Június 30,  Vasárnap
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


Örömmel hozunk áldozatot

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,613,502 forint, még hiányzik 386,498 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.

A miniszter közölte: a kormány a 2010-es gazdaságpolitikai fordulat jegyében átalakította az adórendszert és a munkát terhelő adózásról fogyasztási típusú adókra helyezte a hangsúlyt. A kormányzati álláspont abban is változatlan, hogy nem növelni kell az adókat, hanem a beszedés hatékonyságát javítani, amely teret nyit az adók csökkentésének; az alacsonyabb terhek és vonzó adókörnyezet pedig a gazdaság fehérítésével jár, amely a növekedéshez is hozzájárul – hangsúlyozta.

Megjegyezte, hogy az elmúlt évtizedben ezt sikerült elérni, úgy vélte az eredmények magukért beszélnek: egymillió új munkahely létesült 2010 óta, amely negyede a teljes magyar munkaerőpiacnak, a GDP pedig reálértéken több mint 40 százalékkal nőtt.

Az szja legmagasabb kulcsa 2010 óta 36 százalékról 15 százalékra, a társasági adó 20 százalékról 9 százalékra csökkent, amely a legalacsonyabb az Európai Unióban. A munkáltatókat terhelő adók 33,5 százalékról 13 százalékra mérséklődtek, és 2023 óta a négy gyermeket nevelő édesanyák mentesülnek az szja alól – tette hozzá.

Ismertette, a gazdaságfehérítést nagyban segítette az elektronikus pénztárgépek 2014-es bevezetése, amit egy évvel követett az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) rendszer indulása, majd az online számlázás 2018-tól. Jövőre az Európai Unióban elsőként Magyarországon válhat általánossá az elektronikus nyugta, amely később akár okostelefonon is visszakereshető lesz.

A digitális adatszolgáltatások fejlesztése révén ma már a munkavállalók zömének szja-bevallását a NAV készíti el – hívta fel a figyelmet Varga Mihály. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően Magyarország az adóversenyképesség terén 11. helyen áll a 38 OECD tagállam között – emelte ki.

A gazdaságfehérítő intézkedésekből több ország is átvett megoldásokat. Példaként említette Lengyelországot, amely 2017-ben a magyar ekáer mintájára egy hasonló rendszert vezetett be.

Varga Mihály közölte: a kormány gazdaságpolitikai célja változatlan: adócsökkentés, hatékonyabb adóbeszedés és egyre arányosabb közteherviselés.

Megjegyezte: a magyar uniós elnökség fő célja az európai gazdaság versenyképességének megerősítése lesz, amelynek egyik legfontosabb eleme az adókörnyezet.

Az 1952-ben Párizsban alapított Adóigazgatások Európai Szervezetének székhelye Budapesten van. A szervezet elnöki tisztségét az 2023-2024-es ciklusban július elsejéig, Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöke tölti be. (MTI)

Éljenéljenljen! Ha már ilyen hihetetlen sikereket ért el a kormány, esetleg ki lehetne még egészíteni néhány apró módosítással az örömhír-cunamit. Például kezdésnek összeadogatni az adókat, mert attól még, hogy a munkáltatók terhei csökkentek, de az ÁFA – amit mindenki, a minimálbéres, nyugdíjas, közmunkás is – egyformán fizet, az egekben van, a munkáltatókról a munkavállalókra átterhelt adók és járulékok összességében nem csökkentek, csak a cégeknek lett jobb. Ennek bizonyára roppantul örülnek a multik, hiszen így még olcsóbb a magyar munkaerő, de a munkavállalók nem feltétlenül boldogok.

Aztán be lehetne vezetni a szigorú adóellenőrzést a kaszinókban, az egyházak adóztatását is jó lenne bevezetni, ha már közpénzből gömbölyödnek, továbbá ki kellene vizsgálni a központilag irányított lopásokat, mert szerintem ott több pénz vándorol neres magánzsebekbe, mint amennyit le tud nyúzni a kormány az átlagemberekről. Gondolok itt a semmibe épített kilátókra, sétányokra, aztán a közpénzből – uniósból és magyar adófizetői pénzekből – itthon és más országokban felhúzott mindenféle épületekre, melyeket aztán soha nem használták az eredeti célnak megfelelően, de a kötelező idő letelte után mindenféle nertársak tulajdonába mentek és mennek át, a túlszámlázott beruházásokra, az irányított pályázatokra, az alapítványokon keresztül szétcsatornázott közpénzekre, a pártmédiának juttatott reklámpénzekre és hasonlókra.

Az lenne csak az igazi nyereség az országnak, ha ezeket sikerülne rendbe tenni. Persze ez helyből a rezsim összeomlását okozná, de szerintem örömmel meghozzuk mi ezt az áldozatot a cél érdekében. Mármint mi, akik dolgozunk és adót fizetünk.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.