Július 22,  Vasárnap
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Nem értenek semmiből semmit

Pálinkás-szalonnás hétfő reggelt! Bírjuk még ezt a megfeszített bolondok háza érzést? Van más választásunk? Igen, van, csak nem most. Addig meg nem ártana túlélni. Nem lesz könnyű, mert egy kicsit nem figyeltünk oda és már Hollandia is elesett. Bécs, Stockholm, Brüsszel után most ez a legújabb rémhír, végig is folyt a salakmédián, mint a takony: Hollandia második legnagyobb városa, Rotterdam is a pusztulaté. Nem elég, hogy a városvezető marokkói migráns, hanem erősödik az iszlám politikai párt, a Korán által inspirált NIDA nevű mozgalom is. És most dobjuk el az agyunkat: a mosatni helyhatósági választásokon valamennyi baloldali formáció felsorakozott a muzulmán párt mögé. Nem tudom, hogy emlékszik-e mindenki arra, Orbán Viktor 2015-ben még mindenkit arra biztatott, hogy olvassa (újra) a Koránt, fogadja meg a Saría tanításait, mert ha így tettünk volna, ahogy nem tettünk, sokkal előbbre tartanánk. Mindegy, csak a bolondokháza-feeling miatt mondom.

Sajnos ennél jobban nem tudok ezen elborzadni, ellenben őszintén remélem, hogy elindult Vlagyimirovicsnak a forró gratuláció Felcsútról. Valószínűleg senki nem számított rá, de a 65 éves Vlagyimir Putyin az újraválasztott orosz államfő. Igaz, hogy csak a voksok hetvenvalahány százalékát szerezte meg, és voltak ellenjelöltjei is, akik labdába sem rúgtak, de szép ez így is. Emberünknek 2024-ben jár majd le az új mandátuma, Moszkvában vasárnap éjjel újságíróknak nyilatkozva azonban nevetségesnek nevezte azt a feltételezést, hogy 2030 után vissza akar majd térni a hatalomba és százéves koráig benne ülni. Pedig már azt hittem. De akkor bocsánat.

Aztán itt van az újabb kormányzati gumicsont, amivel a kampány újabb pár napját mellékvágányra lehet futtatni, hátha nem esik szó egyetlen lényeges, húsbavágó kérdésről sem. Szijjártó tegnap hazarendelte a szolgamédiát Dunakeszire, hogy eltoporzékolja a kormány legújabb agybaját: hangfelvétel bizonyítja, hogy a Soros-hálózat kormányokat akar egymásnak ugrasztani az illegális bevándorlók befogadásának előmozdításáért. Úgyhogy Szijjártó a mai napon a tel-avivi magyar nagykövetségen keresztül hivatalosan fogja kérni a The Jerusalem Post főszerkesztőjétől azt a hangfelvételt, amely állítólag alátámasztja, hogy a Soros-hálózat berlini szervezete azért lobbizik, hogy a német kormány magyarországi német cégeken keresztül gyakoroljon nyomást Magyarországra. Akit érdekel a sztori, az ITT megtalálja, én ehhez már semmit nem tudok hozzátenni.

Ahoz viszont igen, hogy mindenkinél nagyobb kedvencem, Schmidt Mária, a terror nagyasszonya is felmászott a dühöngő elmebaj újabb csúcsára. Két napja esett már pár szó arról, hogy miután az általa vezetett alapítvány bekerült a Transparency International (fúúúúúújsoros) korrupciós fekete könyvébe (az előkelő 6. helyre) a NER ideológusa vinnyogva kérte ki magának, hogy őt lejáratják, és hazudnak róla, és ő nem is korrupt, úgyhogy felkérte a TASZ-t, nyújtson ingyenes jogsegélyt a TI-vel szemben (azt pontosan nem tudjuk, hogy milyen eljárásban lenne szükség a TASZ jogi szakértelmére). A jogvédők világossá tették: ők azért dolgoznak, hogy Magyarországon bárki megismerhesse alapvető emberi jogait, és érvényesíthesse azokat a hatalom indokolatlan beavatkozásaival és mulasztásaival szemben. Márpedig az állam által létrehozott és finanszírozott Schmidt-féle közalapítvány éppen annak a hatalomnak a megtestesítője, akivel szemben a TASZ a polgárok jogait védi. Következésképpen az, hogy állami tisztséget betöltő személyeket vagy szervezeteket képviseljenek polgárokkal, civil szervezetekkel szemben, összeegyeztethetetlen a TASZ tevékenységével, ilyet sosem tettek, és ezután sem fognak. A történelemhamisító NER-lovaginát azonban nem ért a szép szóból, ezért beleállt a sztoriba:

A TASZ nyíltan pártpolitizálásba kezdett, ezért az lenne a tisztességes, ha párttá alakulna és indulna a választásokon. Mondjuk egy Soros-listán. A TASZ-nak az a tényállítása ugyanakkor, hogy a Transparency korrupciós kockázatokat tárt volna fel az 1956-os emlékévvel kapcsolatban, valótlan tényállítás, amiért a TASZ jogi elégtétellel tartozik. Az az arcátlan felszólításuk, hogy a közalapítvány „adatokkal, kimutatásokkal cáfolja a Transparency állításait”, abból a legsötétebb kommunista időszakból eredeztethető, amikor a megvádoltnak kellett az ártatlanságát bizonyítania! Lehet, hogy a TASZ jogászai még nem értesültek arról, hogy a bizonyítási teher már régóta újra a vádlón van?

Már lassan ott tartok, hogy meg fogom sajnálni ezt a szerencsétlent. Schmidt nem érti, hogy egy jogvédő civil szervezet, amely soha nem képviselte a hatalmat polgárokkal, civilekkel szemben, az ő kedvéért sem fogja képviselni. Schmidt nem érti, hogy a közpénzszórásairól köteles elszámolni a nyilvánosság felé, ehelyett bőszen kommunistázik, sorosozik, mert az szerinte mindenre érv. Schmidt mártírnak képzeli magát még azok után is, hogy évekig titkolózott és közérdekű adatokat nem volt hajlandó csak hosszas pereskedés után kiadni.

Ez majdnem annyira szomorú, mint az, ami tegnap a Gyurcsány meghívására létrejött ellenzéki egyeztetésen történt. Aminek az egyedüli pozitívuma, hogy az MSZP-Párbeszéd és az LMP képviselői elfogadták a meghívást. Ezen kívül minden ugyanott tart, ahol eddig: sehol. Bár elvben mindenki felfogta, hogy a kormány leváltásához össze kell fognia az ellenzéknek, nincs egyetértés a Jobbikot illetően sem. Ugyanis az LMP változatlanul úgy gondolja, az összefogás csak a Jobbikkal együtt értelmezhető. Úgyhogy bár ma az LMP külön egyeztet a Jobbikkal, nem világos, hogy mi lesz ezután. Mármint mi lesz akkor ha az LMP megegyezik a Jobbikkal, és mi lesz akkor, ha nem. Azt kell mondanom, hogy elég súlyos ez a helyzet már így is, de azt sehova nem tudom tenni, hogy az LMP-s Vágó Gábor a találkozó után ilyeneket mondott, hogy a pogácsa félszáraz volt, és ha már a házigazda részeg volt, elvárta volna, hogy őt is megkínálja viszkivel. (Videó ITT, kb a 7. perc környékén kezdődik az általam elmarasztalt szöveg.) Lehet, hogy a házigazda részeg volt, és lehet, hogy a pogácsa sem volt tökéletes, de ez mi? Ezek a pártok egyáltalán komolyan gondolnak bármit is, értik egyáltalán, hogy mi a feladat és a tét?

Pedig annyi az eltakarítandó mocsok, hogy egyszerűen nem fér bele ez a fajta magatartás. Azt tudtuk például, hogy Budapesti kerületek és vidéki nagyvárosok önkormányzatai végeztek az utóbbi években közvélemény-kutatásokat a Fidesznek? Vagyis közpénzen mérték a Fidesz támogatottságát. Előfordult, hogy a megkötött szerződés tárgya városmarketing vagy turizmus volt, esetleg a médiafogyasztás szokásai, de a trükk az volt, hogy a címekkel ellentétben a kérdőívekkel valójában azt szerették volna kideríteni, milyen is a kormány és az ellenzék közötti aktuális erőviszony. A kutatási eredményeket nem hozták nyilvánosságra, de a hvg.hu megszerezte a dokumentumokat. A kerületek és a városok százmilliónál is többet költöttek erre.

Ennyit tudok elmondani egyelőre, kezdődik az újabb hét, talán már látszik a tavasz is, de kössük fel a gatyát, az igazán ocsmány része még bőven hátra van.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.