mv5-ös volt Európában az első, a világon a második hibrid fajta. 

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!