NEHAZUGGY

Nem előre, hanem a szakadékba

A magyar kormány 21 pontos gazdaságpolitikai akcióterve olyan intézkedéscsomag, amely a vállalkozások fejlesztését, a munkaerőpiacot és a családok helyzetbe hozását együttesen szolgálja – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) közgazdász professzora az M1 aktuális csatorna 48 perc című hírháttérműsorában csütörtök este.

Lentner Csaba szavai szerint ennek az akciótervnek talán legfontosabb eleme a munkáshitel bevezetése volt, amellyel nemcsak a fiatalok, hanem a családok is jól járnak.

Erős a kormány motivációja arra, hogy a családok támogatását a munkáshitelen keresztül megvalósítsa, mert az állam által biztosított kamatmentes hitellel a fiatalok egzisztenciát tudnak teremteni, vállalkozást tudnak indítani, amivel a családjukat is biztonságosan el tudják tartani

– mutatott rá a professzor.

Hozzátette, a többi állami garancia igénybevételével, például a 25 év alattiak személyi jövedelemadó-kedvezményével, az albérlettámogatással, az első házasok kedvezményével, a csok és a babaváró hitel felvételével, illetve a vidéki otthonfelújítási források felhasználásával további komoly segítséget kaphatnak az életkezdéshez a fiatalok.

Ezekkel a juttatásokkal már nem igaz az az állítás, hogy a magyar munkaerő 75 százalékos bérdeficitben van Nyugat-Európához képest, mert összjavadalmazásban, a fizetéseket kiegészítő juttatásokkal együtt versenyképes a magyar munkaerőpiac – vélekedett Lentner Csaba.

Az NKE közgazdász professzora a magyar gazdaság elmúlt tizenöt évét elemezve arról beszélt, 2010 után a gazdaság kezdett kifehéredni, háttérbe szorult az adóelkerülés, alacsonyak lettek a forgalom- és a jövedelem típusú adók, bevezették az online számlázási és a közúti árufuvarozási rendszert, 36 százalékról 15 százalékra csökkent a személyi jövedelemadó és bevezettek számos adókedvezményt.

Ez a magyar modell, vagyis a fizetőképes kereslet motiválta gazdaság 2010 és 2019 között sikeres volt, azaz „az elmúlt száz év legsikeresebb évtizedét valósítottuk meg az előző évtizedben”

– fogalmazott a közgazdász szakember.

A 2020 és 2024 közötti időszakról szólva azt mondta, „öt szűk esztendő van mögöttünk”, amit nem a magyar kormány vagy a nemzeti bank monetáris politikája okozott, hanem külső, externáliás hatások, mint a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború.

Emlékeztetett, a kormány ez idő alatt is emelte a szociális juttatásokat és a béreket, ágazati bértámogatásokat adott, folyamatosan bérmegállapodásokat kötött a szakszervezetekkel és a munkástanácsokkal, vagyis a válság ellenére is áramlott a fizetőképes kereslet.

Arra a műsorvezetői kérdésre, hogy ezekből mit látnak a mai fiatalok, a szakember azt válaszolta, harminc évvel ezelőtt, a Bokros-csomag idején megszorításokat vezettek be a szocialista kormányok, elvették a családtámogatásokat, harminc százalékkal visszaesett a nyugdíjak vásárlóértéke és több százezer munkanélküli volt.

„Tehát azok a diákok, akik a Gyurcsány államtitkáraitól tanulják a közgazdaságtant, én nem gondolom, hogy a valós helyzetet ismerik meg az előadásokból” – vélekedett, majd hozzátette, a jelenlegi polgári értelmiség azon dolgozik, hogy jó modellt adjon, közösen megvitassák a kormány intézkedéseit és ezeket közvetítsék a társadalmi csoportok felé.

A közgazdász a magyarok pénzügyi kultúrájával kapcsolatos felvetésre úgy reagált, a legnagyobb kihívás a társadalom internetet és a banki platformokat nem használó tagjainak online elérése, az őket sújtó pénzügyi kirekesztődés mérséklése lesz, az ő képességeiket kell fejleszteni.

A kis- és közepes vállalkozások fontosságát hangsúlyozva Lentner Csaba kifejtette, az állam a Demján Sándor Programon keresztül a kkv-k a pénzügyi kapacitását, méretét és hatékonyságát szeretné növelni úgy, hogy fokozza a piaci jelenlétüket és megnyissa számukra az exportpiacokra való kijutás lehetőségét.

Ennek van manapság nemzetmegtartó ereje, a 21. század elején a kis- és középvállalati szektor az, ami a nemzetet meg fogja tudni majd tartani – hangoztatta.

A külgazdaságra utalva a szakember szerint az „innováció csúcsa”, epicentruma a Távol-Keleten van, ezért jó, hogy tizenöt évvel ezelőtt elkezdődött a keleti nyitás gazdaságpolitikája.

Az Európai Unióról szólva azt mondta, az EU gazdaságilag, versenyképességi szempontból meggyengült, a korábban évtizedeken át fejlettnek tekintett európai modell, a német gazdaság kudarcot vallott, így Magyarország számára most már kényszer a modellváltás.

A távol-keleti, illetve az amerikai közvetlen működőtőke befektetések bőségesen kárpótolni fogják azt az importkorlátozást és vámprotekcionista intézkedéseket, amit az európai termékekre kivet az Egyesült Államok

– fejtette ki Lentner Csaba.

Az idei magyar gazdasági növekedést firtató kérdésre az NKE professzora azt mondta, ez másfél-két százalék lehet, ami „kincstári optimizmus”, de az a jó gazdasági növekedés, ami minden társadalmi réteget jövedelem hatásaiban elér. (MTI)

Milyen szépen – pláne milyen hosszan – idézi az MTI Lentner Csaba professzor úr bölcs kijelentéseit. Kár, hogy néhány kérdés kimaradt a beszélgetésből. Például az, hogy miként lehetséges, hogy ameddig más országokban a kormányoknak többnyire 4 évük van a bizonyításra, mégis fejlődik a gazdaság, holott a járvány és a háború hatásai ott is ugyanolyan pusztítást végeztek, mint Magyarországon? Hogy lehet az, hogy a 15 éve regnáló Orbán-kormány nem volt képes semmit hozzáadni az ország jólétéhez, egyre lejjebb csúszunk, már minden ország megelőzött minket a főbb mutatókban (talán csak Bulgária nem, bár már ez sem biztos)? Miként lehetséges, hogy 15 év teljhatalomban töltött uralkodása alatt Orbán Viktor és udvartartása lényegében semmit nem tud felmutatni a személyes gazdagodásukon kívül? Miért most kezdik el építeni a szebb jövőt, miért rugaszkodunk el másfél évtizede folyamatosan úgy, hogy még mindig nem sikerült mást elérni csupán azt, hogy piros lett a paradicsom? Ha az európai gazdaság és a német modell vallott kudarcot, miért Magyarország van ekkora bajban? Mert a professzor úr gyönyörű tájleírása varázslatos ugyan, de a valósághoz az égadta világon semmi köze nincsen. Az ország nem előre megy, hanem éppen zuhan a szakadékba.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább