Október 24,  Vasárnap
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Orbán: Egy miniszterelnök munkájának fokmérője az, hogy honnan hová sikerül eljuttatnia a vezetésére bízott országot

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,656,490 forint, még hiányzik 1,343,510 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Miközben éppen kiderült, hogy az Európai Parlament az általa vezetett felcsúti magyar jogállam jogállami normáinak érvényesüléséről tájékozódni kívánó delegációja elől bátran megfutamodott (majd megírja szamizdatban nekik, ha lesz valami mondanivalója), őfényessége fontos dolgokra szakított azért időt.

A Bethlen-kormány megalakításának 100. évfordulója alkalmából szervezett NER-konferenciára írt köszöntőt, amelyben tulajdonképpen  saját maga  Bethlen István országépítő munkáját méltatta, és amely természetesen belefért az állami hírügynökség korrekt, objektív tájékoztatásába. Most hogy a Klubrádió a Kúrián is vesztett az állampárti Médiatanáccsal szemben (a fideszes Kúria szerint a fideszes Médiatanács jogszerűen nyilvánította érvénytelennek a rádiós pályázatot, és zárta ki belőle a nem fideszes Klubrádiót), különös jelentősége van annak, hogy a miniszterelnököt viszont ne kösse gúzsba a mindent elfedő balliberális, új marxista cenzúra.

A levelet nem olvastam, de ameddig a miniszterelnok.hu oldalon közzéteszik, az MTI-re hagyatkozom, miszerint őfelsége az alábbi dúlt keblű meggyőződésének adott hangot: Bethlen Istvánnak és kormányának évtizedeken át méltatlanul zárójelbe tett, sőt, elhazudott országépítő munkája hasznos válaszokat adhat azokra a kérdésekre is, amelyekkel saját korunk kihívásai szembesítenek bennünket.

Mielőtt idézném az igencsak tanulságos miniszterelnöki lamentációt, idetennék egy passzust Bethlen Istvánról (via), aki a Horthy-korszakban tíz évig (1921. április 14. – 1931. augusztus 24.) volt Magyarország miniszterelnöke:

Az 1922-es választások megnyeréséhez eredetileg saját addigi pártjából, a KNEP-ből (Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja, utolsó vezetője: Prohászka Ottokár – szerk.) akart kiindulni, ám annak meggyengülése miatt, illetve mivel a második királypuccs és a trónfosztás miatt megromlott viszonya a párt legitimistáival, ezért híveivel együtt belépett a Nagyatádi Szabó István vezette kisgazdákhoz, akikkel 1922. február 2-án megalapították az Egységes Pártot, és megnyerték a választásokat. (…) Az Egységes Pártban az eredetileg valódi paraszti érdekeket képviselő kisgazda képviselőket és népszerű vezetőjüket, Nagyatádi Szabó Istvánt háttérbe szorította, és a nagybirtokosi, konzervatív érdekek irányába vitte a párt politikáját. Miniszterelnökként rendeleti úton leszűkítette a választójogot, és a nagyobb városok kivételével visszaállította a nyílt szavazást. Ezzel kényelmes parlamenti többséget biztosított a kormányzó párt számára. 1923-ra kiszorította pártjából a Gömbös Gyula-féle nemzeti és szociális irányzatú politikusokat.

Természetesen bármilyen többszörösen áttételes hasonlóság vagy párhuzam a velünk élő közelmúlt és jelen történelmi-politikai eseményeivel csakis a rosszindulat műve lehet, úgyhogy inkább fókuszáljunk az orbáni bölcsességekre:

Egy kormány és egy miniszterelnök munkájának fokmérője az, hogy honnan hová sikerül eljuttatnia a vezetésére bízott országot. Bethlen István kormányzati munkája hatásában többet jelentett válságkezelésnél, honalapító és -szervező munka volt, melynek köszönhetően hosszú évszázadok után ismét megszületett a szabad és független Magyarország.

Bethlen István 1921 tavaszán egy pénzügyi és gazdasági összeomlás szélén egyensúlyozó, külpolitikailag teljesen elszigetelt, ellenséges államok abroncsába szorított, területének kétharmadától, lakosságának több mint felétől, természeti erőforrásainak döntő többségétől megfosztott ország élére került, amely még csak alig lábalt ki a világháború, a spanyolnáthajárvány és a bolsevik terror okozta vérveszteségből. Egy ilyen méretű problématömeg még feketeöves válságkezelőket is könnyen maga alá temetett volna.

Bethlen István viszont ezt a kilátástalannak tűnő munkát éppen azért tudta sikerrel elvégezni, mert a megoldást nem a kor világmegváltó ideológiáiban kereste, hanem a valós lehetőségeknek megfelelően mérte fel a megmaradt ország és az egész nemzet helyzetét. Tette, amit lehetett, arra támaszkodva, ami rendelkezésére állt. Bízott a magyar nemzet erejében, tehetségében és kivételes öngyógyító képességében. Mindez pedig elég volt arra, hogy a külső és belső ellenséges erők által szétdobált építőelemeket egymáshoz illesztve egy életképtelennek látszó torzóból hazát építsen a magyaroknak. (via MTI)

Nem, dehogy fogom félreérteni, dehogy van az az érzésem, hogy Mórickának mindenről és mindenkiről saját maga jut eszébe, csak felmerült bennem: ha Orbán Viktor ilyen pontosan tisztában van egy kormány, egy miniszterelnök munkájának, teljesítményének fokmérőjével, ha szerinte valóban az a sikeres kormányzás mércéje, hogy honnan hova sikerült eljuttatni az országot, akkor faszért nem erről pofáznak a már most dübörgő választási kampányban? Ha Orbán Viktor a kormányzás mértékegységének az ország fejlesztését, A-ból B-be való eljuttatását tartja, akkor miért az ellenzék és főleg Gyurcsány ellen indított kínpetícióval akar zsinórban negyedszer választást nyerni?

Nos, Inotai András közgazdászprofesszor megadja erre a választ egy igen friss interjúban. Eszerint az orbánizmus elmúlt 12 éves uralkodásának mérlege: történelmi perspektívában és nemzetközi összehasonlításban is tönkretette az országot. Címszavakban:

  • romló versenyképesség, oktatási, műszaki-tudományos lemaradás,
  • egy rakás nemzetközi ranglistán való visszacsúszás,
  • a gazdasági felzárkózás kiemelt csődje,
  • több ezer milliárd forint haszontalan látványpékségre való elherdálása,
  • az ország EU-n /transzatlanti kapcsolatrendszeren belüli politikai és bizalmi mozgásterének drámai visszaesése,
  • tudatos társadalmi szegregáció, az ország visszavetése a törzsi civakodás állapotába,
  • felelőtlen tudatfertőzés,
  • egy szűk réteg politikai hátszelű, teljesítmény nélküli gazdagodása.

Ehhez képest igen, mondhatjuk azt, hogy Bethlen István országot épített, ám az ezzel való önkritikus miniszterelnöki szembesülés az ünnepélyes levelentyű tükrében és ellenére látványosan, fájóan elmaradt.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!