Október 17,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Nem kérdez, csak bólogat, nem gondolkodik, hanem ökölbe szorul a gyomra a gyűlölettől

Vidám szép reggelt kívánok mindenkinek a hét harmadik hétfőjén! Ne lacafacázzunk, csapjunk is bele (ha nem tiltanák az elveim és az íratlan munkaköri leírásom, most betolnék egy pálinkát az alábbi nagy ijedtségre):

Értem én a hazugdisznóságot, a valósághajlítást, az ép ésszel már-már követhetetlen gátlástalanságot és a szürreális elvetemültséget, csak utálom, mint a szart. Naszóval kampány van, a józan ész ellen irányuló újabb paráztató, hergelő kampány, tényleg nem tudok erre mit mondani. Egy barátom azt mondta tegnap: ha lenne második holokauszt, ez az ország azt is röhögve végignézné. Hát valahogy így, kedves és drága olvasóim, valahogy így. És tudják miért? Nem árulom el. Az általam rendkívül nagyrabecsült Benedikty Béla (majd most jól elfintorodik ettől a jelzős szerkezettől, pedig teljesen őszintén és komolyan gondolom) elmagyarázza nemsokára, hogy miért tartunk itt, ahol. Nem a reklám helye, de jó lesz.

Hazug propagandavideó megfejelve a valósághajlítás egyéb formáival: például a Sargentini-jelentés elmarasztalásáról szóló országgyűlési határozati javaslattal, ami akkor is mindennek a legalja lenne, ha nem vinnyognák mellé a napos oldal széltében-hosszában, hogy valójában az is Soros műve. Pedig én azt hittem, hogy miután a magyar igazságszolgáltatás helyébe lépve a fideszes parlamentnek szintén ebben a műfajban sikerült Czeglédy Csaba bűnösségéről ítéletet hozni, onnan már nincs lejjebb, de Gulyás Gergely sztárjogász úr (a hazugságoktól és csúsztatásoktól hemzsegő dokumentum egyik előterjesztője) ezek szerint eldöntötte: akkora lendületben van, hogy már nem érdemes megállni.

Kijelentjük, hogy Magyarország maga védi a határait! Fenntartjuk a kerítést és nem engedjük, hogy elvegyék tőlünk a határőrizet jogát. 

Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az illegális migrációt támogató szervezetek a magyar embereket megbélyegezzék.

A magyarok idén áprilisban arra köteleztek minket, hogy Magyarországot tartsuk meg magyar országnak. Éppen ezért a határozat leszögezi, hogy a magyarok eltökéltek a keresztény kultúra közös megőrzésében, Magyarország és Európa határainak, a magyarok és az európaiak biztonságának megvédésében.

Ilyen és hasonló cifraságokkal van telepakolva ez a silány fércmunka, és nem az a gáz, hogy pontosan tudják, semmiféle jogkövetkezménye nincs ennek az ócska gányolásnak, hogy a Sargentini-jelentés tökéletlenségével együtt sem a migrációról szól, vagy hogy az Európai Bizottság már régen megcáfolta, hogy bárki el akarná venni Orbánék határőrizetes játékát. A legsúlyosabb szerintem az, hogy képesek a magyar parlamentet bármilyen átlátszó hadművelethez felhasználni, és az intézmény tekintélyét – amire más körülmények között oly érzékenyek – lábbal taposni.

Erra pakoljuk még rá a jól értesült, isten tudja milyen pénzből működő Magyar Idők ma reggeli remek hírét: széles körű gyűlöletkampányt tájékoztató kampányt indít a kormány, hogy mindenki előtt nyilvánvalóvá tegye, a Sargentini-jelentés hazugságokon alapul, és politikai nyomásgyakorlás céljából, a szabályokat felrúgva szavazta meg az Európai Parlament. Megint raklapnyi közpénzt elégetnek a valósághajlítás nagymesterei: televízió-, rádió- és internetes hirdetésekben is kifejtik majd álláspontjukat, miszerint a magyar jogállamiság helyzetét bíráló, Magyarországot elítélő dokumentumot a politikai nyomásgyakorlás részének tekinti, amelynek nem fog engedni. Jó, tehát akkor megint megkérdezem: minden más rendben van, épül-szépül az ország, mindenkinek van munkája, aki leszakadt, azt felzárkóztatták, aki az utcára került, annak intéztek fedelet a feje fölé, aki éhezett, annak enni adtak, az oktatás és az egészségügy már régen lekörözte a világszínvonalat, semmi másra nincs szükség, mint propagandával mosni az agyakat? Hát persze. A magyar ember hülyítve, zsibbasztva jó, ha nem kérdez, csak bólogat, ha nem gondolkodik, hanem ökölbe szorul a gyomra a gyűlölettől.

És lehetőleg annak tapsikol hálatelt szívvel, hogy Orbán Viktor mekkora nagy világpolitikai szereplő, tegnap is milyen jól megmutatta Brüsszelnek, hogy ő Vlagyimirovics nagy barátja, aki építi a hidakat Kelet és Nyugat között. Drága rajongói az erőskezű vezetőknek! Az nem izgatja a felhergelt agyukat, hogy mikor lesz kész a paksi csoda és mennyibe fáj majd önöknek? Csak azért kérdezem, mert egyelőre több mint kétéves csúszásban van a paksi bővítés, és semmi jele annak, hogy a kormány gyorsítaná a projektet. Ja, és ne tessék az uniós bürokráciára fogni a dolgot. Több ezer engedély hiányzik még mindig, amelyek között van olyan, amelyet a kormány még be sem nyújtott a hatóságnak. Szóval az világos, hogy Orbán 150 százalékban elkötelezett a nagy orosz uralkodó irányába, csodálatosak az orosz-magyar kapcsolatok, csak az a baj, hogy nagyon úgy néz ki – hatszáz évre titkosítás ide vagy oda -, hogy ezen a bulin már megint nem a marhára megvédett magyar emberek, hanem kizárólag az oroszok nyernek. (Akárcsak a Putyin sötét udvartartása által megszerzett letelepedési kötényeken, ugye.) Az a 10 milliárd eurós, 30 évre, 4-5 százalékos kamat mellett felvett orosz hitel pillanatnyilag nem tűnik a világ legjobb üzletének, de gondolom ez eltörpül amellett, hogy megint tetőtől talpig felfegyverzett aggyal kell védeni a vezért és a nyomorúságot.

Közben a propaganda egyik végétől a másikig azt ordítja teli tüdőből, hogy a Soros-féle Helsinki Bizottság jogi segítségnyújtása miatt maradhatott az országban Sarhadi Bilal Ahmad afgán menekült, aki egy magyar lányt erőszakolt meg szeptember 9-én hajnalban A kormányközeli hazugsággyárak állításaival ellentétben a civil szervezet semmilyen ügyben nem képviselte a férfit. Hiába cáfolta a lejáratómocskot a szervezet, a lakájmédia egyik pöcegödre veszi át a másiktól, és a nap végére már senkit nem fog érdekelni a cáfolat, és senkit nem hoz lázba, hogy majd fél év múlva a kultúra rovatban helyreigazítják magukat, amiért ordenáré módon hazudtak. Egyre fogy a levegő, és az is csípi az ember torkát.

És ez nem elég. Ha Anne Applebaum amerikai történész és újságíró, a kelet-közép európai régió szakértője tézisét olvassuk, akkor abból az is kiderül: a legrosszabb még csak most jön. Schmidt Mária NER-ideológus régi ismerője azt állítja,

ha a feltételek adottak, abban az esetben bármelyik társadalom szembehelyezhető a demokráciával és a demokratikus normákkal.

Helyes a bőgés, attól tartok, és mielőtt Schmidt majd kikéri magának, hogy miket írtak róla, Applebaum érvelése szerintem megáll a lábán. Szerint az orwelli nagy hazugságok után most másfajta hazugságokra épülnek rendszerek Magyarországban és Lengyelországban. A demokrácia és a szabad verseny leépül és összeesküvés-elméletekben hisz mindenki. Magyarországon a hazugságok egyik első számú kitalálója éppen Schmidt Mária, aki történészként elvileg nagyon jól tudja, hogyan működött az ország az 1940-es években, mégis kommunista módszerekkel vette át a Figyelőt és szorította ki onnan a független újságírókat.

… nem változtak meg a nézetei, valójában soha nem hitt a liberális demokráciákban, Schmidt számára a kommunizmus ellentéte a nemzeti szuverenitás. Ehhez pedig szerinte olyan államra van szükség, ahol a tehetség előtt szerepel a hazaszeretet. (…) Minden szavát átszövi a cinizmus.

Magam sem mondhattam volna szebben, pedig én is nagy rajongója vagyok neki. Már megint kifutottam mindenből, de azért két meghülyülés között jegyezzük még meg ezt: 400 ezer évet vesz el a rák a magyarok életéből, amiért nagyrészt a túlterhelt, alulfinanszírozott egészségügy a hibás. Még mindig nem lenne késő eldönteni (de, már késő lenne), hogy a szemünknek hiszünk, vagy a propagandának. Szép napot mindenkinek, ha még lehet ilyet mondani!

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.