NEHAZUGGY

Női, anyai, emberi méltóság

A csodálatos reggel, a józan ész és a derű legyen mindenkivel! A hétfő utáni újabb hétfő, vagyis a kedd pszichésen (mármint arra a pszichére gondolok, ami megmaradt belőle az elmúlt 10 év után) legalább annyira megterhelő és megviselő, mint amennyire kurva a hétfő. Ez főleg akkor igaz, ha az ember ottfelejti magát a MŰKÖDŐ parlament soros ülésének közvetítése előtt. Hogy úgy mondjam, felér egy gyomorszájra célzott lórúgással, ami spontán bénultságot okoz az agyműködés szintjén. Müller Cecília országos tisztifőorvos napi gügyögése nélkül is. Hétről-hétre egyre kevésbé világos, hogy miért kell erőltetni ezt az útszéli, nemzetileg méltatlan cirkuszt, de a magyarázat ama elcsökevényesedett morális tartás körül keresendő, ahova előbb-utóbb mindig visszajutunk.

Ha a főnöke nem is ért rá, hogy felmosson az ellenzékkel, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyi megmondóember viszont megcselekedte, amit a haza megkövetelt tőle. Ismertette a legfrissebb termelési, azaz egészségügyi-gazdasági sikerjelentést, jól helyrerakta a  leckéztetésből és kioktatásból nem kérő ezeréves magyar népet sértegető gaz európai politikusokat, a hazaiakról sem feledkezett meg, és a tőle megszokott toporzékolásba hajló hepciáskodás jegyében kiosztott mindenkit, aki kérdezett, vagy állított, vagy nehezményezett. Kocsis, Dömötör, Rétvári, Gulyás és külön Varga Judit sem hagyta alább az ellenzék alázása tekintetében, sőt, még Kásler doktornak is belefért egy gyors kör, mielőtt elmenekült volna. Igen, sikerült demonstrálniuk az elvtársaknak és elvtársnőknek, hogy MŰKÖDIK a parlament, az viszont tegnap sem derült ki, hogy minek. Mármint azon kívül, hogy ott minden elképzelhető és elképzelhetetlen, alattomosan vagy éppen nyíltan gátlástalan törvényjavaslatukat, amely elsősorban az orbáni hatalom megszilárdítását és betonba öntését célozza, átdaráljanak a kétharmadukon.

A sallerek és kokik osztogatása, a visszaszólogatás, kioktatás, helyrerakás közepette azt a javaslatot tárgyalni sem hajlandóak az Országgyűlés színe előtt 133 legbátrabb magyarék, amely arra kötelezné őket, hogy a fizetésemelésüket az egészségügyi dolgozóknak adják. A Szél Bernadett, Hadházy Ákos és Szabó Szabolcs által beterjesztett javaslatot csuklóból söpörte le az asztalról az igazságügyi bizottság Fidesz-KDNP-s többsége, ami nem egyszerűen szimbolikus jelentőségű.

A folyamatos melldöngetésen és sikerpropagandán túl azért az hatalmas gyalázat, hogy miközben azzal szórakoztatják a rajongóikat hétről-hétre, hogy ki tud erősebb állításokat tenni az egyébként kutyába sem vett ellenzékről, ki tudja hangosabban üvölteni, hogy ezek árulják a hazát és nekik senki ne adjon tanácsokat, mert ők tudják egyedül, hogyan kell egy válságot kezelni, az ellenzék meg közben a vírusnak szurkol és hátat fordít a magyar embereknek, a konvergenciaprogramjukból kiderült, hogy minden idők legnagyobb, egyenesen történelminek csúfolt, a GDP állítólag 18-20%-át elérő gazdaságvédelmi akciótervük kemény 0,37%-át fordítják munkahelyvédelemre.

Mindeközben a rohadt járvány idején az egészségügyi dolgozók jelentős része, akik békeidőben másod- és harmadállást kényszerülnek vállalni azért, hogy egyáltalán megéljenek, de akiknek a veszélyhelyzet miatt átmenetileg megszűntek a kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségeik, legalább 20-30 százalékkal kevesebb pénzt visznek haza. Mindeközben a képviselők fizetése 11,4 százalékkal, azaz átlagosan nettó 75 ezer forinttal nőtt, az államtitkároké 35%-kal, a bizottsági tagként is futó politikusok, vagy a képviselő kormánytagok akár 220-225 ezer forintos béremelést kaptak. Vagyis miközben egy Szijjártó, Rogán vagy Gulyás több mint bruttó 3 milliót keres, a barikádokon, a fertőzésveszély torkában, esetenként hiányos védőfelszerelésben küzdő egészségügyi dolgozó a fizetése negyedét-egyharmadát elveszítette. És amikor arról lenne szó, hogy tegyenek egy szimbolikus gesztust, ha már az 1800 milliárdos, kínai hitelből finanszírozott, 2400 év múlva megtérülő vasútépítésükről nem hajlandóak lemondani, akkor sincs annyi vér a pucájukban, hogy az Országgyűlés elé engedjék Hadházyék javaslatát. Szégyen. Az egész propagandájuk véres szégyene, hogy egy világjárvány idején az egészségügyben dolgozók fizetése csökken, a politikusoké viszont nő.

Hazafiak és úriemberek ezek egytől egyig. Egyesek pláne régimódi úriemberek. Kivéve Varga Judit művésznőt, akiről tudjuk, hogy nem csak a focialbdával és a hegedűvel bánik jól, de ő minden magyar családanyák és nők legharcosabb amazonja is. Varga Juditot Kövér László 2-essel kezdődő őstahóságáról, illetve a kikukázott isztambuli egyezménnyel összefüggésben az áldozatsegítő tevékenységéről kérdezték tegnap a parlamentben, hogy tudniillik szerinte megfelelően ellátja-e a feladatát. Egyetlen vesszőt nem módosítottam a miniszterasszony válaszában, hihetetlenül tanulságos kórdokumentum:

Házelnök úr szavait nem kívánom itt kommentálni, hiszen nem hiszem, hogy bármelyikünknek is arra kellene az idejét pazarolnia, hogy egymás szavait forgatjuk ki. És egyébként is egy pár napja megtettem egy véleménynyilvánítással azt, hogy én mit gondolok házelnök úr szavaival. […] De ha már ragaszkodott a személyes megjelenésemhez, hagy mondjam el, hogy én miben hiszek. Én a valódi cselekvésben hiszek. Nagyon régóta nagyon fontosnak tartom férfi és nő egyenjogúságát, sőt. Férfiak, nők, gyermekek és a családok legmagasabb szintű védelmét. Ezért is hirdettem meg 2020-at az áldozatsegítés évének, és lehet, hogy képviselőasszony nem veszi észre, de mi a hisztériakeltész, az uszítás helyett a valódi munkában és a cselekvésben hiszünk, és még a veszélyhelyzet  ideje alatt is folyamatosan megy a munka. Létrehoztam civil és szakértői munkacsoportot, a héten fognak megkapni egy nagyon vastag anyagot második körben is a civilek, hogy véleményezhessék, az elvégzett és az elvégzendő feladatok terén hogyan tudják segíteni a munkánkat. Én azokkal ülök egy asztalnál, akik nem politikai nyilatkozatokban élik meg a nők, gyermekek és a családok védelmét, hanem a valódi tettekben gondolkodnak. És engedjen meg még egy gondolatot: amikor készültem erre a válaszra, akkor rátévedtem az ellenzéki képviselőasszonyok oldalára. Elképesztő, hogy mi zajlik ott. Ha önöknek valóban fontos a nők melletti kiállás, akkor kezdjék a saját közösségi oldalukon. Minden egyes bejegyzésük után, amely minden egyes bejegyzés egy hergeléssel ér fel… engem női, anyai, emberi méltóságomban mélyen sértő bejegyzéseket engednek meg a maguk követői. Tehát maguk ne kérjenek rajtam számon semmiféle nővédelmet és női egyenjogúságot, amíg ilyen megengedhetetlen stílusban nyilatkoznak az önök támogatói az önök oldalán. Én a valódi munkában hiszek, a valódi egyenjogúságban, nem a politikai hisztériakeltésben. Nekem ez nem hangzatos szó, számomra valóság, és a tettekben hiszek, köszönöm szépen, ebben legyenek partnerek.

Ha van valami, ami igazán értékelendő a Fideszben – egyúttal remélem, hogy Varga Juditból lesz még egyszer miniszterelnök, minden adottsága megvan hozzá -, az az önkritikának és az önreflexiónak a teljes és ordító hiánya. Az már önmagában is szép, hogy a miniszterasszony szinte meg van sértődve, hogy meg kell jelennie a parlamentben, mert vannak olyan hülyék, akik ragaszkodnak ehhez. Viszont kerestem a konkrétumokat ebben a szívhez szóló szemforgatásban, de egyet sem találtam arra vonatkozóan, hogy honnan hova jutott a nők jogi védelme Varga minisztersége alatt. Azt viszont látom, hogy az egyes szám, első személy kombó már flottul megy az uniós politikusokat Szijjártónál és Kovácsnál is arrogánsabban leckéztető dekázó csodának. Nem tudom, feltűnt-e Vargának, hogy ő és a pártja vannak kormányon, nekik van lehetőségük és az ő KÖTELESSÉGÜK cselekedni, csak éppen az eredmények nem látszanak a könnyesbús ars poeticán túl.

Nem tudom, kikkel ül egy asztalnál Varga, de azok, akik értenek is hozzá, és főállásban csinálják azt, amiről a miniszterasszony habzó szájjal, sértődötten lamentál, nem nagyon látják azokat a kirobbanó sikereket. (Ajánlott olvasnivaló: ITT és ITT.) Égbekiáltó, hogy egy minisztert nem lehet számonkérni, mert azonnal kikéri magának, és az első dolga az, hogy mutogatni kezd. Ne áltassa magát azzal, drága miniszterasszony, hogy a megengedhetetlen stílus csak odaát divat, ne forgassa a szemét, és ne sértődjön meg. Ameddig a Fidesz közpénzből jól tartott párttagjai és propagandistái tíz éve agyonverésről, agyonlövésről, taknyonvéren kirángatásról fantáziálnak büntetlenül, ameddig közjogi méltatlansági szinten tagadnak ki a nemzetből bárkit, ameddig kékplakátokon és miniszterelnöki szózatokban uszítanak népcsoportok /társadalmi csoportok ellen, addig ne jöjjön a női, anyai, emberi méltóságával, mert nincs rá alapja. Tíz éve mártírkodnak és kérik ki maguknak, hogy el vannak nyomva. A hatalomból csak a hatalom kell, a felelősség mindig a másoké. Ebben a megengedhetetlen stílusban, ami miatt a szívéhez kap, az elmúlt tíz év kétharmados önkényét keresse. A kormányprogrammá emelt felsőbbrendűséget, lenézést, arroganciát és pökhendiséget. Aki szerint a 2-es személyi számos szexista tahóság a régimódi úriemberség ismérve, az ne emlegesse a női, anyai, emberi méltóságát. Csak azt ne. Csókpuszi.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább